A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-17 / 25. szám
Június a díszkertben Ebben a hónapban minden növény dús növekedésnek indul. Júniusban nyílnak az első rózsák. Vágásuk során arra kell ügyelni, hogy a virággal csak három rügyet, azaz levélszintet vágjunk le. A hónap végén virágozni kezdenek a korai gladióluszok. Csak hosszú szárral érdemes szedni, amikor a kalászban az alsó virágok színe láthatóvá válik a legalsó levelek fölött vágjuk le. A liliomok is júniustól nyílnak, a virágot akkor szedjük, amikor az alsó megpattan. A krizantémot begyökeresedése után vissza kell csípni. A későn (május végén, júniusban) szaporított növények vísszacsípés nélkül nevelhetők. Általában a 3-5. levél felett van a visszacsipés helye. Kiültetés után hetente öntözzük a krizantémokat. A virághagymákat akkor lehet fölszedni, amikor a gyökerek bámulni kezdenek, a levelek sárgulnak és a hagyma héja színesedik. Az örökzöldek mostanra már igencsak dúsan meglevelesedtek. Hogy belső és alsó. leveleik is fényhez jussanak, kúp alakban nyírjuk őket. Mérhetünk kanállal is Minden konyhában kellene hogy legyen mérleg. A kezdő háziasszonyoknál azonban előfordul, hogy más, fontosabb kellékek miatt nem futotta rá, viszont sütni szeretnek is és tudnak is. Az alábbiakban néhány élelmiszer kanállal mért mennyiségét adjuk meg. Egy púpozott kanál liszt 2 dkg, egy lapos kanál liszt 1 dkg. Ugyanez vonatkozik a grízre és a rizsre is. Egy lapos kanál só 2 dkg, egy púpozott kanál kristálycukor valamivel több mint 2 dkg, úgyhogy három púpozott kanál cukor 7 dkg. Egy liter liszt 62 dkg, tehát másfél liter liszt kb. egy kilogramm. Egy tyúktojás nagyságú vajdarab kb. 3 dkg, míg egy dió nagyságú darab 1 dkg. Egy kanál olvasztott vaj másfél dkg. Egy púpožott kanál zsír 2 dkg, s ebből három kanál olvasztott zsírt kapunk. Megemlítjük még, hogy a gyümölcsök közül egy félliteres üveg málna, eper, áfonya kb. 30—35 dkg. • #• * . » 50-----------------M TANÁCS Nyáron a madarak is szomjaznak. Itatót készíthetünk számukra a kert csendesebb szögletében. Betonból vagy jól döngölt alapra terített műanyagfóliával. HÉTVÉGE Volt egyszer egy nagy fülü nyúl. Óriási füléért a többi nyúl folyvást kinevette. — Túlságosan nagy a füledl Nagy a füled, csúnya vagy! — csúfolták. Ez fájt is a nyúlnak, s a szíve megszomorodott. — De hiszen én még csak süldő nyúl vagyok, még nőni fogok — felelgette a gúnyolódóknak. — S lehet, hogy a fülem már nem fog tovább nőni. És a kis nyúl valóban növekedett, de sajnos, a füle is vele nőtt. — Lám, szemlátomást csúnyább és csúnyább leszel, te óriásfülű! — mondogatták neki a nyulak. És a nyúl mind szomorúbb lett, hiszen reménykedése füstbe ment. Óriási fülével viszont sokkal jobban hallott a többinél. Meghallotta a bogarak halkabb neszezését, az esőkukacok föld alatti pusmogását, sőt még a legpuhább madárpihe földre hullását is. Egyszer a nyulak mind kivonultak a lóhereföldre. A vadász épp arrafelé tartott a kutyájával. Igaz, még messze járt, de az óriás fülű meghallotta. Fülelt, aztán sebesen, akár egy szélforgóka, lengetni, mozgatni kezdte a fülét. Minden irányba integetett a fülével. A nyulak észrevették a jelt, és mind megugrottak az erdőbe. Egyet sem kaphatott puskavégre a vadász. Ekkor a többi nyúl így szólt Nagyfülűhöz: — Mindnyájunk szerencséje, hogy ekkorára nőtt a füled! Tudod, tulajdonképpen nem is vagy te csúnya. Óriásfülű! És a nagy fülű nyúl elmosolyodott a bajsza alatt, és nem szomorkodott többé. URSULA WÓLFEL A LEGEK VILÁGÁBÓL Amerre a szem ellát, mindenütt rettentő pusztaság honol, terméketlen sivatag. Nem nő fű, bokor, semmilyen állatfaj nem él itt. Ez a halál csendje — írta a Cajdami-fennsíkon elterülő sivatagról több mint fél évszázaddal ezelőtt egy európai utazó, holott ő csak a sivatag szélén járt, beljebb nem merészkedett. Csak néhány éve kutatta át az egész fennsíkot három nyugatnémet tudós. A sivatagok óriási területeket foglalnak el bolygónkon. Méretük az időjárás változásától és a csapadéktól is függ. A legmagasabban elterülő és a legnehezebben megközelíthető a cajdami, mely a Tibeti-fennsíkon található. Nagysága Csehszlovákia területével vetekedik. A medence átlagos magassága 3 000 méter. Ilyen magasra még a Magas-Tátra csúcsai sem emelkednek, de egyes részei még ennél is magasabbak. A Cajdami sivatagot csak kőtörmelék, homok és finom por fedi. Itt nem nyílik virág, nincs madárének, még a kígyók is elkerülik. Ilyen magasságban minden lépés óriási erőfeszítést igényel, mintha ólomlábakon járnánk, a tüdőnket is nagyon próbára teszi a ritka levegő. Éjjel a kegyetlen hideg nem hagy aludni, de reggel, amikor a nap sugarai érintik a sivatagot, a hőmérő higanyszála öt perc alatt elérheti a 30 fokot is. És ha ehhez még hozzáadjuk a zord hegycsúcsokat, amelyek e magas medencét körülveszik, nem csodálkozhatunk azon, hogy a Cajdami sivatag bolygónk egyik alig ismert részéhez tartozik. L. Š. Nézzétek meg jól a képeket és találjátok el, ki melyik számú autóbuszra szállt?! 21
