A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-09-02 / 36. szám
A különleges kutyafajok gazdái gyakran küzdenek azzal a problémával, hogyan gondoskodjanak a faj fenntartásáról, az utód létrejöttéről, mivel kutyájuk számára megfelelő partner nagyon messze, esetenként esetleg csak külföldön él. így volt ez Meg a nyolcéves szuka eszkimó kutya (középen) esetében is, őt Norvégiából mélyhütve szállított spermiummal termékenyítették meg. Az eredmény a kép bal oldalán látható Lexka kutyalány lett. A kép jobb oldalán látható húga, Bamshee, természetes módon fogant. A Gente részletesen beszámol a Mamma Lucia című Mario Puzzo-regény tévéfilmváltozatának szokatlanul meleg New York-i, majd milánói fogadtatásáról, amely elsősorban a címszereplő So• fia Lorennek szólt. A képen a színésznő és családja: Carlo Ponti, Eduardo és Carlo fiai láthatók. Ha hiszik, ha nem, Mickey Mous ez idén ünnepli a 60. születésnapját. A felvételen az a két művész látható — Ollie Johnson (balra) és Frank Tomas —, akik életre keltették Mickey Moust és társa-KÖNYV Per Olov Enquist: Strindberg. Éetjáték „Televíziós regényt" tartunk a kezünkben. Maga a szerző. Per Olov Enquist (1934) nevezi így. Svédországban 1985-ben mutatták be a belőle készült nagy sikerű hatrészes tévésorozatot. Természetesen nem holmi technikai (rendezői) forgatókönyvvel állunk szemben, hanem drámai szerkesztésű és erejű, snittekre szabdalt, értékes irodalmi alkotással. Olvasván szinte a szemünk előtt peregnek le az írói nagyság — Strindberg — mozgalmas, szenvedélyes és szenvedélyekkel teli életének eseményei, állomásai. Sohasem fog tudni elszakadni a placentától, túlságosan erősen ragaszkodik, tapad hozzá, állapítja meg Strindbergről a regény egyik epizódszereplője — és igaza van. August Strindberg életét végigkísérik a nők (szeretők, feleségek), de nincs velük szerencséje. Három nösülését (hat gyermek) válások követik. Sirivel — első feleségével — a közös bűn (megszabadulnak korán, alkalmatlan időpontban született gyermeküktől) köti őket össze, de ugyanaz taszítja is el őket egymástól. Stri alkoholizmusba és ferde kapcsolatba menekül. Fridát maga az író űzi el. Harriet Bosse — színésznő — a gyermeklány-feleség épp akkor hagyja el, amikor magzatát hordja a szíve alatt... A művészt még csak el lehet viselni, de a zsenit, akit jóformán csak egy hajszál választ el az őrülttől — már nem! Az izgalmas életrajzi vonatkozású események mellett Per Olov Enquist regényében megelevenedik a múlt század vége — a politikai küzdelmek — s lapjain olyan hírességek tűnnek fél, mint Sigmund Freud, Munch stb. Strindberg. Az Életjátékban Per Olov Enquist sokat elmond a főhőséről. De nem mindent. Ahhoz, hogy a „mindent” legalább meg tudjuk közelíteni, August Strindberg műveit kell forgatnunk, melyek mind-mind életrajzi fogantatásúak. Per Olov Enquist televíziós regénye, valamint az elolvasása után feltámadt kíváncsiságunk is erre ösztökél. Ardamica Ferenc TELEVÍZIÓ Vakvilágban Leginkább azokat a filmeket és tévéjátékokat kedvelem, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem gondolkodásra is késztetnek, s ha a forgatókönyv írója (rendező) „nyitva" hagyja, netán tragikus véget ad is a filmbéli történetnek, azért magamban el tudom rendezni a dolgokat és meg tudom