A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-27 / 22. szám
A Csemadok érsekújvári (Nové Zámky) Kodály Énekkara, karnagy Veszprémi Ferenc pedagógus V kesztője tartotta a Csemadok helyi szervezetének klubhelyiségében. A 110 hallgató nagy érdeklődéssel figyelte előadását. Az eredeti dia felvételekkel a csángók népviseletét, szokásait és életmódját az előadó nagyszerűen szemléltette. A néprajzi előadást színessé tette a csángó népdalok tolmácsolása Budai Ilona népdalénekes által. Az ünnepi műsor a Csemadok székháza nagytermében folytatódott Az estet a szervezet énekkarának számai vezették be, amelynek karnagya Veszprémi Ferenc pedagógus volt. A helyi szervezet elnöke, Vas Károly üdvözölte a megjelent nagyszámú közönséget és az est előadóját Czine Mihály egyetemi tanárt. Az irodalomtörténész bevezetőjében hangsúlyozta Érsekújvár nagy szülöttének, Kassák Lajosnak a jelentőségét Továbbá Petőfinek, Czuczornak, Marxnak, Kossuthnak, Tompának, Jókainak a szabadság eszméiért való küzdelmét méltatta. Bemutatta Czuczor Gergelyt mint nyelvészt is. Méltatta az újvári sarlós vezetőket is, Jócsikot, a két Dobossyt és Horváth Ferencet. Ünnepi beszédét Czine Mihály azzal a gondolattal fejezte be, hogy a mai korban különösen fontos az igazi internacionalista szellem, és kell, hogy a béke gondolata és eszméje tovább éljen és erősödjön nemzeteink és nemzetiségeink között Kép és szöveg: Hofer Lajos Az ifjúság oktatása és nevelése, valamint a népművelői munka mellett jutott ideje egyéb társadalmi tevékenységre is. Az ifjú tűzoltócsoport vezetője és a helyi alapiskola mellett működő CSSZBSZ vezetőségi tagja csaknem 20 éve. Visehradszky Vilmos munkáját a Lévai (Levice) Járási Pártbizottság is pozitívan értékelte és születésnapja alkalmából a Járás Érdemes Dolgozója címet adományozta neki. APA MÁRTA A Csemadok és a nemzeti bizottságok A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége — az SZSZK Belügyminisztériuma 1987. október 1-jén kelt WS/1—38/1987 számú határozatával jóváhagyott alapszabályzat 1. cikkelye értelmében — a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontjának önkéntes kulturális-társadalmi szervezete. E szervezet tagja lehet minden csehszlovák állampolgár, aki egyetért az alapszabályzattal, részt vesz a szervezet munkájában és rendszeresen fizeti a tagsági díjat. Ez az idestova négy évtizedes gazdag és sokrétű tevékenységre visszatekintő kulturális-társadalmi szervezet 1987. január 1-jétöl újra a Nemzeti Front talaján végzi tevékenységét, mint a front szerves része, tagja. Ennek kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy az 1949-ben alakult Csemadok kezdetben nem volt tagja a Nemzeti Frontnak. Központi irányítás szempontjából az akkori Tájékoztatási és Népművelési Megbízotti Hivatal alá tartozott. 1951- ben lett a Nemzeti Front tagja. 1972- től 1987-ig újból állami irányítás alá került. Tehát az irányítási központok váltakoztak. Volt időszak, amikor a Csemadokot a legjelentősebb társadalmi szervezetek között tartották számon, s volt olyan is, amikor kevésbé. Egy azonban bizonyos, hogy a Csemadok mindig ellátta fő feladatát, amely nem más, mint az olyan kulturális-népnevelési tevékenység megvalósítása, amelynek célja az alapszabályzat III. cikkelye szerint ......a CSKP és a szocialista államnak a politikája értelmében, a marxilenini nemzetiségi politika elveivel összhangban: — mozgósítja tagságát a fejlett szocialista társadalom fejlesztési programjának teljesítésére, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetek és nemzetiségek erkölcsi és politikai egységének megszilárdítására, hazánk, Csehszlovákia, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetei iránti szeretet elmélyítésére. Tagjait proletár nemzetköziségre, csehszlovák szocialista hazafiságra, szocialista nemzeti öntudatra és a szocialista nemzetiségi kultúra ápolásában való aktív részvételre neveli". Az 1949. március 5-én megtartott alakuló közgyűlésen Lörincz Gyula, a Csemadok első országos elnöke beszédében többek között a következőképpen határozta meg a Csemadok küldetését : „Az alakuló közgyűlésünkön polgári jogainkat visszanyerve, arra tettünk fogadalmat, hogy szervezetünk, a Csemadok a csehszlovákiai magyarok között pártunk vezetésével olyan kulturális, népnevelő munkát szándékszik kifejteni, amely elősegíti nemzeteink és nemzetiségeink súrlódásmentes együttélését." Az így megfogalmazott küldetés máig is érvényes feladat. Érvényes volt ez azokban az években, amikor megindult a szocialista mezőgazdaság szervezése, az új, szocialista ember kialakítását és önművelését elősegítő folyamatban, s érvényes ez ma is, amikor hazánk nemzetei és nemzetiségei a szocialista internacionalizmus elveivel összhangban munkálkodnak közös hazájuk erőteljesebb fejlesztésén. A Csemadok