A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-06-17 / 25. szám

492 11 • A vulkánkitörés során felszínre kerülő olvadt kőzetanyag (láva) to­vábbi sorsát nagy mértékben befo­lyásolják a külső körülmények (pl. terepviszonyok, nedvesség, nyo­más, a lávát körülvevő kőzetek ké­miai és fizikai tulajdonságai stb.), valamint a láva kémiai összetétele. A magas Si02-tartalmú (ún. sava­nyú) láva sűrűbb, ennél fogva las­sabban folyik, nagyobb tömegben szilárdul meg, s gyakrabban kép­ződnek benne kisebb-nagyobb üre­gek, csatornák, amelyekbe forró vi­zes oldatok nyomulhatnak be és ott fokozatosan kihűlnek. A forró víz­ben különböző vegyületek találha­tók oldott állapotban, ezek a hő­mérséklet csökkenésekor és a víz elpárolgásakor kiválnak. Ha a lehű­lés gyorsan megy végbe, többnyire amorf vagy mikrokristályos ásvá­nyok képződnek, amelyek sokszor különböző színező vagy szennyező anyagokat is tartalmaznak. Ha ilyen körülmények között szilícium-di­­oxid válik ki az oldatból, általában opál keletkezik. A legtöbb opálféle­ség áttetsző vagy átlátszatlan, kü­lönböző színekben pompázik. A ne­mesopál bizarr színjátékáról legu­tóbb már beszéltem, ezúttal egy olyan opálváltozatról lesz szó, amely színtelen és teljesen átlátszó, ezért üvegopálnak is nevezik, bár a hivatalos elnevezése hialit. A körül­mények sajátos összjátéka folytán az oldott kovasav úgy is kiválhat, hogy üveges, átlátszó test képződik, amelyben szinte alig van szennyező anyag. A hialit fürt- vagy cseppkő­­szerű, esetleg vesealakú képződ­ményeket hoz létre a vulkáni kőze­tek (pl. bazalt, andezit) üregeiben. Viszonylag ritka ásvány és csak kis mennyiségben található a lelőhe­lyen. Csehszlovákiában több helyen is találtak hialitot, igy pl. a Doupo­­vi-hegységben. Tri Vody, Dubník, Bohunice, Pezinok környékén és másutt. •• Gyakran megesik, hogy a vul­kánkitörés erdős területet sújt, ilyenkor a forró anyag felperzseli a vegetációt. Az olvadt kőzet teljesen megsemmisíti a szerves anyagot, a forró vizes oldatok azonban legföl­jebb csak beivódnak a fatestbe. Az opálos anyag átjárja a fát, amely megkövesedik, de megőrzi eredeti struktúráját. Felvételünkön egy ilyen faopál látható, lelőhelye Nová Raka. A faopált díszítési célokra használják. LACZA TIHAMÉR j Fotó: Josef Hlaváček í

Next

/
Oldalképek
Tartalom