ítélni, hogy a szerencsés végkifejlet érdekében minek hogyan kellett volna történnie! A Magyar Televízió egyes csatornáján sugárzott, Gyarmathy Lívia által rendezett Vakvilágban című tévéfilm két szálon futó története bőven szolgáltatott okot, hogy az egységbe teremtődött ellentétes emberi tulajdonságok fölött eltöprengjünk. Nevezetesen afelett, miként fordulhat elő tehetséges, és átlagon fölül értelmes emberekkel, hogy míg az élet egyes területein brillíroznak, a magánéletükben eluralkodnak rajtuk az emberi gyengeségek!? (Primitivizmus, gyarlóság, esendöség!...) Pedig az ember azért dolgozik, teremt sosemvolt technikát, röpköd a csillagok között, hogy örömtelibbé tegye a földi életet! Életünk nagy tragédiájához vezethet (sőt, törvényszerűen oda vezet!), ha nem rendelkezünk megfelelő ítélőképességgel, amikor magánéletünk tartalmáról kell döntenünk! A tévéfilmbeli brigád tagjai újításukért csinos összeghez jutnak. Épületesebb ötlet híján, egy közepes osztályú mulatóba mennek „szórakozni”! A szórakozás színvonalát egynéhány tragikomikus epizód jellemzi, ezekből nyilvánvaló lesz, hogy a társaság egyetlen tagjának sem válik hasznára — de talán átmeneti örömöt sem nyújt — a hőbörgéssel elegyített mulatozás! A végén a brigádtervező (pont ő!) az illemhelyen (pont ott!) összekülönbözik egy fehér sálas fiatalemberrel, aki öt megalázó módon inzultálja! A társaság szétoszlik. A sérelmezett brigádtervezö fiatal haverjával még elcsatangol egy kis hajnali városszemlére ... Útjuk során eléjük kerül a tévéfilm másik szálán futó történet hőse — egy anyja által gúzsba kötött életű agglegény ' —, aki egy kalandos tátrai kiruccanásról jövet, éppen most határozta el, hogy fellázad anyja despotizmusa ellen! S mivel ő is fehér sálat visel, a brigádvezetö összetéveszti öt a mulatóbeli inzultánsával, utána rohan, arcába vág, mire a fiatalember hanyatt vágódik, méghozzá olyan szerencsétlenül, hogy egy éppen arra haladó tömegszállitó jármű alá esik. így válik (a családtagokat is beleértve!) egynéhány jobb sorsra érdemes, értelmes ember a helytelen életfelfogás áldozatává! A tévéfilm 1986-ban Karlovy Varyban a zsűri különdiját kapta. Kovács József KIÁLLÍTÁS Vladimír Kompánek szobrai Vladimír Kompánek érdemes művész, bratislavai szobrász színes fajátékai viszonylag közismertek. Kultiváft, ötletes, egymásba illeszthető faragott munkái a szobor és a játék, mások a szobor és a dombormű határán mozognak. Szerkezetileg a gerendákból ácsolt tipikus szlovák fakunyhók építési technikájából merítenek, de a pozitív és negatív alakzatok kölcsönös kiegészítése az európai avantgárd hatásaira is utal (Arpra, Moore-ra, s másokra). Szobrainak formája ugyancsak részben a szlovák etnikum hagyományos formavilágából vett motívumokra támaszkodik, játékosságuk, jelszerűségük viszont a spanyol Miróra emlékeztet. A 61 éves szobrász válogatott műveinek kiállításán — a Bratislavai Városi Galériában, a Mirbach-palotában — nézelődve azonban nemcsak ezek a vonatkozások ötlenek szemünkbe. A kezdetben fém (főleg bronz), később kizárólag faszobrok, s a velük párhuzamosan létrejövő festmények folyamatos fejlődését kutatva nyilvánvalóvá válik, hogy a művész számára a szülői táj —, a Žilina melletti Vág mente, pontosabban Rajec környéke — annak