A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-17 / 25. szám
A HAZAI HAGYOMÁNYOKRA ÉPÍTÜNK A Csemadok Központi Bizottsága ülésének résztvevői (Ülésezett a Csemadok Központi Bizottsága) Az ülés ez alkalommal csak egynapos (május 14.), tömör és tartalmas volt. Sidó Zoltánnak, a KB elnökének rövid referátuma után (a határozatok teljesítéséről) dr. Lukács Tibor terjesztette elő az amatőr művészeti mozgalom értékelését, ismertetve egyúttal e mozgalom távlatait is. Többek között elmondotta, hogy az amatőr művészeti mozgalom mára szerves része lett a csehszlovákiai országos mozgalomnak, hogy csoportjaink rendszeresen bekapcsolódnak az SZSZK Kulturális Minisztériuma által meghirdetett művészeti versenyekbe, nem ritkaság, hogy a legjobbak eljutnak a szlovákiai döntőbe. Ezután a vezető titkár arról szól. hogy a népművészeti műsorpolitikában elsősorban a hazai hagyományokra építve segítettük népi kultúránk feltárását, felelevenítését és továbbörzését. Bizonyos haladást sikerült elérni az anyagi ellátottság terén is. Néhány együttesnél a helyi intézmények és szervezetek anyagi és műszaki, továbbá szellemi kapacitását összefogva sikerűit biztosítani a rendszeres munka feltételeit. A rendszeres munkát kifejtő együttesek ma már ilyen formában működnek. Az összefogás eredménye, hogy e csoportok munkája színvonalasabb és rendszeresebb lett. Ma már a gyermekcsoportok is igyekeznek hasznos kapcsolatot létesíteni kulturális intézményekkel, üzemekkel. Az amatőr művészeti mozgalom fő feladatait az elkövetkezendő időszakra a Csemadok 1988-tól 1992-ig szóló távlati terve határozza meg, ez pedig a XIV. Országos Közgyűlés határozatai, valamint a Csemadok feladatai a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusa után című dokumentumban lefektetett fö irányelvekből indul ki. A nemzeti frontbeli tagság főleg a népművelés területén követeli meg az egyre igényesebb feladatok teljesítését. Annak érdekében — mondotta Lukács elvtárs —, hogy szövetségünk a jelenlegi személyi állománynyal magas színvonalú munkát végezzen és feladatát a magyar nemzetiség körében teljesíthesse, szükségessé vált, hogy a versenyszerű amatőr művészeti rendezvények lebonyolítását megossza, illetve átruházza a Bratislavai Népművelési Intézetre. Az intézet biztosította és garantálta az alkotmányban a nemzetiség kultúrájának fejlesztése érdekében rögzített elvek gyakorlati érvényesítését. Mivel az amatőr művészeti mozgalomban azonos elvek érvényesülnek a nemzet és a nemzetiségek amatőr művészetének irányításában, egyértelműen biztosítva volt a legfontosabb politikai cél, hogy a csehszlovákiai magyar amatőr mozgalom valóban szerves részét képezze az országos mozgalomnak. A hatékony együttműködés eredményeként amatör művészeti mozgalmunk számára egy aktívan dolgozó szakembergárdát sikerült kinevelni. A távlatok és mozgalmunk segítése szempontjából — hallottuk az értékelésből — nem váltotta be az ígért magasabb szintű módszertani segítség biztosítását a Bratislava! Népművészeti Intézetben 1983-ban bekövetkezett átszervezés, melynek következtében a nemzetiségi osztályt beolvasztották a többi szakosztályba. A gyakorlatban ez számunkra a módszertani segítség minden formájának fokozatos megszűnését jelentette. A Népművelési Intézet magyar szakelőadóinak segítségén kívül megszűnt a kerületi népművelési központok szakmai, módszertani és anyagi segítsége is. Jelenleg csak a drámai műfajok kerületi rendezvényeit támogatják. Ugyanakkor a Csemadok KB művészeti osztályát is le kellett építeni. 1983 óta összesen hat személlyel (csaknem felére) csökkent a csehszlovákiai magyar amatör művészeti mozgalom központi szinten tevékenykedő hivatásos dolgozóinak a száma. Jelenleg a mozgalom lendületének és művészi színvonalának megtartása egyre nagyobb gondot okoz és meghaladja szövetségünk anyagi, műszaki és személyi állományának erejét. Bizonyos visszaesésről beszélhetünk különösen a drámai műfajok mozgalmában és az énekkari mozgalomban. Figyelmeztető a szakmai és módszertani irányítás nélkül maradt csoportok helyzete. Égető a kiadványok, módszertani segédanyagok, műsorösszeállítások, partitúrák és kórusgyűjtemények, a szakemberképzés és utánpótlás-nevelés hiánya. Jelenleg a 841 (I) csoporttal központi szinten csak négy szakember foglalkozik. Ma már több olyan élvonalbeli csoportunk tevékenykedik, amely élén szakképzetlen koreográfus, karnagy, rendező áll — egyedül tehetségére, önképzésére utalva. A mozgalom fejlődését az is fékezi, hogy jelentősen megnőttek az együttesek fenntartásának költségei, főleg a tánccsoportok és színjátszó együttesek esetében. Jelenleg egy-egy amatőr művészeti csoport évi harminc-százezer koronát igényel. Fennáll annak a veszélye, hogy a felsorolt hiányosságok néhány év múlva jóvátehetetlen kárt okoznak a csehszlovákiai magyar amatőr művészeti mozgalomban és a rendezvények színvonalában. Tudatosítjuk hazánk jelenlegi anyagi helyzetét — hangsúlyozta dr. Lukács Tibor —, ennek ellenére úgy érezzük, hogy a nemzetiségi kultúra jelene és jövője nem lehet pusztán anyagi kérdés. A főbeszámolót követő vitában — amelyre még visszatérünk — tizennégy értékes hozzászólás hangzott el.