az elmúlt csaknem négy évtized alatt olyan társadalmi-kulturális szervezetté fejlődött, amely a CSKP és a szocialista állam egységes művelődési politikájával összhangban fejti ki tevékenységét, s a társadalmi szervezetekkel és kulturális intézményekkel szorosan együttműködve segíti az államigazgatás, a művelődés- és oktatásügy szerveit a kulturális és az iskolán kívüli nevelés terén kifejtett tevékenységükben. A Csemadok tevékenysége, valamint az állami szervek irányító és koordináló funkciója között mindig is szoros összefüggésben volt. Akkor is, amikor a Csemadok állami irányítás alatt végezte munkáját, s akkor is, amikor tevékenységét a Nemzeti Front kötelékében fejtette, illetve fejti ki. Ez az összefüggés főleg abból az alkotmányos elvből ered, miszerint a társadalomban folyó kulturális-népművelési tevékenység a szocialista állam kulturális politikájának szerves része, s melynek fejlesztéséért elsősorban az állani szervek felelősek. A társadalmi és kulturális szervezetek tevékenysége szervesen kapcsolódik azokhoz a fő kulturális feladatokhoz, amelyeket az egyes pártkongresszusok határozataiból eredően a kormányprogramok előirányoznak és amelyeket a mi esetünkben az SZSZK Kulturális Minisztériuma dokumentumaként ad ki ötéves időszakra „A kulturális-népművelési tavékenység fő feladatai" címmel. E dokumentum többek között tartalmazza a nemzetiségi kultúra fejlesztése terén előirányzott kulturális-népművelési feladatokat, beleértve a nemzetiségi kulturális szövetségek által kifejtett kulturális-népművelési munkát is. A Csemadok Alapszabályzata I. cikkelyének 2. bek. szerint „A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének a kulturális és nevelő munka, valamint a külföldi kapcsolatok területén való módszertani és szakmai segítségéről a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériuma gondoskodik". Ezzel összhangban véleményezi a Csemadok kulturális-népművelési tevékenységéről szóló tervet, valamint a nevelési-művelődési, és az amatőr művészeti rendezvények koncepcióját. Ugyancsak az állami szervek által kiadott előírás érvényes a külügyi kapcsolatokra vonatkozóan. A Csemadokalapszervezetek munkaterve az illetékes helyi vagy városi nemzeti bizottság által koordinált egységes kulturálisnépművelési tevékenységről szóló terv szerves részét képezi. Fontos szerep hárul e téren az SZSZK Kulturális Minisztériuma két központi intézményére. a bratislavai Népművelési Intézetre, valamint a Matica slovenskára, amelyek szakmai és módszertani segítséget nyújtanak a Csemadoknak az iskolán kívüli nevelés és művelődés, az amatőr művészeti tevékenység, a klubtevékenység, az országos rendezvények előkészületei, a káderképzés, illetve az irodalmi és a sajtó terén végzett munkához. Hasonló szerepet töltenek be e tekintetben a kerületi népművelési központok, valamint a kerületi könyvtárak. A nemzeti bizottságok kulturális intézményei aktívan együttműködnek a Csemadok alapszervezeteivei az egyes kulturális rendezvények szervezésében. Fontos intézkedésként kell megemlíteni. hogy az SZSZK Kulturális Minisztériuma irányelvet adott ki a Csemadok és a KZUP kulturális-művelési és művészeti tevékenységének szakmai és módszertani irányításáról (MK— 8 071/1987-4 szám alatt), amely 1988. január 1-jével lépett életbe, s amely többek között elrendeli, hogy a kulturális-népművelési intézmények a kulturális objektumokat a nemzetiségi szövetségek számára díjmentesen rendelkezésre bocsátják, amennyiben nem bevóteles kulturális rendezvényt szerveznek. Bevételes rendezvények esetén ezeket az alapkiadások térítése fejében használhatják. A fentiekből is kitűnik az a tény, hogy a Csemadok és a KZUP az SZSZK Nemzeti Frontja tagjaként mint önkéntes kulturális-társadalmi szervezet fejti ki tevékenységét, következésképpen nem zárja ki az állami szervek ráhatását. Továbbra is érvényben marad az SZSZK Belügyminisztériumának hatásköre az 1951/68 számú, az önkéntes szervezetekről és gyűlésekről szóló törvény értelmében. Továbbra is fontos feladat hárul az SZSZK Kulturális Minisztériumára a nemzetiségi kultúra továbbfejlesztése terén. E vonatkozásban a Csemadokra továbbra is fontos szerep vár, hogy összhangban az alapszabályzat III. cikkelye 3. bekezdésével... a társadalmi szervezetekkel és kulturális intézményekkel szorosan együttműködve segítse az államigazgatás, a művelődés- és az oktatásügy szerveit a kulturális és az iskolán kívüli nevelés terén kifejtett tevékenységükben. A nemzetiségi kultúra fejlesztése terén számos olyan időszerű feladat van, amely sikeres megvalósítása feltételezi a koordinált munkát, az egyes állami és társadalmi szervek közös, termékeny tevékenységét. S a Csemadok e folyamatban — az új szervezési körülmények között — még aktívabban működhet közre. Dr. GYÖRGY ISTVÁN kandidátus 7
