A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-01 / 1. szám
RÖVIDEN • Tüztánc címmel kétnyelvű irodalmi estet tartott 1987. december 7-én Bratislavában a Szlovák Filharmónia Moyzes-termében a Prágai Magyar Kulturális Központ, a szlovákiai Csehszlovák Rádió bratislavai szerkesztősége, a Magyar Rádió budapesti szerkesztősége, a Szlovák írók Szövetsége, a Szlovák Filharmónia és a Csemadok Központi Bizottsága. A Vojtech Kondród és Pavol Hudik összeállította műsorban Garai Gábor, Vojtech Mihálik, Miroslav Válek és Veres Miklós versei hangzottak el jeles művészek tolmácsolásában. • A Csemadok Központi Bizottságának Titkársága legutóbbi ülésén egyebek között megtárgyalta és jóváhagyta a szövetség által 1988-ban rendezendő különféle kulturális versenyek, illetve fesztiválok — az Országos Népművészeti Fesztivál, a Jókai Napok, a Duna Menti Tavasz, a Melódia '88 — versenyszabályzatait. Akárcsak az elmúlt években, 1988-ban is a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Országos Népművészeti Fesztiválja keretében kerül sor a csehszlovákiai magyar felnőtt tánccsoportok központi versenyére. A Zselizen (Zeliezovce), illetve a Léván (Levice) 1988. május 27-én tartandó központi rendezvényt kerületi versenyek előzik meg. A Kelet- és Közép-Szlovákiában tevékenykedő együttesek versenyét április 9—10-én, a Nyugat-szlovákiai kerületben tevékenykedő együttesek versenyét április 16—17-én rendezik meg. A verseny a felnőtt tánccsoportok részvételével egy kategóriában zajlik majd. Keretében külön jutalmazzák a legjobb szólótáncot és táncospárt. A jelentkezési határidő 1988. február 1. A versenyműsorral 1988. április 4-ig kell elkészülni. A Jókai Napokat és a Duna Menti Tavaszt 1988-ban a módosított versenyszabályzat alapján rendezik meg. A csehszlovákiai magyar amatőr zenekarok versenye — a Melódia '88 — háromfordulós lesz. A járási versenyeket 1988. május 22-én, a kerületi versenyeket 1988..október 16-án, a központi döntőt Bratislavában 1988. december 14-én tartják. A Melódia ’88-ra a jelentkezési határidő 1988. február 15. Az említett versenyekkel, illetve fesztiválokkal kapcsolatos részletes versenyszabályzatok a Csemadok járási titkárságain szerezhetők be. • A Csemadok járási és városi bizottságai az őszi plenáris ülésen megtárgyalták saját távlati és az 1988-ra vonatkozó munkatervüket és azt, hogy a mostanában zajló értékelő évzáró taggyűlések alkalmából milyen politikai és szervezési feladatok várnak elvégzésre. A járási és városi bizottságok üléseinek mindegyikén küldöttséggel képviseltette magát a Csemadok Központi Bizottsága illetve a Csemadok Központi Bizottságának Elnöksége. • A hagyományőrző éneklőcsoportok egyik legjobbja a Csemadok szesztai (Cestice) alapszervezetének együttese. A Szaniszló Irma vezette hagyományőrző éneklőcsoport 1973-ban alakult. Kezdettől fogva saját gyűjtésű dalokat tanul be és ad elő. Az együttes első sikerét f 974-ben aratta, amikor az akkori Tavaszi szél vizet áraszt... népdal- és népzenei verseny központi döntőjében első helyre került. A Csemadok Kiváló Népművészeti Csoportja kitüntetést 1985-ben nyerte el. TOVÁBB KELL LÉPNI! Az V. Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napok rendezői kétnapos tanulmányi kirándulást szerveztek Budapestre. Irodalmunk két nagy alakjára, Ady Endrére és József Attilára is gondoltak a kirándulók. Ellátogattak a Veres Pálné utcai Ady Emlékmúzeumba, a házba, amely Ady és Csinszka otthonául szolgált 1917 őszétől 1919 januárjáig. Ady utolsó otthonában emlékbeszéd és szavalat (Bálik Judit) hangzott el. majd Tóth András, a Csemadok Nagykürtösi Jb elnökségi tagja Ady íróasztalára helyezte a megemlékezés koszorúját. A Gút utca 3 egyik földszinti lakásában született az ötven éve tragikusan elhunyt költő, József Attila. A lakás ma múzeum. A ház falán elhelyezett emléktáblát sziptén megkoszorúzták. Mód nyílt arra is a két nap során, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításait, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi és kora c. kiállítását megtekintsék. Ez utóbbiban Havas Judit előadóművész volt a vezető, akinek értő kalauzolása és művészi előadása fokozta a kiállítás nyújtotta hatást. A Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napok