A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-08-26 / 35. szám
lányt. A Vág szeszélyes, örvényes volt nyékbeliek jártak ide fürödni. Nem akadt mindig, évről évre szedte az áldozatait. olyan tornóci, aki ne tudott volna úszni. Szedi ma is. Régebben olyan része is volt Nem egy idősebb embertől hallottam: a Vágnak, hogy át lehetett menni a másik Hányszor átúsztam én a Vágón? Gyönyöpartra. Most már nincs ilyen hely. A kö- rű volt a Vág partja, erdő, rét, homok, vetkező ötéves tervben Szeredig teszik minden volt. A faluban egy-két gyermekes hajózhatóvá a folyót. Akkorra a bős-nagy- családok vannak. Ritkaság számba megy marosi vízlépcsőrendszer is elkészül. Vág- a három-négy gyermek. Sellyén nagy kikötő épül. Tornócnak azon- — Az én anyámnak még kilenc testvére ban hasznot nem nyújt. Esetleg majd az volt, mi meg már csak hárman voltunk úszó személy- és teherszállító hajók látvá- testvérek. Nekem pedig már csak egy nyát nyújtja. gyermekem van — magyarázza a múltba A harmincas években Tornócon nagy- révedve Rapca László, ban folyt a sárgabarack-termesztés. A tornóciak fájlalják, hogy a gáz beveze- Szeszfözdéje volt a falunak. Az első köz- tése lassan halad. 1978-ban kezdték el a társaság esztendeiben nagy kertészet is munkát, de még csak a felénél tartanak, volt itt. Cseh ember volt a tulajdonosa. A „Ha a forradalmi hagyományaink tisztele-Jančik-féle kertészet kitett vagy ötven tét érdemelnek, gyorsítsátok meg a gáz hektárt. A katonaságnak szállította a gyű- bevezetését!" — mondják a tornóciak mölcsöt. És hát tornóciakat foglalkozta- szinte valamennyi gyűlésükön. Valóban tott! Barackot is termesztett Janóik, erős volt itt a mezőgazdasági proletamondja Rapca László. Arról maradt emlé- riátus mozgalma. Már 1921-ben megalakezetes, hogy a gyümölcsöt megszámolta kult Tornócon a kommunista párt szervea fán, s ha a szedésnél kevesebb volt, zete, amelynek a tagjai a tornóci manilevonta a munkás béréből. Néhány Tor- fesztációt is előkészítették. A volt Vágnócnak téglagyára is volt. Fehér mésztég- sellyei járásban Tornócon volt legerősebb Iákat gyártott. Néhány ház fala őrzi még a pártszervezet. Most is több háromszázezeket a téglákat. nál a községi pártszervezet tagjainak szá-A második világháború, illetve a febru- ma. ári győzelem után megalakult szövetkezet Ötszázkilencvenhárman dolgoznak a 1978-ban csatlakozott a tornóci székhe- község állami gazdaságában, vasútállolyü állami gazdasághoz, amelynek 4 800 másán és a felvásárló üzem takarmánykehektár földje van, de az ötszázat alig verő részlegén. Azonkívül a Galántai járás haladja meg dolgozóinak a száma. Tavasz- területén 486 (főleg a Duslóban), más tói őszig idénymunkások segítenek. Két- járásban 151 s más kerületben 16 tornóci hetenként váltják egymást a munkásszál- dolgozik. A művelődési ház vezetőjével is láson. Az állami gazdaság melléküzemi alkalmam van beszélgetni. Ó a művelőágazata átmeneti lakóházakat (bungaló- déspolitika eredményeiről és gondjairól kát) épít. Hasznát veszik a nagyobb üze- szól a társadalmi szervezetekkel való gyűrnek. A gazdaság fő terményei a gabona, a mölcsöző együttműködésről, és a Csemakukorica és a cukorrépa. Kertészkedést dok-alapszervezet munkájáról. Sajnos, a nem folytat. Tornócnak 960 házszáma művelődési ház nem volt a legjobb állavan. A házak kétharmad része a második pótban, most azonban átalakítják, s ez világháború után épült. Most nő ki a mindenképpen lendíteni fog a tevékenyföldből egy egészen új negyed. ségen. A művelődési ház átalakítása ösz— Azok építkeznek legtöbben, akik a szefügg a Tornóci manifesztáció ötvenehatvanas években elköltöztek Sellyére dik évfordulójával. Szeptember 3-án lesz panelházakba — mondja Rapca László. — az ünnepség, akkorra készül el. Megunták a kisvárosi élet sivárságát, kér- Mondottam már, hogy Rapca László a tes családi hazat és udvart akarnak. Le- Csemadok-alapszervezet titkára is. Kétgyen a keresetükhöz még valami ... százötvenhat Csemadok-tag van Tornó-A falut körbejárva arról is beszélgetünk con, író-olvasó találkozókat, műsoros dé-Rapca