A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-05-13 / 20. szám

A sziklán is nő a fa — állítja címében a szovjet—norvég koprodukcióban ké­szült s most nálunk is látható film. Nem a természeti törvényeket magyarázza. hanem kalandfilm, mégpedig a javából. Régmúlt időkben, a legendás vikingek világában játszódik. Massachusetts államban (USA), Arling­­tonban készült ez a képsor. A kigyóbébi születésének lehetünk a tanúi. Az egyik francia közmondással, amely szerint: „Akinek két felesége van, el­veszti a lelkét, akinek két háza van, az az eszét veszti el." — jellemezhetnénk a legjobban a mozik műsorán nálunk is szereplő Holdtölték éjszakái című fran­cia filmet. KÖNYV Lengyel Dénes: ÚJKORI BÖLCSEK NYOMÁBAN A nemrégiben elhunyt Lengyel Dénes az Ókori bölcsek nyomában c. kötet folytatása­ként írta meg az újkori bölcsekről szóló könyvét. Az előző kötet nagy népszerűségre tett szert, különösen a tanuló ifjúság köré­ben, hiszen a legfontosabb tudnivalókat sa­játíthatta el az ókor kiemelkedő filozófusa­iról. Az irodalomtörténész és pedagógiai szakíró Lengyel Dénes új könyvében Machi­avellitől Robespierre-ig sorolja fel az újkor szépiróit, bölcselőit, azokat a ma is megbe­csült férfiakat, akik értelmükkel, munkássá­gukkal kiigazították a kort, melyben éltek, erkölcsi felfogásukkal nemcsak koruk embe­reinek adták föl a kemény leckét, hanem az utódoknak is. Életük folyását Lengyel köny­vében ma is csodálkozó lélekkel olvassuk, s eltűnődhetünk éles elméjükön, bátorságu­kon, világlátásuk haladó voltán. Felsorakozik a könyvben többek között Rabelais. Monta­igne. Cervantes, Morus Tamás, Bacon, Des­cartes, Voltaire, Rousseau, Diderot, Saint- Just és mások, mindazok, akik meghatározói voltak az evolúciós vagy forradalmi társadal­mi változások előkészítésének a XV. század­tól kezdve a XVIII. századig. Lengyel Dénes könyve előszavában megírja, hogy e filozófu­soknak nemcsak az etikai tanításait öleli fel a könyv, hanem e nagy férfiak életéről is tudó­sít: „Számunkra nem pusztán ezek a tanítások érdekesek, hanem megfogalmazóik szemé­lye is. Az igazán nagy etikai gondolkozók egész életükkel is szemléltetik tanaikat, mintegy bizonyságot tesznek arról, mikép­pen érdemes élni. Bár — és ezt nem szabad elhallgatni — nem mind voltak tökéletesek, tanításaikkal egy-egy téglát tettek az egész emberi nem tökéletesedésének épületéhez." E munkában megtaláljuk a filozófusok életrajzán kívül müveik egy-egy részletét, s azokat a korabeli illusztrációkat, amelyek a felsorolt bölcseket, vagy a velük összefüggő korabeli életet ábrázolják. Lengyel Dénes csak a legmarkánsabb vonásait húzta meg a felsorolt filozófusoknak, íróknak, de ez elég ahhoz, hogy a könyv olvasóiban fölkeltse az érdeklődést életük tágabb összefüggéseinek megismerésére, műveik elolvasására.-Dónes-ÚJ MINDENES GYŰJTEMÉNY 6 A kötet végével kezdem. Történetesen azzal, hogy a sorozatnak „múltja", pontosabban hagyománya van, hisz évenként jelentkezik rendszeresen a nyolcvanas évek elejétől. „Múltunk és jelenünk a történetírás tükré­ben", mondja az alcím. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kötetben szereplő hat szerző nemzetiségi önismeretünket egy-egy mozaikkockával bővíti. Egyben gazdagítja bontakozófélben lévő „nemzetiségi tudo­mánytörténetünket". Tematikájukat tekintve az egyes dolgoza­tok más-más területről hozzák a forrásértékű anyagot. így képviselve van a műemlékvéde­lem, helytörténet, néprajz, nemzetiségi de­mográfia. kéziratos könyv. Kardos István a szerzője a Körtvélyes-Hárs­­kút bevezető tanulmánynak, mely két, a címben szereplő középkori település törté­netének eddig ismeretlen részleteit, színfolt­jait elemzi több szemszögből, élve az érve­lés, de a vita lehetőségével is. Sándor Károly A lévai céhek történetéből című tanulmányában bemutatja a céhek ke­letkezésének, működésének feltételeit a tör­ténelmi források tükrében. Megismerjük a csizmadiák, szűcsök, asztalosok és lakato­sok, vargák, gombkötők, borbélyok, szabók, szűrszabók és még sok további iparos társu­lat céhbeli egyesületeit, munkaviszonyait. Végezetül felvázolja az iparfejlődést a cé­hek megszűnése után, mindezt gazdag levél­tári kutatással hitelesítve. Ozsvald Árpád a „megtalálója" annak a kéziratos könyvnek, mely az Egy őrült teát­rumjátékai címet viseli, s Ozsvald Egy múlt századi pamflet margójára c. dolgozattal egé­szítette ki. B. Kovács István adalékokkal szolgál a Vály völgye társadalmi életéhez a jobbágyfelsza­badítás előtti időkből. Angyal Béla olyan néprajzi témát (nádvá­gás hajdanában) dolgoz fel, amely a néprajz­kutatásban meglehetősen a perifériára szo­rult. A nádvágás és -feldolgozás kutatása ugyan egy településre korlátozódott, ettől függetlenül a