kimagasló rendezvénye volt az elmúlt években a művelődési szeminárium. Azzá tette műsorának igényes összeállítása, az előadások látókört szélesítő, önismeretünket mélyítő témája, a hazai és külföldi előadók rangos mezőnye. Az idén sem volt ez másként. A járási népkönyvtár klubjában megtartott szeminárium első előadója dr. Szénássy Zoltán volt, aki a polgári demokratikus forradalom és szabadságharc fontosabb eseményeinek ismertetésével érzékeltette a szabadságszerető magyar nép törekvéseit Európa szívében és Madách Imre szerepét a korszakban. Nagy Ervinné, a balassagyarmati gimnázium tanárának Tájábrázolás Madách műveiben címmel tartott előadása sok érdekességgel gazdagította eddigi ismereteinket. A témával eddig kevesen foglalkoztak, aminek oka elsősorban az lehet, hogy Madách fő müvének színei nem hazaiak. Madách vidéken élt ugyan, azonban égett a vágytól, hogy utazzon, megismerje az országot. Utazásai élményét versben, prózában is megfogalmazta, sőt a Széchényi Könyvtárban mintegy 60 rajzát őrzik, bizonyítván, hogy utazása közbén szerzett benyomásait gyakran rajzban is megörökítette (ezekből is láthattunk néhányat felvételről). Madách tájábrázolásának' művészetét leveleiből s a Kolozsyak c. novellájából vett idézetekkel is illusztrálta az előadó. így jobban megismertük a tájat, embert, növény- és állatvilágot figyelő költőt, s közelebb kerültünk az életműhöz is. Nem kevésbé figyelemkeltő volt Vörös Ottónak. a Nyitrai Pedagógiai Főiskola szombathelyi vendégtanárának előadása a beszédkészség kialakulásáról. Az előadás kiemelten foglalkozott az ún. nyelvhatáron élők anyanyelvével, annak veszélyeztetettségével. Beszélt az ún. érzelmi anyanyelvről, a .- család, az iskola, a munkahely szerepéről a beszédértés és a beszédkészség kialakulásában és fejlődésében. A járási művelődési szeminárium szép hagyománya immár, hogy azon szlovák nyelvű előadás is elhangzik. Ezúttal dr. Jozef DuriS kandidátus emlékezett a múlt és a jelen kölcsönhatására, megállapítván, hogy a haladó emberiség már hetven éve halad azon az úton, amelynek építését a nagy októberi szocialista forradalom kezdte meg, s amely ma egyre állandóbb, éltető és ösztönző hatást gyakorol. A szeminárium végén a balassagyarmati Társadalmi Színház bemutatta az Uram, legyőztél! c. irodalmi összeállítást. A közönség nagy tapssal köszönte meg az élményt nyújtó élöadást. A kulturális napok íróvendége volt Dobos László, aki Ipolynyéken és Ipolyvarbón találkozott az irodalomkedvelő közönséggel. Élmény volt az íróval személyesen találkozni. Kár, hogy csak a fent megnevezett községek lakosainak adatott meg a találkozás, s még sajnálatosabb, hogy a lehetőséggel csak kevesen éltek. A napok rendezvénysorozatát tarkította meg a Bussán megrendezett Tavaszi szél területi döntője, valamint az alapszervezetek helyi rendezvényei, mint pl. a bussai és az ipolyvarbói szervezetek közös honismereti túrája, szüreti felvonulások és folklórműsorok néhány községben, a nagyfalusiak szellemi vetélkedője a szovjet irodalomról. Összességében a rendezvények teljesítették küldetésüket, mozgósították a Csemadok tagságát, hozzájárultak a magyar nemzetiségű dolgozók művelődési igényének kielégítéséhez. Nem elégedhetünk meg azonban az eddigi formákkal, az elért eredményekkel. A babérokon ülés egyet jelent a pangással, a visszaeséssel. Változatos témájú, új, vonzó műsorokat kell összeállítanunk. Elmélyíteni az együttműködést a társrendezőkkel, hogy ne csak a meghívókon szerepeljen a nevük, hanem a valóságban is tevékenyen működjenek közre. Fontos szempont az is, hogy a jövőben fokozottabban kell támaszkodni az alapszervezetekre, kezdeményezéseikre odafigyelni, kívánságaik alapján szerkeszteni a műsort, hatásosabban propagálni, figyelmet és érdeklődést kelteni széles körben, az üzemekben, vállalatokban, szövetkezetekben is. Ha tehát nemcsak emlékezni akarunk az elmúlt időkre, az eredményekre, hanem mi magunk is meg akarjuk vívni a magunk harcát jövönkért, akkor tovább kell lépnünk. A kulturális napok névadója erre kötelez bennünket. URBÁN ALADÁR Az Ady Emlékmúzeum előtt Tóth András elhelyezi az emlékkoszorút Ady íróasztalára (Lánczos József felvételei) Dobos László Ipolyvarbón (Urbán Árpád felv.) 7
