A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-08-12 / 33. szám

gyógyszállóinak a vizét egyetlen forrás biztosítja. Csak mi naponta 430 köb­méter folyadékot használunk el, újabb építkezésekkel a gyógyulásra várók szá­zaitól vonnánk el az értékes szervezet­jobbító ásványvizet. Hétközben, kúra­mentes, kezelés nélküli napjainkon zömmel épp az utókezelésre beutalt páciensek alkotják vendégseregletün­­ket. Uhrin Ladislav 39 éves, helybéli la­kos, 1976 óta igazgatja a fürdő ügyes­bajos dolgait. A strand mindössze egyetlen állandó dolgozóval rendelkezik. A személyzet többi tagja — verbuvált vendégmunkás. — A mostani csapatunk — szögezi le a gondnok — már több éve dolgozik együtt. Fürdömestereink többnyire — szaktanfolyamot végzett — diákok. Ha a szükség úgy kívánja, jómagam is be­segítek a munkájukhoz. — Én lévai (Levice) vagyok, gépipari­ban tanultam — árulja el Ozanová Re­nata, az egyik „vízfelügyelö" —, s har­madik esztendeje töltöm a strandfürdő­ben vakációm nagy részét. Az alapfize­tésünk nevetségesen alacsony, mind­össze 1 000 korona körül mozog, a munkaidőnk reggel héttől este hétig tart, s még az illemhelyeket is nekünk kell tisztán tartani. És persze szombat­­vasárnap is dolgozunk. Mégis örömmel jövök vissza mindig, a kollektíva ugyanis nagyon jó, meg aztán szeretek embe­rekkel foglalkozni. Augusztus elsejétől a SZISZ Lévai Járási Bizottságán dolgo­zom. *■ A krupinai Jednota fogyasztási szö­vetkezet kötelékébe tartozó helyi Mine­rál Szálló a fürdő területén két gyorsbü­fét üzemeltet. Az étkezde újdonsült ve­zetőjét, Dohaničová Margiténak hívják. — Az édességeken, nyalánkságokon kívül — újságolja a kedves beszédű nő — általában hatféle egytál ételt, 8 fajta üdítőitalt, s ezenkívül gyümölcsöt és zöldséget is tudunk ajánlani vendége­inknek. Ez ideig a Minerálból készen kaptuk az ételeket, most viszont már kolléganőmmel itt, helyben készítjük el az étlapon szereplő menüt. Legnépsze­rűbb a friss palacsinta. A kerti asztalok­nál egyszerre 40 személy étkezhet. A fürdő területén tilos a sör és egyéb alkoholtartalmú italok árusítása. — Mivel nagyobb beruházásra nincs lehetőségünk — jegyzem ismét Uhrin Ladislav szavait —, évről évre csak apróbb toldozásra-foltozásra futja pénzügyi keretünkből. A múlt évben így is 100 000 koronát költöttünk fürdöcsi­­nosításra. Az elhasznált víz tisztítatlanul a falu határában csörgedező patakba kerül. A látogatók a 90 kabin valamelyikében helyezhetik el holmijaikat. A bejárati ajtótól visszapillantok a medencére. A sok embertől szinte pe­zseg, forr a víz. Hiába, forrón süt a nap, mindenki a hűs habokba kívánkozik. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei A Hét és az IBUSZ közös nyári versenye UTAZZUNK EGYÜTT! A VELENCEI-TÓ ÉS KÖRNYÉKE A Balaton kis testvérének nevezett Ve­lencei-tó idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években alaposan megnöveke­dett. Az a gyakorlati tény is hozzájárul ehhez, hogy mintegy 50 km távolságra van a fővárostól. A „kis testvér" elneve­zés jogos, mert a tó környéke számos tekintetben hasonlít a Balatonhoz. A Velencei-tó déli partját, akár a Balato­nét sík vidék határolja, ez strandok, üdülőhelyek kialakítására kiválóan al­kalmas. A tó északi partján hegysor húzódik változatos, szép tájképi kör­nyezetet teremtve. A Velencei-tó vize nyáron 27 °C-ra melegszik fel, s kora tavasztól gyakran október elejéig alkal­mas a fürdőzésre. A nátrium-karboná­tos, sziksós víz és kénes iszapja gyógyí­­tólag hat a reumatikus, mozgásszervi betegségekre. A tó nyugati oldalán nagy nádas terül el, amelyet madárre­zervátummá nyilvánítottak. A tó északi partján Velence nagyköz­ség terül el, amelyhez újabban a vala­mikori önálló településeket — Kisvelen­­ce, Kápolnásnyék, Sukoró és Nadap — hozzácsatolták. E terület már a római korban lakott volt, két római kereske­delmi út is keresztezte. A község nevé­nek eredetéről megoszlanak a vélemé­nyek. Vannak, akik azt mondják, hogy a Székesfehérváron építkező velencei mesterek után kapta a nevét, akik itt laktak, mások azt állítják, hogy a Velen­ce szó régi magyar halászkifejezés. Ve­lence község temetőjében található Molia Szadik szerzetes felholdas sírkö­ve. Molia Szadik Vámbéry Ármin Ázsia-utazónak volt útitársa, és itt, Ve­lencében halt meg. Nadap felett kilátó­helyet építettek, ahonnan szép panorá­ma nyílik a tóra. Nadapon található a KÉRDÉS: A pákozdi csata évfordulóját (1848. szeptember 29) milyen napként ün­nepük ma Magyarországon ? „szintezési ösjegy” köobeliszkje. Ezt az Adriai-tenger nullapontjához mérték be, és annak idején Magyarország ösz­­szes térképészeti magasságértékét eh­hez viszonyították. A tó északnyugati sarkán Pákozd község határában áll egy szép emlékmű kőobeliszk, amelyet a pákozdi csata 100 éves évfordulóján 1948-ban emeltek. A tó déli partján levő települések Kisvelence és Kápolnásnyék közigazga­tásilag az északi parton fekvő Velencé­hez tartoznak. Kápolnásnyék Vörösmar­ty Mihály szülőfaluja. Vörösmarty szülő­házát ma emlékmúzeummá alakították át. A Velencei-tó déli partja legjelentő­sebb települései Gárdony és Agárd. Mind a két település elsősorban üdülö- és fürdőhely, de van benne azért né­hány építészeti és egyéb látnivaló is. A közeli Agárdpusztán van Gárdonyi Géza szülőháza. A község nagy fiának szob­rát egy kis park közepén láthatjuk. Sukoróról közelíthető meg a Velen­cei-hegység legmagasabb csúcsa, a 351 méter magas Meleg-hegy. Tetejé­ről megkapó kilátás tárul elénk a Velen­cei-tóra és környékére. 7 versenyszelvény santusz HUNGARIAN TRAVEL COMPANY 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom