A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-01 / 27. szám
492 11 két őrizték, csak igen nagy erőlködés árán sikerült úgy kinyitnia, hogy közben még a fiók deszkája is eltörött. Utólag kiderült, hogy az évekig nem ellenőrzött pirít szép lassan elbomlott és a keletke zö kénsav szétrágta a bútor egyes részeit. A pirít a természetben is oxidálódhat, s ha eközben érintkezésbe lép a föld alatti vízzel, jelentős mennyiségű vas (lll)-szulfáttal dúsíthatja. Számos gyógyforrás va: tartalma az elmállott pint bői ered A pirít hevítve dnn.yen ként ad le, meggyújtás pe-. es lánggal ég. A pír e már i. n görögök és a roma rí is ismerték, ~ görög eredetű elntovezese magyaru* zkövet jelen4 a r h arra a körülmény' hogy a pirít Vova jvel ütögetve s •' Előszói Die koridész, az _ házadban élt görög származású ró i történetíró és természetbúvár (áli:.olag ö ina az első farmakológiai témájú könyvet) említi. A pirit gazdasági szempontból is jelentős, a kénsavgyártás egyik legfontosabb nyersanyaga. A piritben gyakran találhatók olyan fémek is, amelyek egyébként ritkán halmozódnak fel önálló ásványaik formájában, ezért gazdaságosabb őket a piritböl kinyerni. • A piritet nagy mennyiségben bányásszák a spanyolországi Rio Tintóban, amely a világ legismertebb és legjelentősebb piritlelőhelye. Szép. olykor méteres piritkristályok találhatók Elba szigetén, Cipruson, az USA-ban Utah államban stb. Régebben a szemrevaló kristályokat ékszerekké csiszolták; az ókorban függök és amulettek formájában viselték. A XVIII. század derekán élt Du Barry grófnő (XV. Lajos francia király befolyásos ágyasa) rajongott a különböző alakúra csiszolt, ezüstkeretbe foglalt Piritekért, de Viktória angol királynő is kedvelte őket. A ragyogó fényű piritlapok azonban idővel „megvakulnak", ezért a piritékszerek mára kimentek a divatból. Valószínű, hogy az inkák mesés kincsének legendája is a piritre vezethető vissza; előkelő inkák sírjaiból nagy méretű fényezett piritlemezek kerültek elő — ezeket a kincsek után sóvárgó és nagy gazdagságról álmodozó spanyol hódítók könnyen aranynak is vélhették. Csehszlovákiában sok helyen található pirít, de a leggazdagabb piritlelőhelyek a Gömör—Szepsi-Érchegységben (pl. Rozsnyó környékén) vannak. A felvételen látható pompás ikerkocka („vaskereszt") Peruból származik. LACZA TIHAMÉR Fotó: Josef Hlaváček PIRIT A pirit az egyik leggyakrabban előforduló ásvány a természetben. Ez pers nem azt jelenti, hogy mindenütt .'agy mennyiségben is található; sokszor csak vékony lerakódásokat, ércteitrcte* vagy oekérgezéseket alkot más szulfidercek (pl. galenit. szfaierit, kalkopirit, loarkjzii stb.) társaságában. Többféle keop is képződhet, pl. forró vizes oldatokból (az ún. hiuiutermákból) válik ki, vagy a pneumatolitikus folyamatok során (fémeket tartalmazó magmás gőzök és gázok reakcióba lépnek a mellékkőzettel) rakódik le, de gyakran kialakulhat üledékes kőzeteken is, ahol a szerves anyagok oxigénmentes elbomlása során keletkezhet. A pirit (magyarul vaskovandnak vagy kénkovadnak is nevezik) vegyi öszszetételét tekintve vas-diszulfid (FeS2). Kristályrácsának felépítése a konyhasó (NaCi kristályrácsáéra emlékeztet, azrJ az eltéréssel, hogy a köbös lapcentrált rácsban Fe atomok és S2 gyökök találhatók. A két kénatom sokkal szorosabban illeszkedik egymáshoz, mint mogy az az egyes S2_ ionok átmérőjéből következne (távolságuk 3,5 Á helyett csupán 2,05 Á). A pirit szabályos rendszerben kristályosodik, kristályalakjai azonban többfélék is lehetnek. A kristályosodás körülményeitől függően mec jelenhet kockák, „piritoéderek", ötszögiizenkettesek (pentagon-dodekaéderek), ritkábban oktaéderek és ikozaéderek alakjában. Szépen kifejlett kristályai akár több méter hosszúságúra is megnőhetnek, s gyakoriak az ikerkristályok is. A pirit azonban különböző aggregátumok formájában is előfordulhat. Többnyire apró gömbös konkréciókat vagy bekérgezéseket alkot, géles változatát melnikovitpiritnek nevezik. A pirit általában zöldessárga színű és fémesen csillog. Karca barna vagy feketészöld. Keménysége 6—6,5, sűrűsége 4,8—5,1 g/cm3. A kristálylapokon gyakran finom barázdák húzódnak. A pirit a vegyi hatásokkal szemben nem különösebben ellenálló. Nedves környezetben könnyen kölcsönhatásba lép a levegő oxigénjével, s eközben kénsav és vas(lll)-szulfát (Fe2 [SO„]3) keletkezik. Koch Sándor, a kiváló magyar mineralógus írja egyik könyvében, hogy nagy meglepetésben volt része a bécsi természettudományi múzeumban, ahol szemügyre akarta venni a Magyarországról származó ásványokat. Az egyik szekrény fiókját, ahol a pirite■nnm mm mMiUFnmmssBHBm