dolgozat nem veszít értékéből. A szerző recens anyaga szorosan ötvöződik a gazdag levéltári anyaggal. Gyönyör József Adalékok Csehszlovákia né­pességének demográfiai fejlődéséhez című ta­nulmányában elemzi a statisztika nyújtotta számokat, melyek mögül valóságképünk gazdasági, szociális, kulturális vonatkozásai vetülnek elénk. Az Új Mindenes... szóbanforgó köteté­nek újdonsága, hogy utószó készült hozzá, mely röviden összefoglalja az egyes tanul­mányokat, ugyanakkor felvázolja azt a törek­vést, melyet nemzetiségi kiadónk, a Madách magára vállal önismeretünk szélesebb körű népszerűsítésében, megismerésében. D. Varga László TELEVÍZIÓ A FÉSZEK MELEGE Néhány évvel ezelőtt Kassán (Košice) a Ma­tesz Thália Színpadán bemutattuk Lovicsek Béla: „Alattunk a város, felettünk az ég" c. színdarabját. A dráma központi témáját egy fiatal házaspár szülőkhöz való hamis viszo­nyulása szolgáltatta. Az öregek, menyük un­szolására eladják a családi házat, és kis birtokuktól megválva, a városban lakó fiuk­hoz (menyükhöz) költöznek. Mig a pénz el nem fogy. együtt laknak a fiatalokkal! Azu­tán, egyik napról a másikra a menyecskén kitör az összeférhetetlenség és a kifosztott öregeket szociális otthonba küldik! Amikor a magyar tv-ben a Gaál Albert rendezte A fészek melege című tóvéfilmet néztem, mindenféle hátsó gondolat nélkül, önkéntelenül összehasonlitgattam a két tör­ténetet. Mig a színdarabban az idős szülők sorsa tragédiába torkollva beteljesedik, ad­dig a tévéfilmben a fiatalok — illetve a menyecske — cselszövése kudarcba fullad. Az özvegy Kovács bácsi (Sinkovits Imre) végül is nem adja el a munkás élete alatt összehozott családi fészket, hanem úgy ha­tároz, hogy újra megnősül és függetleníti magát a fiataloktól. A gonoszkodó meny úgy szeretné megakadályozni apósa szándékát, hogy egy fiatal gavallérral elhódíttatja a menyasszonyát, ami az erre kiszemelt fiatal­embernek sikerül is. Csak tévedésből nem a menyasszonyt, hanem annak csinos nevelt HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK lányát hódítja el! így aztán „ugrik" a fiatal Kovácsék villaépítésre szánt tőkéje! Viszont, váratlanul két eljegyzés zajlik le abban a „fészekben", amelynek melegét a váratlan fordulatok kis híján veszélybe sodorták! Bár a színdarab és a tévéfilm azonos téma köré építi cselekményét, mégis csak annyi­ban hasonlítanak egymásra, mint mondjuk a világ drámairodalmának szerelemről szóló drámái! Mert — ugyebár — a szerelem minden műfajban örök témául tud szolgál­ni... Reméljük, az idős szülök gálád kijátszása nem hatalmasodik el olyannyira, hogy drá­mairodalmunkban jelentős helyet kelljen e témakörnek szentelni! Kovács József HANGVERSENY MESSIAEN ORGONAMŰVEI Tavaly decemberben, mikor korunk zene­szerzőinek nagy öregje, Oliver Messiaen itt járt közöttünk, felejthetetlen élményként könyveltük el azt a hangversenyt, melyen megismerhettük szerelmi lírájának sarkala­tos müvét, a Harawi című dalciklust. Most április elsején este, az akkor elindított él­mény mintha folytatódott volna. Igaz, az idén nyolcvanesztendős Mester — születésnapja tiszteletére december elején többnapos hangversenyciklus keretében megszólalásra kerül orgonára írott teljes életműve — sze­mélyesen most nem volt jelen, felhangzó művei révén mégis magunk között érezhet­tük. Dr. Ferdinand Kiinda orgonaművész évti­zedek óta lelkes híve a Mesternek, s azok közé tartozik, akik nemcsak megszólaltatják, hanem pedagógusként a tanítványok köré­ben is népszerűsítik őt. Sőt, az említett decemberre tervezett ciklusnak is ö lesz a szellemi irányítója s egyben egyik közremű­ködője is. Mostani koncertjén a Szlovák Filharmónia hangversenytermében kizárólag Messiaen müveit szólaltatta meg — hogy kitűnően, azt dr. Kiinda esetében fölösleges hangsúlyozni —. s így mintegy szűkített ke­resztmetszetét adta eddigi életművének. Messiaen alkotásai a daloktól kezdve zene­kari kompozíciókon keresztül az operáig fel­ölelik a műfajok széles skáláját, mégis azok súlypontját az orgonamuzsika képezi. Sem­mi túlzás tehát, ha korunk Bachjának nevez­zük őt, aki mintegy hat évtizede orgonistája a párizsi Szentháromság-templomnak. Dr. Kiinda keletkezésük időrendi sorrend­jében szólaltatta meg Messiaen müveit, s így jutott el legújabb művéhez, melynek ez volt hazánkban az első nyilvános megszólaltatá­sa. A mű pedig nem más, mint az 1985-ben befejezett ciklikus kompozíció, a Livre du Saint Sacrament című darab. Köszönet Kiinda doktornak, hogy tolmá­csolásával újra egy lépéssel közelebb hozta Messiaen — sajnos oly hézagosán ismert — alkotásainak gazdag, gyönyörű világát és szinpompás tolmácsolásával igazi felkavaró élményt nyújtott. Varga József 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom