A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-08 / 2. szám

a nemzetiségi kérdés demokratikus megoldásáért, a szlovák nemzet egyen­jogúságáért, és a nemzetiségek égető szükségleteinek kielégítéséért folytatott küzdelem időszakában Major István szava egész Szlovákiában hallatszott. Ugyanúgy volt tekintélye Liptóban, mint a Csallóközben vagy Kelet-Szlováki­­ában ... Major Istvánnak a szocialista építés megkezdése utáni szerepét mél­tatva a szónok hangsúlyozta: „Jelentős szerepet vállalt a magyar nemzetiség egyenjogú helyzete előfeltételeinek megteremtéséből, támaszkodva a szlo­vák és a magyar nép közös forradalmi hagyományaira. Érdemeket szerzett az Új Szónak, az SZLKP KB mai magyar nyelvű napilapjának kiadásában, s ala­pítója volt a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének is." Születésének 100. évfordulója alkat­­mából Major Istvánra tisztelettel emlé­keztek a Csemadok szervei és szerveze­tei is. Az elmúlt hónap december 11 -én a Csemadok Központi Bizottsága nevé­ben Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke (felvételünkön középen), a Csemadok Bratislava Városi Bizottsága nevében dr. Balázs Béla, a városi bizottság elnö­ke, és dr. Hornyák István, a városi bi­zottság titkára (felvételünkön jobbol­dalt) koszorúzta meg Major István bra­­tislavai emléktábláját. Gyökeres György felvétele RÖVIDEN • A kétnyelvűség az egyenjogúság jele címmel közölt beszélgetést Sidó Zoltánnal, a Csemadok Központi Bizott­ságának elnökével a Magyar Nemzet 1987. december 4-i száma abból az alkalomból, hogy Sidó Zoltán — az Országos Közművelődési Központ ven­dégeként — néhány napot Budapesten töltött. A Csemadok KB elnöke megbe­széléseket folytatott az Országos Köz­művelődési Központban és felkeresett több kulturális intézményt. Sidó Zoltánt budapesti tartózkodása során fogadta Köpeczi Béla művelődési miniszter. • Megtartotta évzáró taggyűlését a Csemadok Ligetfalui (Petržalka) Alap­szervezete. A vezetőség beszámolóját Jurenka Béla elnök terjesztette elő. Egyebek között elmondta, hogy a liget­falui alapszervezet tagsága elérte a hat­százat. Tevékenységük során az értékelt időszakban is számos ismeretterjesztő előadást és más jellegű kulturális mű­sort szerveztek. Az alapszervezet tagjai részéről különösen a társaskirándulások iránt mutatkozik nagy érdeklődés. Az 1987-es évben húsz honismereti kirán­duláson vettek részt, s ezzel a Csema­dok Ligetfalui Alapszervezete 1974 óta összesen 176 honismereti kirándulást szervezett. A kirándulásokon szerzett élményekről gyakran tartanak vetítöké­­pes előadásokat. • A Csemadok Központi Bizottsága decemberi ülésén értékelte a Tavaszi szél vizet áraszt... című népzenei és népdalverseny Bratislavában 1987. no­vember 8-án megtartott X. országos döntőjének eredményét. A jelentés egyebek között kiemelte, hogy az or­szágos döntőt tizenkét járási és négy területi verseny előzte meg. A járási versenyeken 96 szólóénekes, 104 éneklőcsoport, 15 hagyományőrző szó­lista, 20 hangszeres együttes, 9 táncze­nekar és 14 folklórcsoport részvételével összesen 253 műsorszámot, a területi versenyeken 23 szólóénekes, 45 ének- Iqcsoport, 5 hangszeres szólista, 7 hangszeres együttes, 4 tánczenekar és 15 folklórcsoport részvételével össze­sen 95 műsorszámot mutattak be. Az országos döntőn — a járási és területi versenyek legjobbjai közül — 6 szóló­énekes, 15 éneklőcsoport, 2 hangsze­res szólista, 3 hangszeres együttes, 4 tánczenekar és 4 folklórcsoport lépett együttműködve az iskolán kívüli to­vábbképzés területén szakelőadásokról, előadássorozatokról és a művelődést szolgáló más rendezvényekről gondos­kodik. 5. Az időszerű politikai, társadalmi és kulturális események, illetőleg évfor­dulók kapcsán tanulmányi kiránduláso­kat, emlékesteket, kiállításokat, szemi­náriumokat rendez. 6. Bizonyos sajátos tevékenységek szervezése céljából kisegítő szerveket (tanácsadó testületeket), központi (já­rási) közművelődési és művészeti taná­csot —, s a tanácsok keretében szük­ség szerint szakbizottságokat létesít központi, illetve járási bizottsági szin­ten. 7. Időszaki sajtót, folyóiratot jelentet meg. A Csemadok tisztségviselői és aktivistái számára módszertani anya­got, kézikönyveket, gyűjteményes rki­­adványokat ad ki, továbbá megjelenteti a konferenciák, kulturális-nevelő jellegű rendezvények, valamint más tájékozta­tó célú és propaganda-anyagokat ad ki. 8. Támogatja tagjainak tudományos és publikálási tevékenységét. 9. Tevékenységet fejt ki a csehszlo­vákiai magyar nemzetiség anyagi és szellemi kultúrája értékeinek minél tel­jesebb hozzáférhetővé tétele érdeké­ben, főként azáltal, hogy hatékonyan segíti az irodalommal, a sajtóval való munkát; a nemzeti bizottságokkal s más illetékes szervekkel meg intézmé­nyekkel karöltve munkásmozgalmi em­lékszobákat, ill. tájházakat létesít, s együttműködik a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaságban működő magyar kulturális intézményekkel. 