A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-09-02 / 36. szám

A gombaszögi kolostor torzója A Sajó felső folyásvidékének középkori történelmével több mint három évszá­zadon keresztül szorosan összefonó­dott a Bebek család története, mely a véletlen furcsa játéka következtében egy a Sajó partján lejátszódó vészter­hes eseménnyel veszi kezdetét. A gyá­szos 1241. esztendőben kezdődő ta­­tárdúlás nyitányaként a Mohi-pusztán vívott vesztes ütközet csatateréről ki­rályt menekítő önfeláldozó kis csapat tagjai között ott vitézkedik az ősi Ákos nemzetiségbeli Szász Detre, s fivére, Fülöp, pedig Kemlén várát védelmezi a nomádok túlerejével szemben. Az el nem maradó királyi kegy követ­keztében nyerik 1243-ban nagy kiterje­désű gömöri birtokaikat s ezzel kezde­tét veszi egy ellentmondásokkal terhes, fényes pályát befutó család története. A Görgőtől Sajógömörig, Dobsinától Köviig terjedő hatalmas kiterjedésű gazdag birtok urai két ágra — pelsőciek és csetnekiek — szakadva csakhamar megosztoznak birtokaikon. Pelsőci Be­bek Domokos 1320 táján már építteti családja ősi fészkét Pelsőcön (Pleáivec), a fontos kereskedelmi útvonal mentén fekvő kis településen, ahol a Sajón át­vezető két híd mellett jövedelmező vámszedőhely alakult ki. Túl a tényen, hogy a szükebb vidék számos apróbb­­nagyobb vára keletkezésének okait és körülményeit az országépítés céljaival A pelsőci református templom megegyező Bebek-torekvésekben kell keresnünk, számos apró jel utal arra, hogy a pelsőci ág valódi központja éppen az a nagyfontosságú vízi vár volt, melynek ma Pelsőc belterületén — mo­dem tömbházak szomszédságában — látható egy töredékes falrészlete. A sík vidéken épült, mély vizesárokkal erődí­tett kővár mintegy kapuja volt a fémle­­löhelyekben gazdag Sajó-völgy felső ré­BEBEK-EMLEKEK A SAJÓ MENTÉN Bebek László sírköve 1401-ből szének. Az ottani jóhozamú bányákból származó jövedelem nagyban hozzájá­rult a Bebekek gyors gyarapodásához. A család tagjait hamarosan ott találjuk a mindenkori királyi és királynéi udvar­tartás legbelsőbb tisztségviselői között. Gömör korlátlan, nemritkán kényúri ha­talmat gyakorló urai országos jelentő­ségű politikai-hatalmi tényezővé váltak. A Bebekek képviselői gyakran sorsfor­dító események részesei, pártütő intri­kák kezdeményezői vagy csak a háttér­ből befolyásolják az országos viszonyok alakulását. Korlátlan gazdagságuk vetületeként keletkezett e vidék számos, ma jelentős műemlékeink között számon tartott építménye, melyek a Bebekek kiterjedt építő tevékenységéről, művészetpárto­lásáról vallanak. A pelsőci vár maradványának szom­szédságában áll a templom, melyet fel­tehetőleg egy korábbi szakrális épít­mény helyén családi temetkezési helyül emeltek, s melynek építéstörténete 1320-ig vezethető vissza az időben. A fennállása során többször átépített és bővített templom ma már csak részle­teiben tudósit az egykori gótikus épület milyenségéről. Az árnyas kertben meg­búvó templom számos meglepetést tartogat a látogató számára. Eredeti, gazdagon kiképzett gótikus kapuzatát — egy későbbi átépítés folyamán — áthelyezték a hajót az északi oldalon álló kápolnától elválasztó falba. Az 1400 körül épült — méltánytalanul el­hanyagolt állapotú — kápolna gondo­san faragott mérműves ablakain kívül egy mesterien kialakított csúcsíves pá­ros ülőfülke látványát tartogatja a belé­pő számára. Keleti falába építették be utólag annak a királynéi tárnokmester Bebek Lászlónak faragott sírkövét, aki fivérével Györggyel 1371-ben Gomba­szögön kolostort alapított. A templom művészettörténeti jelen­tőségét azonban főképp a szentély déli falán látható freskók képviselik. A né­hány évvel ezelőtt feltárt falképek rend­kívüli finomsága, mértéktartó, mégis páratlanul gazdag színvilága és színvo­nalas kivitele itáliai mester kezenyomá­­ról árulkodik. Pelsőctől néhány kilométerre észak felé Gömbaszögön még látható egy magasbatörő falrészlete a 16. század második feléig működő kolostornak, melynek pusztulásához a legenda sze­rint a törökökön kívül nagyban hozzájá­rultak azok a török álruhába bújtatott Bebek-zsoldosok, akik a gazdag zsák­mány reményében a kolostort kímélet­lenül kifosztották. Továbbhaladva, a ma már Rozsnyó­hoz (Rožňava) tartozó Berzéte (Brzotín) határában található a Szilicei-fennsík lejtőjén megbúvó hely, ahol egykor a Bebekek birtokolta falu vára állott és ellenőrizte — nem ritkán veszélyeztette — a hegy lábánál kanyargó útvonalon bonyolódó kereskedelmi forgalmat. A Bebekek pelsőci ágának története IV. Bebek György 1567-ben bekövetke­zett halálával szakad meg. Az oklevelek tanúsága szerint ugyanebben az évben rombolják le a törökök által korábban már kiégetett pelsőci várat is. A pártoskodó, urat gyakran cserélő Bebekek jónéhány emléke maradt fenn a Sajó mentén. Ezek a vidék középkori történelmének fontos — napjainkban kutatott s remélhetőleg a közeljövőben majd méltón helyreállított — tajtúi. TÖKÖLY GÁBOR A szerző felvételei 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom