A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-04-15 / 16. szám

A KÉZMASSZÁZS HASZNA Az időjárás viszontagságain kívül a háztartá­si munkák során is sok ártalom éri kezünket. Nagyon fontos a sokszori krémezés mellett a kézmasszázs, amely frissít és simává teszi a kéz bőrét. íme néhány gyakorlat: 1. Kulcsoljuk össze ujjainkat és háromszor egymás után húzzuk félig szét, majd újra össze. 2. Fektessük hüvelykujjunkat a kézfejre, a mutatóujj alul a tenyéren. Föl és le masszí­rozzuk, míg a bőr puhának, lágynak nem érződik. 3. Masszázs előtt célszerű bekrémezni a kezet. Masszírozzuk az ujjtöveket s végig a kézfejet körkörös mozdulatokkal a másik kéz hüvelykujjával. 4. Hüvelyk- és mutatóujjunkkal masszíroz­zuk végig ujjhegytől az ujjtöig az ujjúnkat, külső és belső oldalán egyaránt. 5. Helyezzük mindegyik ujjúnkat egymás után sorjában a hüvelyk- és mutatóujjak közé és szorítsuk jól össze az ujjhegytől az ujjtöig. Káposzta fóliatömlöben Gyakran nehéz eldönte­ni, melyik növényt része­sítsük előnyben. Az egyes zöldségfajták ösz­­szezsúfolása nem hozza meg a várt eredményt. A fóliatömlős termesztési mód ma már nemcsak a korai hajtásban előny, hanem a szabadföldi termesztésben is. A földdel töltött zsák egy négyzetméternyi te­rületet foglal el, kerületén pedig legalább 15—20 növény virul. Ugyanennyi káposzta­palántának 8—10-szer annyi területre lenne szüksége. Az így nevelt zöldségnövényt még a kártevőkkel, a talajban levő férgekkel szemben is könnyebben tudjuk megvédeni. Aki tehát helyhiány ellenére is szeretne ká­posztát savanyítani télire, akár egyetlen zsá­kon felnevelhet egy kis hordóra való káposz­tafejet. (dagesztáni népmese) Egyszer volt, hol nem volt élt egyszer egy faluban egy gazdag ember. Beteg lett a gazdag ember. Halála előtt magá­hoz hivatta az idősebb fiát és ezt mondta: — A halotti toromra vágjatok le tíz bárányt és a húsát osszátok szét az emberek között, hogy ne beszéljenek rólam semmi rosszat. A gazdag'ember fia levágott tíz bá­rányt és arra kérte a szomszédban lakó szegényembert, hogy ossza szét — Légy szives, osszad szét az egé­szet úgy, ahogyan Allah osztaná! — Gondom lesz rá, hogy Allahhoz hasonlóan cselekedjem. A gazdag ember fia elment, a szom­szédja pedig fogta a fejszét, szétdara­bolta és elosztotta a húst. Egy fél bárányt a bírónak küldött. Fél bárányt küldött a papnak — a múltának is. A legnagyobb, legzsírosabb darabo­kat a falu leggazdagabb embereinek küldte el. A fejeket és a lábakat is ők kapták meg. A szomszédasszonynak, egy ötgyer­mekes özvegyasszonynak a belső ré­szeket küldte el. A hozzá hasonló szegény emberek közt pedig a maradékot osztotta el. Egy vak és béna nincstelennek sem­mit sem adott. A gazdag ember fia visszament a szegény szomszédhoz és kérdi: — Nos, elosztottad úgy, ahogyan Al­lah osztaná? — Pontosan úgy — felelte a szom-A LEGEK VILÁGÁBÓL Állítólag az ember a legtökéletesebb lény a földön. S melyik szerve a legfej­lettebb? A szíve, amely örökmozgó szi­vattyúként hajtja a vért az erekbe? A tüdeje, amelyet ha kiterítenénk, na­gyobb helyet foglalna el, mint saját testünk terjedelme? Vagy a mája — ez a sajátságos vegyikonyha? Mind fontos szerv, de a legfejlettebb, a felülmúlha­tatlan, az emberi agy. Az emberi agy nagysága és tömege egyénenként különbözik. Ez azonban nem függ össze a szellemi képességgel. A szürkeállományban levő idegsejtek számát 25—30 milliárdra becsülik. Ezek rendkívül érzékenyek és idegros­tokkal kötődnek egymáshoz. Az ideg­sejtek bonyolult „áramkörök" szerint működnek. Hasonlóan a számítógépek­hez, de még azoknál is tökéletesebben. Az agykéreg minden egyes kapcsoló­­egysége számtalan kapcsolatot tart fenn az idegrendszer többi részével. Minden információ elemzése sok lép­csőben lezajló folyamat, még a legmeg­­szokottabb tárgy látása vagy tapintása is. A tudósok az emberi agyat egy óriási hivatalhoz hasonlítják, amelyben a több mint 25 milliárd dolgozó állandó­an telefonálgat egymásnak. Testünk központi irodája az agy, amely összhan­got biztosít a többi szervek, sejtek és szövetek között. Irányít, tanácsot ad, hogy mit tegyünk vagy ne tegyünk. Minden pillanatban számtalan informá­ciót osztályoz, tárol és emlékezetünkbe vési az eseményeket. Az agyállomány bizonyos részeinek pusztulásakor egyes esetekben a kiesett működéseket más agyterületek vehetik át. Képünkön az agysejtek egy része mikroszkóp alatt. L. Š. széd. — Fél bárányt küldtem a bírónak. Felet a mullának. Egy-egy nagy darab zsíros húst minden gazdag családnak. Ök kapták meg a fejeket meg a lábakat is. A szomszédasszonynak, az ötgyer­mekes özvegynek elküldtem a belső részeket. A magamfajta szegényembe­rek kapták meg a maradékot. A béna és vak öregembernek pedig semmit sem küldtem... — Te bepiszkítottad az emberek szemében apám emlékét! — kiáltotta a gazdag ember fia. — Úgy kellett volna szétosztanod, ahogyan Állah osztaná! — Miért, Allah talán másképpen oszt ? — csodálkozott el a szomszéd. — Hát mondd, miért van meg a mullának mindene, az özvegy szomszédasszony pedig miért éhezik az árváival együtt? Miért van a bíró háza tele szőnyegekkel, s miért alszik a vak ember a csupasz földön? Nem, testvérem, én mindent igazságosan elosztottam! Te azt mond­tad, úgy osszad el, ahogyan Allah osz­taná. A gazdag ember fia belátta, hogy a szomszédjának igaza van. Sági Tóth Tibor fordítása KESZELI FERENC Azt kérdik az elefántok: miért terem fügefán tök? Tökindán miért nincs ragya, palánkon miért van fuga ? Miért van a tökön ragya s hói van a deszkának rügye ? S a bokorba aki figyelt, miért nem látott ott fagyait? Fagyai bokrán fehér bogyót, seprűnyélen öreg banyát. Öreg banyán vörös hajat, foglalt padban üres helyet. Ki látott már falon foltot, éhes embert, ki mást faltat? Altatódalt kora reggel, egyetlen szót, három raggal. Ki látott lépni verebet, embert, aki bottal ver ebet? Ebet, aki őriz rablót, vadlót, mikor visel zablát? Ki hallott már sünt dalolni, teliholdat lent delelni? Láttál-e már vízben varsát, folytatnád-e ezt a verset?! Ha folytatod, el ne áraszd, ha áradna, el ne ereszd! 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom