A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-15 / 16. szám
A felvételen balról jobbra haladva a következő ásványok láthatók: kvarc, füstkvarc, kalcit, pirít és ametiszt Most induló sorozatunkban egy lát- jelentős csoportját alkotják a drágaványos s remélhetőleg sok érdekes kövek és a féldrágakövek, ezek külö- és hasznos ismeretet is kínáló uta- nősen népszerűek és semmiképpen zásra invitáljuk kedves olvasóinkat. nem hiányozhatnak egy ilyen ísmer- Ez az út az ásványok világába vezet, tetésből. egy olyan birodalomba, amelyet a Az ásványok, s különösen a drágalegtöbb ember csupán hírből ismer. A kövek azonban nem csak természet -Földön található növény- és állatta- tudományi szempontból érdekes jók számához viszonyítva az ásvány- képződmények. Fontos szerepet játfajok száma meglehetősen csekély. szottak a művelődéstörténetben, a Eddig mintegy 3000 ásványt írtak le képzőművészet és az iparművészet és vizsgáltak mog közelebbről is, ám történetében is, a különböző ásváezeknek alig 10 százaléka, kb. 250 nyokkal és drágakövekkel kapcsolaásványfaj fordul elő nagyobb mennyi- tos hiedelmekről és babonákról már ségben is. Az ún. kőzetalkotó ásvá- nem is szólva, amelyekkel mind az nyok száma még ennél is jóval ki- ókori görög és római, mind pedig az sebb: nem haladja meg az ötvenet. egyiptomi, babiloni és indiai iroda-Ennek ellenére az ásványok birodal- lomban találkozhatunk, ma igen változatos és sokszínű (a szó Az ásványtan vagyis a mineralógia valódi értelmében is, amint azt látni kezdetei egészen a távoli múltba fogjuk), számtalan kiderítetlen titkot nyúlnak vissza, a legrégibb összefog- és meglepetést tartogat a szakembe- laló ásványtani munka görög nyelven reknek is. íródott i. e. 300 táján. A könyv szer-A sorozat célja mindenekelőtt az zője Arisztotelész legkedvesebb ásványok bemutatása. Szó lesz majd tanítványa, T h e o ph r a s zto s z az ásványok kémiai és fizikai tulaj- (i. e. 371—286) volt, aki a filozófiát donságairól, születésük körülménye- és a természettudományokat egyairől, s természetesen nem feledke- ránt művelte. Sok írása elveszett, zünk meg az ásványok gazdasági je- Peri lithón (A kövekről) c. könyve lentőségéről sem. Az ásványok egy azonban fennmaradt, később latinra is lefordították. Theophrasztosz több be úgyszintén áraikba és a drága mint tíz ásványt és drágakövet is- javakat áruló kereskedők szokásaiba mértét részletesen, foglalkozik az ás- és előírásaiba." Aligha vitatható, ványok színével, fényével és ke- hogy Agasztja hasznos ismeretekre ménységével is, tehát mindazokkal a oktatta tanítványait, de az ásványok tulajdonságokkal, amelyek a mai mi- összetételéről, születésük körülméneralógusokat is érdeklik. nyeiről akkoriban — kb. 1300 évvel Művelődéstörténeti szempontból ezelőtt — nagyon keveset tudhatott, nem kevésbé fontosak az Indiából Az ásványtan tulajdonképpen a XVIII. származó ásványtani munkák, nem- század második felétől kezdett nacsak azért, mert az európai ember gyobb ütemben fejlődni, de az igazi számára egzotikusnak tűnő világról áttörést a röntgendiffrakció felfedeadnak hírt, hanem azért is, mert India zése (Laue, 1912) jelentette, amely földje ásványokban és drágakövek- kitűnő szerkezetvizsgáló módszert ben sokkal gazdagabb volt mindig, adott a mineralógusok kezébe, mint bármelyik európai országé. Az Végezetül néhány szót útitársaimindiai hagyomány szerint egy szent- ról is. A bemutatásra kerülő ásváéletű muni (aszkéta, szerzetes), nyok egy kopidlnoi általános iskolai Agasztja volt az, aki beavatta tanár, Miros la v Ze man gyűjtetanítványait az ásványok titkaiba: ményéből valók. A világ különböző „Tudjátok meg hát, honnan erednek tájairól eddig több mint 200 ásványt a drágakövek, hogyan viselik őket az sikerült beszereznie. A felvételeket aszurák (ellenistenek) és daitják (dé- Josef Hlaváček készítette, monok) királyai és az evilági uralko- igen körültekintően és nagy szeretetdók mint méltóságuk jelvényeit tel. övékben, nyakláncokban, karpere- LACZA TIHAMÉR cekben és fejdíszekben. Be akarlak avatni benneteket a nemes kövek előfordulási helyeibe, színeibe és fajtáiba, hibáikba és csodatevő erejük-
