A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-08-05 / 32. szám
deszkavitorlázás (Board sailing) volt, s annak idején szinte máról holnapra honosodott meg. Lehetséges, hogy azért, mert az ember — a szélsiklón állva — szinte testközelben érzi a vizet. A borulás, a kényszerfürdő itt jóval gyakrabban fordul elő, mint a csónakázásnál vagy a vitorlázásnál, hiszen a sportszer stabilitása egyedül és kizárólag a versenyző egyensúlyérzékén múlik. Hogy kiből válhat jó széllovas? Nos, aki nemcsak úszni tud és egyensúlyérzéke van, hanem erőnek és ügyességnek sincs híján. Aki kezdő létére húsz-huszonöt percig jó szélben is „megáll" már a deszkán, az másnap csak kíméletesen tudja majd használni karját lábát. Jó szél és jó erőnlét tehát egyaránt szükségeltetik ehhez a kitűnő sporthoz. A lényeg azonban nem egyéb, mint az, hogy irigylésre minden széllovas, amikor fölpattan elegáns műanyag „deszkájára", jól megmarkolja a vitorla „bummját" és nekilódul a nyílt víznek. Ha minden jól megy, szolgálatába áll a szél, engedelmesek a habok, ő meg siklik szinte röpülve, uralkodva az elemi erőkön. És ha nem megy minden ennyire jól ? ... Akkor a hullámlovas a vízbe huppan, kimászik a vízből és deszkára pattan, jól megmarkolja vitorlája bummját... és így tovább mindaddig, míg csak sikerül a szél és a víz leigázása, a deszka megszelídítése. Nem mindennapi élmény a hullámok hátán, süvítő szélben egyedül küzdeni az elemekkel. Jómagam is álltam már vízideszkán, és a nemtudomhányadik vízbe hullás után csak az nyújtott vigaszt, hogy olykor-olykor — állítólag — a világbajnokok is vízbe pottyannak ... És miközben az efféle kényszerfürdők örömein és átkain töprengek, e sportág őshazájából, Amerikából újabb, első hallásra meghökkentő hírek érkeznek: két-, három-, sőt ötszemélyes deszkavitorlások is szelik már a part menti habokat. Örült ötlet, mondaná az ember, semmi jövője sincs. Évekkel ezelőtt sokan ugyanígy vélekedtek az egyszemélyes szélsiklásról. MIKLÓSI PÉTER Fotó: J. Dubeň. Gyökeres Gy. és F. Rakovský A Hét és az IBUSZ közös nyári versenye UTAZZUNK EGYÜTT! GYŐR Györ-Sopron megye székhelye. A folyók városa is. A Mosoni-Duna ágba itt ömlik a Rába és a Rábca. Győr Magyarország iparvárosai között nagyságrendben a harmadik. A város történelme az őskorba nyúlik vissza. Ez időtől a területe folyamatosan lakott. A település alapitói i. e. az V. században a kelták voltak. E helyet a Rába folyóról Arrabonának nevezték, s a megnevezést a rómaiak is átvették. A római korban Arrabona Pannónia egyik jelentős városa volt. A település a honfoglalásig folyamatosan létezett, I. István király várispánsági és püspöki székhelyet alapított itt. 1271- ben Győr kiváltságokat kapott és a szabad királyi városok sorába került. A török időkben jelentős erőssége volt a pány vezér felnégyelt holttestének egy részét. A napjainkban látható épületkomplexum a XVI.—XVII. században épült reneszánsz stílusban. Az épületegyüttes a püspökvárból, a püspöki székesegyházból, a Szent Mihály-szoborból és a Frigyláda-emlékműből áll. Nagyon érdekes a barokk stílusú Frigyláda-emlékmű. Az emlékműt 1731 -ben II. Károly császár emeltette. Két évvel korábban ugyanis egy egyházi körmenetet tartottak, és a várörség a nép között egy szökött katonát fedezett fel. Nagy dulakodás tört ki, a körmenetet meg kellett szakítani. Ezért a győri püspök elégtételt követelt és a császár az esemény helyén engesztelésül emeltette az emlékművet. A Kreszta-ház — 1820-ban épült klasszicista műemlék. Itt található a győri születésű Kovács Margit keramikusművész pompás gyűjteményének jelentős- része. Bencés épületek — a városi főtéren láthatók á Széchényi téren. A templom barokk stílusú, a rendházban patikamúzeum működik. A gimnáziumot 1880-ban építették és jeles tanárai révén vált híressé. Itt tanult Jedlik Ányos, a dinamó feltalálója és itt tanított a régész Römer Flóris. Aki ma Győr belvárosában kószál, az a városrendezésben a hozzáértés és városszeretet nyomait fedezi fel. A házak teljes felújítása és korszerűsítése sok meglepetéssel szolgál. Ez az értékmentő városrehabilitáció, amely a hetvenes években kezdődött Győrben, napjainkban már sok érdekes és szép látnivalóval szolgál. r környéknek. A várost a török időkben nem érte súlyosabb kár. A XVIII. századi gazdasági fejlődés, a korai vasúti forgalom megalapozták a város iparosítását és ma már a Dunántúl legjelentősebb városa. A város századok alatti sértetlensége megkímélte a műemlékek nagy részét. Ezért a mai látogató szép, újjávarázsolt várost láthat. A legérdekesebb győri emlékek közé tartoznak: A Városháza — 1896—1898 között épült eklektikus stílusban, 59 m magas középtornya teszi jellegzetessé az épületet. A püspökvári épületegyüttes a Káptalan-dombon — ezen a helyen már a X. században vár állott. Történelmi tény. hogy I. István király Győr várának kapujára szegeztette ki a lázadó Kop-KERDES: A győri színház Dél-Szlovákiában is népszerű. Az idei gombaszögi Országos Kulturális Ünnepélyen is részt vett a színház operettegyüttese. Melyik magyar költő és drámaíró nevét viseli a színház? 6 versenyszelvény EMiDUSZ HUNGARIAN TRAVEL COMPANY 5
