A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-09-02 / 36. szám
A gombaszögi kolostor torzója A Sajó felső folyásvidékének középkori történelmével több mint három évszázadon keresztül szorosan összefonódott a Bebek család története, mely a véletlen furcsa játéka következtében egy a Sajó partján lejátszódó vészterhes eseménnyel veszi kezdetét. A gyászos 1241. esztendőben kezdődő tatárdúlás nyitányaként a Mohi-pusztán vívott vesztes ütközet csatateréről királyt menekítő önfeláldozó kis csapat tagjai között ott vitézkedik az ősi Ákos nemzetiségbeli Szász Detre, s fivére, Fülöp, pedig Kemlén várát védelmezi a nomádok túlerejével szemben. Az el nem maradó királyi kegy következtében nyerik 1243-ban nagy kiterjedésű gömöri birtokaikat s ezzel kezdetét veszi egy ellentmondásokkal terhes, fényes pályát befutó család története. A Görgőtől Sajógömörig, Dobsinától Köviig terjedő hatalmas kiterjedésű gazdag birtok urai két ágra — pelsőciek és csetnekiek — szakadva csakhamar megosztoznak birtokaikon. Pelsőci Bebek Domokos 1320 táján már építteti családja ősi fészkét Pelsőcön (Pleáivec), a fontos kereskedelmi útvonal mentén fekvő kis településen, ahol a Sajón átvezető két híd mellett jövedelmező vámszedőhely alakult ki. Túl a tényen, hogy a szükebb vidék számos apróbbnagyobb vára keletkezésének okait és körülményeit az országépítés céljaival A pelsőci református templom megegyező Bebek-torekvésekben kell keresnünk, számos apró jel utal arra, hogy a pelsőci ág valódi központja éppen az a nagyfontosságú vízi vár volt, melynek ma Pelsőc belterületén — modem tömbházak szomszédságában — látható egy töredékes falrészlete. A sík vidéken épült, mély vizesárokkal erődített kővár mintegy kapuja volt a fémlelöhelyekben gazdag Sajó-völgy felső réBEBEK-EMLEKEK A SAJÓ MENTÉN Bebek László sírköve 1401-ből szének. Az ottani jóhozamú bányákból származó jövedelem nagyban hozzájárult a Bebekek gyors gyarapodásához. A család tagjait hamarosan ott találjuk a mindenkori királyi és királynéi udvartartás legbelsőbb tisztségviselői között. Gömör korlátlan, nemritkán kényúri hatalmat gyakorló urai országos jelentőségű politikai-hatalmi tényezővé váltak. A Bebekek képviselői gyakran sorsfordító események részesei, pártütő intrikák kezdeményezői vagy csak a háttérből befolyásolják az országos viszonyok alakulását. Korlátlan gazdagságuk vetületeként keletkezett e vidék számos, ma jelentős műemlékeink között számon tartott építménye, melyek a Bebekek kiterjedt építő tevékenységéről, művészetpártolásáról vallanak. A pelsőci vár maradványának szomszédságában áll a templom, melyet feltehetőleg egy korábbi szakrális építmény helyén családi temetkezési helyül emeltek, s melynek építéstörténete 1320-ig vezethető vissza az időben. A fennállása során többször átépített és bővített templom ma már csak részleteiben tudósit az egykori gótikus épület milyenségéről. Az árnyas kertben megbúvó templom számos meglepetést tartogat a látogató számára. Eredeti, gazdagon kiképzett gótikus kapuzatát — egy későbbi átépítés folyamán — áthelyezték a hajót az északi oldalon álló kápolnától elválasztó falba. Az 1400 körül épült — méltánytalanul elhanyagolt állapotú — kápolna gondosan faragott mérműves ablakain kívül egy mesterien kialakított csúcsíves páros ülőfülke látványát tartogatja a belépő számára. Keleti falába építették be utólag annak a királynéi tárnokmester Bebek Lászlónak faragott sírkövét, aki fivérével Györggyel 1371-ben Gombaszögön kolostort alapított. A templom művészettörténeti jelentőségét azonban főképp a szentély déli falán látható freskók képviselik. A néhány évvel ezelőtt feltárt falképek rendkívüli finomsága, mértéktartó, mégis páratlanul gazdag színvilága és színvonalas kivitele itáliai mester kezenyomáról árulkodik. Pelsőctől néhány kilométerre észak felé Gömbaszögön még látható egy magasbatörő falrészlete a 16. század második feléig működő kolostornak, melynek pusztulásához a legenda szerint a törökökön kívül nagyban hozzájárultak azok a török álruhába bújtatott Bebek-zsoldosok, akik a gazdag zsákmány reményében a kolostort kíméletlenül kifosztották. Továbbhaladva, a ma már Rozsnyóhoz (Rožňava) tartozó Berzéte (Brzotín) határában található a Szilicei-fennsík lejtőjén megbúvó hely, ahol egykor a Bebekek birtokolta falu vára állott és ellenőrizte — nem ritkán veszélyeztette — a hegy lábánál kanyargó útvonalon bonyolódó kereskedelmi forgalmat. A Bebekek pelsőci ágának története IV. Bebek György 1567-ben bekövetkezett halálával szakad meg. Az oklevelek tanúsága szerint ugyanebben az évben rombolják le a törökök által korábban már kiégetett pelsőci várat is. A pártoskodó, urat gyakran cserélő Bebekek jónéhány emléke maradt fenn a Sajó mentén. Ezek a vidék középkori történelmének fontos — napjainkban kutatott s remélhetőleg a közeljövőben majd méltón helyreállított — tajtúi. TÖKÖLY GÁBOR A szerző felvételei 8
