A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-29 / 31. szám
nyű, merthogy a földműves esztendejének ezek a legszentebb napjai. • •• Szó se róla, az idén Szlovákiában hatszázhatvanezer hektárnyi kalászos vár a kaszára. • •• Utam átvezet Nagymagyaron (Zlaté Klasy) is, ahol az ember nem mehet át úgy, hogy ne vegyen kenyeret a helyi pékségben. Mert ez a kenyér kenyér a javából. Olyan, amilyennek lennie kell. Hogy amikor beleharap az ember nem kell arra gondolnia: a kenyérgyári pék egyetlen éjszakai műszakban elrontotta azt, amit a földműves egy esztendő során jó minőségben megteremtett. És nem hiszek a szememnek: a pékségből nemcsak kenyérrel, de szemre is csodálatos sóskiflikkel jönnek kifelé az emberek. Tíz kiflit és egy kenyeret veszek. Beleharapok a kiflibe — csodálatos. Olyan, hogy a sonka sem különb. Ehhez a kiflihez kenyeret illene enni. Arra gondolok: valahol errefelé teremhetett a lisztje, úgy tavaly ilyenkor. KESZEU FERENC A szerző felvétele A Hét és az IBUSZ közös nyári versenye UTAZZUNK EGYÜTT! HORTOBÁGY A Hajdúság és a Tisza folyó között elte rülő, több mint 115 km2 kiterjedésű szí kés, füves pusztaság ma Magyarország egyik idegenforgalmi érdekessége. Az egykor erdős, ligetes terület a kőkorszaktól lakott volt. A XII—XIII. századi írásos emlékei több mint félszáz tele pülésröl tesznek említést. E települések pusztulását, elnéptelenedését a tatárjá rás okozta (1241). Megkezdődött az erdők irtása is és az állatok nagyszámú legeltetése, így a megváltozott termé szeti és klimatikus viszonyok kedvezőt lenül hatottak a természetre. Bizonyos, hogy 1460-ban már pusztaként említik a Hortobágyot, ami a középkori magyar nyelvben lakatlant jelentett. Az elnépte lenedett pusztákat örökös birtokba vet te Debrecen városa. A Tisza tavaszi áradásai termékeny iszappal vonták be minden évben a pusztát és így jó legelőket biztosított az intenzíven fejlődő állattenyésztés részére. Egy sajátos néprajzi kultúra kezdett kialakulni a legelőn tartott állatokra vigyázó pásztorok között. A pásztorok feje a számadó volt. Ö felelt a gondjára bízott jószágokért. A lovakat a csikósok, a szarvasmarhát a gulyások, a juhokat a juhászok, a disznót a kondások őrizték. Ez a különállás viseletűkben is megmutatkozott, sőt egy pásztorregula is rangsorolta őket. A XVIII—XIX. század fordulóján körülbelül 60—80 ezer állatot legeltettek a Hortobágyon. A XIX. századi Tisza-szabályozás következtében a pusztai talajt már évente nem borította el az iszap, a csökkenő talajvíz felszínre hozta a nátriumsót és így rövid idő alatt megfogyatkozott az élelem és megcsappant az állatok száma. A Hortobágy hasznosításának kérdése a XIX. század végén került előtérbe. A nagyszabású tervekből kevés valósult meg, így a puszta jó része közlegelő maradt. Főleg idegenforgalmi látványosság a Hortobágyi Nemzeti Park 52 000 ha területe. Sok látogatót vonzanak az évente megrendezett Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok. Akinek kedve támad rá, az lovagolhat, kocsikázhat a parkban. Gyalog vagy kerékpáron be lehet járni a puszta nagy részét. Szerveznek madárlest, pusztai ürgeöntést is. Hajdúböszörményben hat parasztházat rendeztek be század eleji bútorokkal és mint szálláshelyek nagyon közkedveltek a turisták körében. A puszta közigazgatási központja Hortobágy község. Itt látható a Kilenclyukú híd, Magyarország leghosszabb közúti kőhídja. A pásztormúzeum az egykori szekérállási épületben rendezkedett be. A múzeum a hortobágyi pásztorok életét, művészetét mutatja be. A Körszín a Hortobágyi Nemzeti Park múzeuma. Híres a hortobágyi csárda, amelynek vendégfogadó hagyományai a XVII. századba nyúlnak. A Hortobágyi Galéria kiállítása pedig a Hortobágy község egykori tanácsháza épületében látható. Nem messze Hortobágy községtől található Máta település, amely korábban közigazgatási központja volt Hortobágynak. Ma itt található a 29 000 férőhelyes lovaspálya, amely a Hortobágyi Lovasnapok és a híres hídi vásár színhelye. KÉRDÉS: Melyik nagy magyar költő írt verset a hortobágyi csárdáról? HUNGARIAN TRAVEL COMPANY L. 5
