A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-04-15 / 16. szám

Utrecht, Leiden, Haarlem, 's-Gravenha­­ge. Delft, Rotterdam). A korai iparoso­dás, illetve a kereskedelem és a pénz­ügy, valamint a közlekedés kiemelkedő szerepe miatt (az összes keresők har­mada az utóbbi ágazatokban foglalkoz­tatott) az urbanizálódás Friesland és Zeeland tartományban is szembetűnő. Az egymásba érő régi és új városok, városrészek sorát a jövő századot idéző sűrű és korszerű közúthálózat (összes­ségében 91 ezer km) köti össze, amely­nek jórésze autópálya. A vasútvonalak hossza nem nagy (2 880 km) ugyan, de túlnyomó részben villamosított. A bel­földi — legolcsóbb szállítást kínáló — csatornahálózat viszont szinte minden várost elér. A közép-európai látogatót e „nedves országban” leginkább éppen a víz ál­landó jelenléte, szokatlan megjelenési formája ragadja meg, illetve kápráztatja el a vele élni tudás leleményessége. Rotterdamot a tengeri, folyami kikötők teljesen behálózzák, óriási hajóforga­lommal. Amsterdam „körútjai" hajóz­ható csatornák; Delft, Gouda, Haarlem csaknem minden utcáján a csatorna jelen van. Az utakat keresztező csator­nák sokezer hídjának mindegyike fel­húzható és fel is húzzák, mert a közle­kedésben az elsőbbség a hajóé (mint nálunk vasúti keresztezésben a vonaté). Azon sem lepődhet meg az ember, ha tfoffatMfia Rotterdam — átrakó kikötő A 40 844 km2 kiterjedésű Holland Ki­rályság jellegzetesen alföldi ország. Te­rülete délkeleti csücskébe átnyúló Ar­­dennek mészkő rögeit leszámítva a fel­szín 95 %-a síkság, amelynek egyhar­­mada természetes dűnesorok, illetve mesterséges gátak és zsilipek által vé­dett tengerszint alatti mélyföld. Nyu­­gat-Európa bővizű folyói érkeznek ide és a csapadékban bővelkedő ország felszínét szinte megszámlálhatatlan ha­józásra alkalmas, illetve belvizeket leve­zető csatorna pásztázza. Hollandia ipara világszínvonalú, haté­konyságát növeli, hogy multinacionális vállalatainak tőkeerőssége, ill. az ország hagyományosan élenjáró munkakultú­rája, a munkaerő magas kvalifikáltsága miatt a termékszerkezet-váltást, a „húzó ipari ágazatok” (pl. mikroelektro­nika, petrolkémia) fokozott fejlesztését hamar és sikeresen oldotta meg. A tőkés világ 30 legnagyobb monopóli­umából három holland érdekeltségű és a tengerhajózásban, a tranzitforgalom­ban a világkereskedelemben is a legna­gyobbak közé tartozik. Rotterdam — az elmúlt évtizedekben kiépített EUROPOORT-tal — a világ első kikötője. Az említettek miatt érthe­tő, hogy a mezőgazdaságban, iparban és kereskedelemben egyaránt fejlett Hollandia az egy főre jutó nemzeti össztermék tekintetében is a világ élen­járó országai közé tartozik. Az ország történelmi tájait átszelő folyók, tengeri csatornák mentén ala­kultak ki az európai kapitalista fejlődés, ill. a tudomány és kultúra bölcsőjét hordozó ismert városok (Amsterdam, Zeeland — Két sziget közt 6 km-es híd Amsterdami utcakép Sajtos bódé Middelburg piacán Szarvasmarhatartás, tejszállitás zaandami módra VUssingeni utca két csatorna szintben keresztezi egy­mást (mint nálunk az autópályán az utak), vagy ha — mélyföld lévén — a tenger felé haladó nagy csatorna szintje és rajta a hajó több méterrel magasab­ban van, mint egy emeletes ház a fejünk fölött. A korábbi századok víz­emelését végző szélmalmok jórészt megvannak, láthatók, de ma már csak elvétve működnek. Szerepüket a szi­vattyúk vették át. Ezek emelik a legmé­­nyebben fekvő, mozaikos hálózatú kis csatornákból a vizet a magasabb szin­ten kiépített „függő csatornákba", on­nan magasabbra, még magasabbra, amíg a folyóvá szélesedő tenger szint­jére emelkedő nagy csatornákon a víz el nem jut a tengerig. És ez így megy folyvást. ^ Dr. RÉTVÁRI LÁSZLÓ A szerző felvételei 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom