A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Ezúttal több együttesről lesz szó, azonos bennük egy név. annak a személynek a neve, aki meghatározza egy-egy együttes létét, elért eredményeit — ez a név a rendezőé Kiss Péntek József nevével a mozgalomban először 1979-ben találkoztunk. Ebben az évben láttuk első rendezését: Juhász Ferenc Latínovits Zoltán koporsója c. müvének színpadi adaptációját. Ezt az előadást a Csemadok Hetényi (Chotin) Alapszervezetének Csokonai Kisszinpada mutatta be. Ugyanebben az évben nagy sikerrel mutatkozott be a 16. Jókai Napokon a SZISZ és a Csemadok Jelenet a hetényiek Hamlet parafrázisából Kiss Péntek József BEMUTATOM ŐKET A Hetényi Csokonai Színpad Túszszedök c. e/őadasa Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) ASZ irodalmi színpada Megvédjék az oskolát c. előadásával, melyet szintén Kiss Péntek József rendezett. Bemutatkozásukkal irodalmi színpadi mozgalmunkban egy újabb, könynyedébb hangvétel jelent meg. mely a kabaré felé hajlott. 1980-ban a Jókai Napokon ugyancsak saját szerkesztésű műsorral aratott közönségsikert a hetényiekkel.. Ennek a címe: Itteni színjáték és finálé. A rendező műsoráról azt vallotta akkor: „két fontos cél vezetett bennünket: szórakoztatni és figyelmeztetni — természetesen önmagunkat is — néhány komoly s megoldást sürgető jelenségre. „Az előadásban a szatíra eszközeit használta fel. Az állandóan nyugtalan és ötletgazdag rendező nem maradt meg egy bevált stílusnál. 1981-ben a kerületi versenyen a hetényi együttes egy ún. próbaelőadást mutatott be. Mint ötlet érdekes volt a rendező jelenléte a színpadon, ill. a nézőtéren : állandóan félbeszakította az előadást. A műsor azonban akkor valóban csak a kísérlet szintjén maradt. Ez volt a felejtés kora c. előadás. Ismét újabb szín, újabb forma. Hubay Miklós: Túszszedők c. drámájának rendezésekor a fekete-fehér színek kerültek a színpadra, s a nyomasztó hangulatot még jobban kiemelő gyertyafény. A Jókai .Napokon III. díjat nyertek (1982). Ugyanebben az évben a Jókai Napokon Kiss Péntek József még egy rendezéssel indult. A SZISZ Dunamocsi Alapszervezete és a Helyi Népművelési Központ kisszinpada Folk hátán folk c. összeállításával az időnként túladagolt folklórt parodizálta. 1983- ban a hetényi együttes Hubay Búcsú a csodáktól c. drámájának kisszínpadi változatát mutatta be. mely tulajdonképpen folytatása volt az előző évi Túszszedőnek. Témája a háborútól fenyegetett ember szorongása. 1984-ben ismét stílusváltásnak lehettünk a tanúi. A rendező, aki eddig a kisszinpad különböző lehetőségeit kutatta a drámai hangvételtől a kabaréig, a klasszikus színházi formához nyúlt. Heltai Jenő A primadonna c. bohózatát adta elő. Ezzel a helyzet- és jellemkomikumra épített előadással nálunk ősbemutatót tartottak a hetényiek Heltai újrafelfedezett egyfelvonásosával. A színészmesterségben egyre jobban kiforrott társulat olyan tehetséges színészekkel, mint R. Nagy Irén, Rancsó Dezső, Vörös Lajos, Vörös Éva ízig-vérig századeleji komédiát hozott létre, s játékuk a Jókai Napokon harmadik dijat nyert. 