A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-24 / 26. szám
492 11 lyosodnak, de sok ként tartalmaznak a forró vizes oldatok is, amelyekből a kén kiválik. Különböző kénvegyületek átalakulásával is létrejöhet elemi kén a természetben. A kén-hidrogénböl például oxigén hatására bizonyos körülmények között elemi kén képződik, de a különböző fém-szulfidokgyógyító hatásáról értekezik, megemlítve, hogy elsősorban a szembajok ellen hatásos. A Bibliában a kéneső az isteni büntetés eszköze; ez vet véget Szodoma és Gomora lakói bűnös és kicsapongó életének. A középkorban az alkimisták jóvoltából tett szert kétes értékű dicsőségre: az aranycsinálás hókuszpókusza elképzelhetetlen lett volna a bűzös kéngőzök nélkül. S hogy el ne felejtsem: a kén természetesen bevonult a hadászatba is. A görögtűz egyik alkotórésze a kén volt. Az elemi kén elsősorban a vulkánok környékén alkot jelentősebb telepeket. A vulkánkitörések során a kéngözök a hidegebb közetfelületeken lecsapódva fokozatosan kikristából is felszabadulhat kén. A szulfáttartalmú ásványokon (pl. gipsz, Ca- SOJ — ma még nem pontosan tisztázott módon — szintén gyakran kialakul kén. Bizonyos mikroorganizmusok tevékenysége során a kénvegyületekből elemi kén válik ki és jelentős mennyiségben felhalmozódhat. Az elemi kén leggyakoribb és legismertebb megjelenési formája a sárga, rombos kristályokat alkotó u-kén, amelynek sűrűsége 2,06 g/cm3, keménysége 2,5 és jól oldódik szén-diszulfidban (szénkénegben, CS2). 110°C körüli hőmérsékleten ez a módosulat megolvad. Ha óvatosan hűteni kezdjük, az olvadékból nem a rombos u-kén, hanem a majdnem színtelen, hosszú tűk formájában A kén (S) és a különböző kénvegyületek viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben. Az elemi kén ősidőktől fogva ismert, hiszen szabadon is megtalálható — olykor hatalmas telepeket alkotva — a természetben. Az égő kén fertőtlenítő hatását már Homérosz említi; egy másik görög, Dioszkoridész a kén kristályosodó egyhajlású (monoklin) módosulat, a (i-kén válik ki. Ennek a sűrűsége valamivel kisebb: 1,96 g/ cm3, az olvadáspontja viszont kissé magasabb: 119°C. Szobahőmérsékleten nem állandó — fokozatosan rombos kénné alakul át. A (1-kén 95,6 °C fölött stabilis, ezen a hőmérsékleten a rombos kén fokozatosan egyhajlású kénné alakul át. Ha ként forró benzolban feloldunk, majd hagyjuk kikristályosodni, egy további egyhajlású módosulat válik ki, amely a [f-kéntől elsősorban a kristálytengelyek arányában és külső megjelenésében tér el: sárgásfehér lemezkéket alkot. A kénnek ismeretesek amorf módosulatai is. Ha a megolvadt ként vékony sugárban hideg vízbe öntjük, sárgásbarna alakítható és rugalmas anyag keletkezik — ez a plasztikus -kén. Érdekes módon ez a módosulat csak részben oldódik a szénkénegben, a fel nem oldódott, visszamaradt porszerü anyag egy további módosulata a kénnek. Ezek a módosulatok nyolcatomos kénmolekulákból (S3) épülnek fel, a kéngőzökben viszont a nyolcatomos molekulák mellett hatatomos (S6), négyatomos (S„) és kétatomos (S2) molekulák is előfordulnak; ezek aránya a hőmérséklet függvényében változik. A kéngözök színe is megváltozik attól függően, hogy milyen hőmérsékletre hevítették őket. A kén forráspontja (444,6 °C) közelében a gőzök narancssárga színűek. Növelve a hőmérsékletet először vörössé válnak, majd fokozatosan kifakulnak és 650 °C körül szalmasárga szint öltenek. Ha ezeket a gőzöket hirtelen lehűtjük a folyékony nitrogén hőmérsékletére (—195,8 °C), bíbor színű ként kapunk, amely kétatomos kénmolekulákból áll és igen gyorsan sárga «.-kénné alakul át. Az elemi kén gyakorlati alkalmazása igen sokrétű. A tűzijátékok egyik fontos alapanyaga, de a kaucsuk vulkanizálása során fogy belőle a legtöbb. A borászok égő kénnel fertőtlenítik a hordókat, a bőrgyógyászok viszont a pattanásos bőrt kezelik vele. Vegyületei közül a kénsav (H2S04) és a kén-dioxid (S02), illetve a különböző szulfátok és szulfitok igencsak közismertek. Hatalmas kéntelepek találhatók Szicíliában, az USA-ban és Japánban, ezeket különböző módon termelik ki. A legelterjedtebb eljárás a Frash-féle vízgőzös módszer, amelynek révén a ként a föld alól olvadt formában lehet a felszínre emelni, s az így kapott nyersanyag rendkívül tiszta (99,6 % S). Csehszlovákiában elemi kén csupán elvétve fordul elő, egykor működött vulkánok krátereiben és környékén. A felvételen látható (aragonitra települt) kénkristályok Szicíliából valók. LACZA TIHAMÉR Fotó: Josef Hlavá č ek