-zs Gyökeres György felvétele LEGYEN A NÉVADÓK FÓRUMA! Május közepén ismét Kassára (Košice) irányult a figyelmünk. A Csemadok Városi Bizottsága a társszervekkel közösen (a Nemzeti Front Városi Bizottsága, a vnb kulturális osztálya, a Madách Könyvkiadó, a Prágai Magyar Kultúra) a Kelet-szlovákiai Vasmű Szakszervezeti Házában megrendezte a csehszlovákiai magyar dolgozók III. városi kulturális ünnepségét, amelyen a kassai és környék legjobb kulturális csoportjait vonultatta fel. A kassai érdeklődök és a vendégek láthatták a magyar tanítási nyelvű általános iskola Csengettyű gyermekkórusát és Árvácska tánccsoportját, az ötletességében és szellemességében kitűnő szepsi (Moldava nad Bodvou) Bódvácska gyermek kisszinpadot, valamint a forrói (Magyarország) gyermektáncegyüttes és a gottwaldovi Svit cipőgyár szakszervezeti klubja Vonička gyermekegyüttesének műsorát. A gyermekműsor egészéről föltétlenül el kell mondani, hogy jó hangulatalapozónak bizonyult, mert a rendezőszervek jóvoltából a program gazdag volt, hatásosan és meggyőzően fejezte ki a felszabadulás 43. és a februári győzelem 40. évfordulója tiszteletére rendezett nagyszabású III. városi kulturális ünnepség célját. A népművészeti műsor még jobban felkeltette az érdeklődést, hiszen olyan néptáncegyüttesek szórakoztatták a közönséget mint a szepsi Bódva. a szinai (Sena) Rozmaring és a nagyidai (V. Ida) llosvai. Többször láttam már ezeknek az együtteseknek a műsorát Kassán is, a város határain túl is, és még soha nem okoztak csalódást a feliépé-. sükkel. Sőt minden egyes alkalommal elhitetik a nézőkkel, hogy amatőr művészeti csoportja élvonalába tartoznak. Külön színfoltja volt az ünnepségnek a szakszervezeti ház előcsarnokában és egyik kisebb termében a könyvárusítással egybekötött Madách-könyvek kiállítása, amelyet Klimits Lajos író. a Madách Könyvkiadó igazgatója nyitott meg. Ugyanúgy figyelmet érdemlő volt a meghívott íróvendégekkel való találkozás (Klimits Lajossal, Grendel Lajossal, Zalabai Zsigmonddal és e sorok írójával), amelyen Szaszák György, az Új Szó keletszlovákiai szerkesztője vezette a beszélgetést. A jelenlevő írók szóltak kulturális életünk általános helyzetéről, az élettel való szüntelen ismerkedés fontosságáról, a Madách Könyvkiadó kiadási lehetőségeiről, a csehszlovákiai magyar irodalom jelenéről és jövőjéről, s nem utolsósorban terveikről. A Csemadok városi bizottsága nem titkolja, hogy útkereső munkája részének tekinti a Fórumot, amelyen az érdeklődők kisebb-nagyobb csoportja előtt vezetik a beszélgetést. Az elgondolás nagyszerű, azon azonban gondolkozni kellene, milyen jellegű műsorokba és ünnepségekbe iktatható be az ilyen szükséges és nélkülözhetetlen párbeszéd a nyilvánosság előtt, mert a csehszlovákiai magyar dolgozók III. városi kulturális ünnepsége nem bizonyult erre elég alkalmasnak. Megosztotta a figyelmet, és a programban feltüntetett műsoridő is parancsolóan szólt közbe, igy a Fórumon felvetett kérdések megválaszolásában az érdekeltek nem tudtak kellőképpen elmélyülni. Elgondolkoztató észrevétel az is, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók városi kulturális ünnepségéről éppen azok hiányoztak, akiknek a nevében rendezték meg: a Keletszlovákiai Vasmű magyar nemzetiségű dolgozói vagy Kassa város üzemeinek magyar nemzetiségű munkásai. A Csemadok városi bizottsága a jövőben foglalkozhatna azzal a gondolattal, hogy soron következő kulturális ünnepségét a vasmű és más kassai üzemek magyar dolgozóinak fórumává teszi, velük kezdeményez beszélgetést arról, milyenek művelődési lehetőségeik munkahelyükön, hogyan lehetne megalapozottabb a velük való törődés a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom keretén belül? A III. városi kulturális ünnepség zárórésze Haumann Péter Kossuth-dijas színművész műsorában és a gazdag táncházi programban csúcsosodott ki. Ekkorra a Szakszervezeti Ház kulturális terme zsúfolásig megtelt, és még jobban sugallta a gondolatot, hogy a jövőben ezt az ünnepséget valóban a névadók fórumává kellene tenni! MÁCS JÓZSEF 7