népviselete, népszokásai, formajegyei, atmoszférája is döntő, egész életre • szóló inspirációforrást jelentenek. Mindez sosem öltött nála aprólékosan leíró, elbeszélő jelleget, hanem fokozatosan egyre inkább bizonyos szimbolikus jellé alakult. A művész érdeklődése — saját bevallása szerint — inkább befelé fordul, szőkébb határok keretén belül mozog, semhogy kitörjön azokból. A gyerekkori emlékekből, az otthon emlékeiből merit biztonságot. Innen ered leggyakoribb figuráinak motívuma: a faragott falovacskáké, hintalovaké, a farkas és a hét kisgidáé, a hétfejű sárkányé, a mézeskalács kunyhóé és a vasorrú bábáé, vagy a farsangi mulatságok álarcos alakjaié, a medvéké, kaszás csontvázaké stb. Az igaz, nem is olyan régi eredetű helyi népi mitológia s a szlovákiai táj tipikus jegyeinek érzékeny visszaadásában elődei is voltak, például a balladikus hangvételű Bazovský-festményekben. Az ő példája nyomán Kompánek számára is az archaikus alapformák a leglényegesebbek, azért törekszik a fokozatos leegyszerűsítés felé. Az asszonyok kendőjének formája eggyé olvadt számára a háztetők homlokzatának háromszögű csúcsával, szoknyáik redőzete a deszkakerítés léceinek sorával, maga a női alak biztonságos, formás oszloppá vagy masszív fakapuvá változott. A kiállítás gyermeklátogatói számára különösen a szétszedhető, festett játékok, meg a festmények síkjába beragasztott faragott mese-, monda- és állatfigurák jelentettek szokatlan élményt. A. Gály Tamara HANGLEMEZ Levél Hollywoodból Újra Gál György, a ünda című tévéfilmsorozat rendezője szerkesztésében jelent meg a film főszereplője. Görbe Nóra immár harmadik nagylemeze, a Levél Hollywoodból. Úgy látszik, hogy még mindig — a sorozat vetítésének befejezése után több mint egy évvel — hat a reklám, a „Linda-féle termékeket" szétkapkodják a boltokból. Sajnos, a közönség, pontosabban a lemezvásárló ilyenkor azt sem tudja, milyen minőségű árut kap a pénzéért. A film sikere ugyanis nagyon eltájolhatja azt, aki még idáig nem hallotta énekelni Görbe Nórát; szerencsés viszont az, akire a reklámhadjárat ellenére sem lehet rátukmálni ezt a korongot, mely összesen tizenegy dalt tartalmaz. Mit is kifogásolok ezen a hanganyagon ? A lemez zenei része eléggé színvonalas, a dalok közt egyaránt található fülbemászó és kevésbé slágergyanús szerzemény, a felvételek hangszerelése is jó, akárcsak a hangzás minősége. Nagyon jó dalnak készült a „Súgd meg" című, biztosan felkerült volna a slágerlistákra, ha ... Ugyanúgy sikerre számíthattak a „Vadóc kalóz" megírásakor, kitűnő csalafinta szerzemény, mégis elrejtőzött a többi dal közt. Sikeres lett volna, ha ... Ftedig elismert zenészek, mint például Berkes Gábor az Első Emeletből vagy Kisszabó Gábor a STEP-ből aktivizálták magukat, s korántsem kisebb lelkesedéssel, mint a saját együtteseik nagylemezeinek készítésekor. S amikor már úgy látszott, hogy az alkalmi zenekar szuperprodukciót csinál, jött a nagy csalódás egyrészt a szakma, másrészt a közönség részéröl. Mert adva van egy kitűnő zenészekből álló „ideiglenes" csapat és egy színésznőből lett popénekesnő. Ezt a kettőt valahogy nem sikerült egyeztetni, ez a hanglemez ugyanis csak akkor lett volna színvonalas, ha ... Ha nem (uram bocsá a kifejezésért) a fahangú Görbe Nóra énekelne rajta ... Koller Sándor 9