Lászlóval, hogy öregedő vagy fiata- lutánokat szerveznek, és néhányan járási lodó községben járok-e? Meggyőzően versenyeken vesznek részt. Citeraegyüthangzanak a szavai, hogy a visszatérő tesük is alakult. Sajnos, a tagság elöregefiatalok változtatnak a képen. Persze az öt dett, a fiatalok már nem érdeklődnek, ár föld, amelyet telekként kapnak, kevés. Körülbelül harmincán élnek a manifesztá-Csupán kertecske meg ólacska fér el raj- ció résztvevői közül, s még az ünnepség ta. A törvény nyolc árat engedélyez, a előtt beszélgetést folytatnak a legaktíszükmarkúság érthetetlen. Még jó, hogy a vabbakkal. szülök rendelkeznek nagyobb kerttel, fó- — Él a községben olyan szlovák, aki Mázhatnak kedvükre. Három gyümölcs- és nem tud magyarul? — kérdezem a hnb zöldségfelvásárló üzem van a községben. egyik alkalmazottjától. A fiatalok fészekrakó akarása örvendetes, — Aligha. s az is maradna, ha nem lennének annyira — Él-e olyan magyar, aki szlovákul nem szembetűnöek a környezetvédelmi hiá- tud? nyosságok. Tornócot szemétlerakodó és — Aligha — hangzik el ismét, szennygödrök veszik körül. A Duslo kémé- Már távozóban vagyok, megint az utcán nyeiböl a füst hatvankét százaléka a falu tartózkodom, követem a tekintetemmel a felé száll. A fiatalok ezért nem mernek bevásárló központba, a fodrász üzembe, a még nagyobb kedvvel építkezni. A varrodába és a ruhatisztítóba igyekvőket, szennygödrök környezeti kára, hogy majd- Ahogy látom, az üzlethálózat Tornócon nem 40 ezer fát vágtak ki miattuk. A kielégítő, bár még egy félkészáru boltnak Duslo sokat költött tisztítóberendezések- örülnének az asszonyok. Megszólítok isre, ennek ellenére a megoldás még mindig mét egy gyereket, tud-e róla, milyen esenem tökéletes. A levegő szennyeződése mény zajlott itt 1938 szeptember 4-én? olyan mértékű, hogy egyre növekszik a Határozottan bólint, semmi okom a kétellégcső megbetegedések száma. Az ászt- kedésre. Azt is megkérdezem tőle, ismemások életét különösen megnehezíti. Bőr- ri-e Bábi Tibor verseit. Úgy néz rám, hogy betegségek is gyakrabban előfordulnak. a szeme sem rebben, mint az a kiskőrösi Tornóc sokáig elég keményen hadakozott gyerek, akitől azt tudakolta meg a televía Duslóval, most már nagyobb a békés- zió riportere, hol született Petőfi Sánség. Az üzem segítséget nyújt a község dór. .. fejlesztéséhez, egész évben gondoskodik MÁCS JÓZSEF a tornóci gyerekek vágsellyei fürdőztetéséröl. Azelőtt a vágsellyeiek meg a kör- PrandI Sándor felvételei A felkelés katonái Egyes források szerint az 1944. augusztus 29-én kitört szlovák nemzeti felkelésben mintegy 15—20 ezren, más források szerint ennél jóval többen vettek részt. Ám akártiányan harcoltak is ebben a nagy, antifasiszta és forradalmi jellegű — a haladó erők körében szerte a világon osztatlan elismerést aratott — megmozdulásban, a szlovák nemzeti felkelés nemcsak a szlovák nép és Csehszlovákia, hanem Közép-Európa sorsa, és a második világháború kimenetele szempontjából is jelentős eseménynek tekinthető. Egyik legszebb vonása, hogy keretében számos nemzet és nemzetiség katonái küzdöttek a közös ellenség: a fasizmus ellen. Gustáv Husák, a CSKP KB Elnökségének tagja, köztársasági elnök, a felkelés résztvevője és egyik szellemi irányítója találóan irta: „Amikor a szlovák nép 1944. augusztus végén fegyvert ragadott a fasizmus elleni nyílt harcra, amikor Közép-Szlovákiában a náci tenger közepette egy szabad szigetet teremtett, ideözönlöttek a legkülönbözőbb nemzetek antifasisztái, hogy a közös küzdelemből kivegyék részüket, hogy a szlovák népet segítve, harcoljanak saját nemzetük szabadságáért is ..." A dolgozók széles tömegeire épülő harcot elsősorban a kommunisták szervezték és irányitották. Szlovákia Kommunista Pártja ötödik illegális központi vezetőségének a kezdeményezésére jött létre a szlovákiai ellenállás csúcsszerve: a Szlovák Nemzeti Tanács. A kommunisták irányitották a felkelést előkészítő és lefolytató forradalmi erőket, elsősorban az ö tevékenységük határozta meg a felkelés nemzeti-demokratikus jellegét, és tette lehetővé, hogy a felkelés