1985-ben Komáromban egy új együttes alakult, mégpedig a Matesz SZISZ Alapszervezete és a Komáromi Ifjúsági Klub színjátszó együttese. És ismét Heltai. Ezúttal az Amerikai párbaj. Az előadásról a rendező a következőket írta: „Célunk — ezzel az előadással — elsősorban az, hogy a választott szalonvigjáték szövegét felhasználva szórakoztató, egyben új dimenziókat kibontó előadást hozzunk létre." Bármennyire is sikeres volt a Jókai Napokon való szereplés, ez is csak előtanulmány lett a hetényi Csokonai Színpad 1986-os bemutatójához. Shakespeare Hamletiének egyfelvonásos változatát Tom Stoppard irta meg. Arany János fordításának alapján pedig Tatár Eszter. Kiss P. József rendezései közül talán ez volt a legkiforrottabb. A Jókai Napokon a legjobb rendezés és a legjobb színpadi megoldás díját kapta érte. S a felsorolásban az utolsó állomás következik: 1987. A legújabb együttes neve: Mai Színházi Stúdió, fenntartója a Komáromi Ifjúsági Klub. László Aladár Éjszakai ügyelet című bohózatát dolgozta fel és mutatta be az együttes. A bohózat egy kisváros mozijában játszódik, s fő témája azok a helyzetek, amelyekbe belecsöppenhet egy férfi, ha imádja az éjszakai életet. A rendező Kiss P. József a legutóbbi Jókai Napokon is a legjobb rendezés dijat kapta. A díjon kívül talán a legnagyobb elismerést az jelentette, hogy a Mai Színházi Stúdió meghívást kapott a Martinban megrendezett nemzetközi színházi szemlére — Scénická zatva '87. Nemzetközi összehasonlításban lehetett ez alkalommal beszélni a műsorról. Az együttes megállta a helyét. Ilyen nagy megmérettetésben természetesen voltak hiányosságok, melyeket a szakmai tudás magas fokán álló zsűri felrótt nekik. A felsorolás, gondolom, hosszúnak tűnik, de ez se minden. Több előadást meg sem emlitettem. Egy ilyen sokoldalú fiatalembernek milyen a munkamódszere, hitvallása, kérdezem tőle beszélgetésünkkor. Ismerem régóta, hiszen évekkel ezelőtt még kollégák is voltunk, a Csemadok Komáromi Járási Bizottságának volt az instruktora. Atyai mosollyal és őszinte elismeréssel nyilatkozott róla Gáspár Tibor, a komáromi gimnázium tanára, a gimnázium irodalmi színpadának rendezője is. Gyerekkora óta ott tevékenykedett mindig, ahol irodalomról, kultúráról, színházról volt szó. A komaromi Mai Színházi Stúdió László Aladár: Éjszakai ügyelet című előadása, mellyel Martinban is sikeresen szerepeltek Verseit, riportjait, írásait olvashatjuk lapjaink hasábjain. Jelenleg a Magyar Területi Színház szervezési osztályának dolgozója, Így most már az esti amatőr színházi próbákon kívül a nap többi óráját is a színház világában tölti. Az együttesben, és az együttesekben mindenkit foglalkoztat, akit tehetségesnek tart. A műsorválasztáskor 4—5 anyagot is felkínál. Már a műsorválasztáskor tisztában kell lennie a rendezőnek a műsorral, mert az előadás felelőse a rendező. A próbafolyamat első, s legfontosabb állomása az elemzés, a darab megbeszélése, a rendezői elképzelés tolmácsolása. Meggyőződésem, hogy nem a próbák eredményezik az előadást, azt a rendezőnek előre kell tudnia. A próbákhoz, mely nagyon komoly és nehéz munka, türelem kell. Az amatőr mozgalomban nem profi színészekkel dolgozunk, amatőrökkel, akik a tőlük telhető legnagyobb odaadással és szeretettel akarnak játszani. S hogy ezt a lelkesedést ne csillapítsuk, ahhoz felkészülés és szeretet, megértés szükséges. Aki ezt a munkát és munkatempót nem győzi, az kimarad. Többéves tapasztalatom bizonyítja, erre akkor kerül sor, ha az amatőr színésznek nincs ideje a szerepével otthon is foglalkozni. Idekívánkozik még néhány közölnivaló. Boráros Imre önálló műsorát 1984-ben a Dózsa Györgyről szóló monodrámát is ő rendezte. S természetesen vannak újabb tervei is, amelyek már a megvalósulás küszöbén állnak. Készül a Mai Színházi Stúdió előadásában Jarry Üb- . király című előadása. Várjuk a bemutatót. MOLNÁR LÁSZLÓ Fotó: Molnár László 6
