A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-20 / 21. szám
ponti Bizottsága nagy és fontos munkát vállal magára, s ezt a tevékenységét ügyesen kapcsolja össze a járásokban immár hagyományosan megrendezett irodalmi és kulturális napokkal. Rédli Margit átfogó, érdekes és értékes előadását Mács József egészítette ki az iró-olvasó találkozókon szerzett tapasztalataival. Elmondotta, hogy mig az ötvenes években Dél-Szlovákia szerte az élő szónak volt nagyobb a hatása, a hatvanas évektől kezdve, ahogy irodalmunk észrevehetően izmosodott, az írott szónak lett nagyobb fontossága. Ma már ott tartunk, hogy inkább a könyv kell, mint a mozgósító, örrtudat-ébrentartó szó Csontos Vilmos-i értelmezésben (Kell itt a szó). De ne csak vásárolják, terjeszszék a könyveket, hanem olvassák is el, úgy lesz egyre nagyobb súlya az író-olvasó találkozóknak! Szándékosan hagytam utoljára Veres János és Mács József előadását. Az előbbi Tompa Mihálynak, Rimaszombat szülöttének életével és munkásságával ismertette meg egészen egyedülállóan és figyelmet lekötöen az irodalomnépszerüsítőket, az utóbbi pedig a Rimaszombati járás irodalmi és kulturális hagyományairól festett összefoglaló képet. A két előadás elhangzása után önkéntelenül is fölvetődött a gondolat, hogy járásonként érdemes újra és újra ráirányítani a figyelmet ezekre az örökbecsű hagyományokra, hogy az élet nagy színpadára lépő fiatal nemzedékek tudják, kikre lehetnek büszkék járásukban. Csak dicsérni tudom a Csemadok Központi Bizottságának azt az elgondolását, hogy a Rimaszombatban megrendezett országos értekezletén gömöri származású előadókat is szerepeltetett, és hogy a kétnapos szeminárium programjának élénkítéseként szombaton megrendezte a gömöri származású írók és költők estjét, amelyen Batta György, Bérezi István, Kovács István, B. Kovács István, Kovács Magda. Kövesdi Károly, Mács József és Veres János vett részt. Az estet a Rimaszombati járás legjobb vers- és prózamondóinak műsora vezette be. Az irodalomnépszerüsitö pedagógusok és kulturális dolgozók értekezlete jól zárult. Tanulságképpen elmondhatjuk, hogy a két nap végig változatos és értékes programot kínált. S az a legörvendetesebb, hogy a Csemadok Központi Bizottsága évről évre más dél-szlovákiai járásban rendezi meg kétnapos értekezletét. a járási irodalmi szakbizottságot is belevonva előkészítő munkájába. (my) történelmének nehézségekkel teli útját, kezdve Szent István király megkoronázásától napjainkig. Igaz. hetven perc nagyon kevés ahhoz, hogy megértsük egy nemzet történelmét, ez a műsor viszont épp azoknak készült, akik hozzátartozói, s majdhogynem szereplői az eseményeknek, azaz már betéve ismerik a magyar történelem minden jelentősebb korszakát, mozzanatát. Ezeréves ámen — mit takar a cím? A tehetséges színművész, Pelsöczi László imazsámolyra térdepelve, imába foglalva mondja el „gondolatait", megpróbálja a néző elé varázsolni a korok és korszakok filozófiáját, s ezt a magyarság szempontjából értékeli is. Miközben részletek hangzanak el legértékesebb irodalmi emlékeinkből, a Halotti beszédből; a Nemzeti dalból és még sorolhat nám. Dévai Nagy Kamilla színvonalas zenei aláfestést biztosit, s természetesen állandó an bizonyítja kitűnő énekhangját, tudását és műveltségét. Elfogultság nélkül állíthatom, hogy csak nagyon ritkán láthatunk ennyire jól összehangolt, kidolgozott, sok sok értéket tartalmazó műsort. Koller Sándor Kármán József Irodalmi és Kulturális Napok A rendszeresen megrendezett Kármán József Irodalmi és Kulturális Napokra az idén március 14.—25. között került sor. Az eseményt a helyi nemzeti bizottság épületének nagytermében Danes Dezső, a Csemadok Losonci tLučenec) Alapszervezetének az elnöke nyitotta meg. A Losonci Magyar Tannyelvű Alapiskola 5. b. osztályos tanulói megzenésített Petöfi-verseket adtak elő. Galcsík Károly és Megyeri Erika Petöfi-verseket szavaltak. Leszák József Lanstyák Gyula kíséretében mült századi katonadalokat éneked. A szép számú közönség előtt az est zárórészében Szénássy Zoltán, a komáromi gimnázium tanára tartott előadást a műd század forradalmi eseményeiről. A Csehszlovák—Szovjet Barátság Házában rendezett nyelvművelő szemináriumon főleg a járás magyar nyelv és irodaion szakos tanárai vettek részt. Két előadás hangzott el. amelyet vita követett. Fehér Péter tanár a nyelvhasználatról, annak fogyatékosságairól, Vörös Ottó. a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanára pedig az iskolás gyerekek pszichológiájáról tartott elő adást. Sokáig emlékezetes marad Dévai Nagy Ka milla és Pelsöczy László Ezeréves ámen c. műsora. A két előadó irodalmi értékek felidézésével történelmi pillanatokat elevenített fel. A nemzetiségi kudűra továbbfejlesztése vöd a témája annak a kerületi szemináriumnak, amelyet a Nagykürtösi. Rimaszombati és Losonci járás népművelési osztályai rendeztek. Fő előadója dr. Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára vöd. aki a Csemadok küldetését, feladatait ismertette. A szeminárium további részében a baráti kapcsolatok alakulásáról, a problémák lehetséges megoldásairól esett szó. Ezt a Kémián emlékmű és a Karmán tábla megkoszorúzása zárta le. A rendezvénysorozat hangulatos Palóc estDévai Nagy Kamilla tel ért véget, amelyet F'rincz Sándor, a Csemadok JB titkára nyitott meg. A műsor keretében a jubileumát ünneplő fülekpüspöki IFif. Biskupice) Palóc tánccsoport az erre az alkalomra készüd műsorát mutatta be. Hosszabb kihagyás után az év elejétől kezdtek újra próbálni. Az idén alakúd női éneklőcsoport népdalokból adott ízelítőt. Sikeres pályafutását 13 évvel ezelőtt a Palóc tánccsoportban kezdte Szvorák Katalin. Hangja az esten is felcsendüd. A tőle megszokott nagyszerű előadásában palóc népdalokat éneked. Az est második részében a néprajz kapta a A Palóc tánccsoport Kármán József emlékműve főszerepet; Duray Éva és Böszörményi István előadásukban a palóc hagyományokkal foglalkoztak. A fedálad vacsora az est jellegét tükrözte, amelyet jellegzetes palóc ételekből állítottak össze. Galcsik Károly lakodalmas rigmusokkal kívánt jó étvágyat a vendégeknek. Kiegészítésként a fülekpüspöki asszonyok palóc kalácsokat tettek az asztalokra. Az idei kudurális napok ez idén is teljesítették feladatukat. PUNTIGÁN JÓZSEF Fotó: Hermel Ödön 7