területén mélyreható szociális és politikai változások történtek. Elmondható az is, hogy a szlovák nemzeti felkelés többi vonatkozásban előkészítette azt a küzdelmet, amely 1948 februárjában Csehszlovákiában eldöntötte a hatalom jellegét és végérvényesen a kommunista párt vezette dolgozó nép kezébe adta az ország irányítását. Törekvésének számos gondolata (a tömegekre épülő vezetés, a demokrácia biztosítása és kíszélesitése. az önkormányzat stb.) változatlanul időszerű. Sok tekintetben a mai átalakítással, a gazdasági és társadalmi élet tökéletesítésével a szlovák nemzeti felkelés célkitűzéseit is realizáljuk. Szlovákiában a felkelés kitörésekor már erős partizánegységek működtek. A felkelést támogató harci csoportokat a hazai illegális ellenállási mozgalommal együttműködve ejtőernyőn érkezett, és a Szovjetunióban a náci megszállás ellen folytatott partizánmozgalomban már jelentős tapasztalatokat szerzett szovjet parancsnokok szervezték. A felkelésnek a Szovjetunió és a szovjet hadsereg nyújtotta a legtöbb segítséget. Mintegy háromezer fegyverese közvetlenül részt vett a harcokban, ezenkívül a felkelést légi úton szállított nagy mennyiségű fegyverrel és a duklai hadművelet megindításával támogatta. A Szovjetunió segítségével párhuzamosan sok támogatást jelentett a szlovák nemzeti felkelésnek a más nemzetek és nemzetiségek részéről kapott segítség is. Számottevő például a felkelésben résztvett magyarok száma, és a magyar nemzetiségű katonáknak a felkelés harci sikereihez nyújtott segítsége. A felkelésben résztvett magyar nemzetiségű katonák közül a legkiemelkedőbb harci tevékenységet a Petőfi Sándorról elnevezett és a Rozsnyó (Rožňava) környékén harcolt partizánosztag hajtotta végre. Ennek az egységnek a tagjai is a Szovjetunióból érkeztek Szlovákiába, és a legendás hírű Tri Duby (Három Tölgy) nevű repülőtérre ejtőernyővel ereszkedtek le 1944 szeptemberében, majd a hegyekbe vonultak, ahol megkezdték antifasiszta és felszabadító harcukat. A Pétőfi-partizánegység vezetői az osztag katonáinak a tevékenységéről Hadműveleti Naplót vezettek. A napló nemcsak kordokumentum, hanem izgalmas olvasmány is. Íme néhány feljegyzése: 1944. szeptember 29.: A magasabb egység törzse és a magyar partizánosztag Csomatelke tanyán tartott pihenője idején Marcsukov őrszem észrevett két fegyveres magyar csendőrt, akik az erdő szélén a tanya felé haladtak. Marcsukov elvtárs mintegy tíz méter közelségbe engedte a csendőröket, lövésre emelte a géppisztolyát és magyar társa magyarul rájuk kiáltott „Fel a kezekkel!". A csendőrök megtorpantak, és letették a fegyvert. 1944. december 2.: Egy magyar partizáncsoport Fábry komiszár parancsnoksága alatt a Rpitke-hegy alatt (Szomolnoktól 7 km-re délnyugatra) megütközött a hegyekben erődítési munkát végző építő részleggel. A partizánok számbeli fölényben voltak, s menetből harcba mentek át, amelyet meg is nyertek. 1944. december 6.: A Petőfi-partizánosztag egy csoportja Fábry elvtárs parancsnoksága alatt Lucska egyik lakosától azt az értesülést kapta, hogy a falu másik végére magyar katonák érkeztek az arcvonalból élelmiszerért. A partizánok nem vesztették el a fejüket, tárgyalásba bocsátkoztak a katonákkal, akik közül öt letette a fegyvert. 1944. december 17.: Hilyón (Kassától (Košice) 12 km-re nyugatra) a Fábry parancsnoksága alatt álló partizáncsoport által végzett agitációs munka eredményeképpen 15 magyar katona fegyverrel együtt (tíz puska, húsz gránát) megszökött és belépett a Pétöfi-partizánosztagba ... A szovjet tisztek (Kozlov őrnagy, Vaszin főhadnagy. Popov törzsparancsnok) által írt Hadműveleti Napló feltünteti azt is, hogy a fasiszták ellen vívott harcban kik jeleskedtek. A magyar nemzetiségű harcosok legjobbjaiként: Fábry József, Gyenes József, Adler Károly, Matejkó Zoltán, Belányi Lajos, Csapó Ferenc, Školník József, König Lajos nevét említi. A negyvennégy éve kitört szlovák nemzeti felkelésben akárhányan harcoltak is (15—20 ezren?, vagy ennél többen?), a felkelés katonái mindenképpen megérdemlik az utókor tiszteletét. BALÁZS BÉLA 5