10. Együttműködik a tömegtájékoz­tatás és a propaganda eszközeivel. 11. Javaslatokat terjeszt be az illeté­kes szervekhez azoknak a Csemadok­­tagoknak az állami és más kitünteté­sekben való részesítésére, illetőleg munkájuk méltányolására, akik kima­gasló kulturális-népművelő tevékenysé­get fejtettek ki a magyar nemzetiségű lakosság körében. 12. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Nemzeti Frontjának és a Szlo­vák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának nemzetközi tevé­kenységével összhangban együttműkö­dik a szocialista országok, főként a Magyar Népköztársaság kulturális in­tézményeivel. V. cikkely A Csemadokban való tagság 1. A Csemadokban való tagság le­het: a) egyéni, b) tiszteletbeli. a) A Csemadok tagjai a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak azok az ál­lampolgárai lehetnek, akik a Csemadok valamelyik alapszervezetébe jelentkez­tek, egyetértenek a Csemadok alapsza­bályaival, részt vesznek a Csemadok munkájában, és rendszeresen fizetik a tagsági díjat. A tagságot bizonyító ok­mány a tagsági igazolvány. b) Tiszteletbeli taggá a Csemadok Köz­ponti Bizottságának Elnöksége azt a személyt avatja, aki különleges érde­meket szerzett a csehszlovákiai ma­gyarság kultúrájának emelésében. A tiszteletbeli tagságot a Csemadok­­érem arany fokozata és a tiszteletbeli tagságról kiállított igazolvány bizonyít­ja. 2. A Csemadokba való jelentkezést írásban kell benyújtani. A tag felvételé­ről az alapszervezet vezetősége szava­zattöbbséggel dönt. Ha a jelentkezőt az alapszervezet nem vette fel tagnak, a jelentkező fellebbezhet fokozatosan a Csemadok legfelsőbb szervéig bezáró­lag. Minden felvett tag az alapszerve­zettől tagsági igazolványt kap, melyet a járási bizottság állít ki. 3. A tag jogai és kötelességei: a) Minden tagnak joga van részt venni a Csemadok tevékenységében, a tag­gyűléseken véleményt nyilvánítani, ja­vaslatokat tenni, szavazni a határoza­tokról; minden tag választhat és vá­lasztható a Csemadok valamennyi szer­vezetébe, s élhet mindazokkal a jogok­kal, melyeket a Csemadok tagjainak biztosít. b) A tag kötelessége elősegíteni a fej­lett szocialista társadalom építését, megtartani a Csemadok alapszabályait, aktivan tevékenykedni a Csemadokban, teljesíteni a választott szervek határo­zatait, rendszeresen fizetni a tagsági dijat, és lelkiismeretesen ellátni a rábí­zott tisztségből eredő feladatokat. 4. A tagság megszűnése A Csemadokban való tagság megszűnik a tag elhalálozásával, illetőleg a) kilépéssel, b) a tagság megszüntetésével, c) kizárással. a) Az alapszervezet a tag írásbeli kérel­me alapján tudomásul veszi kilépését. b) Az alapszervezet megszüntetheti a tagságot, ha a tag tartósan nem teljesíti a Csemadok-tagságból eredő köteles­ségeit. c) Az alapszervezet kizárja az olyan tagot, aki tetteivel és magatartásával ellenségesen viszonyul a szocialista rendszerhez vagy a Csemadok alapsza­bályait más módon súlyosan megsérti. A tag kizárásáról az alapszervezet tag­gyűlése a jelenlevő tagok szavazattöbb­ségével dönt. A tag kizárását a járási fel. Valamennyien igényes müsorszá­­mokat mutattak be és nagy közönségsi­kert arattak. A Csemadok KB Elnöksége az értékeléssel kapcsolatos határozata feladatul adja a szervezőknek, hogy az 1989-ben megrendezendő XI. Tavaszi szél vizet áraszt... című népzenei és népdalversenyt az 1987-es verseny ta­pasztalatait felhasználva rendezzék meg. • Teljes — 100 százalékos — részvé­tellel tanácskozott novemberben a Cse­madok Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottságának Elnöksége. A Csemadok járási és városi bizottságainak elnöksé­ge közül novemberi ülésüket 90 száza­lék feletti részvételi aránnyal tartották meg a Galántai és a Bratislava-vidéki járásban. Novemberben a legalacso­nyabb (56 százalékos) részvételi arány­nyal a Csemadok Tőketerebesi (Trebi­­šov) Járási Bizottságának Elnöksége ülésezett. bizottság megerősíti. A kizárt tagnak joga van az alapszervezet taggyűlésé­nek határozata ellen fellebbezni, foko­zatosan a Csemadok legfelsőbb szervé­ig bezárólag. A kizárt tag három év elteltével kérheti újrafelvételét. Az újra­­felvételhez feltétlenül szükséges a kizá­rást megerősítő szerv beleegyezése. VI. cikkely A szervezeti élet alapelvei 1. A Csemadok felépítésében és te­vékenységében a demokratikus centra­lizmus elveit érvényesíti: a) a Csemadok valamennyi szervét nyílt szavazással választják, b) a felsőbb szervek határozatai min­den tag számára kötelezők, c) a választott szervek rendszeresen beszámolnak tevékenységükről az őket megválasztott tagságnak, d) a Csemadok munkája irányításában a kollektív vezetés elvét érvényesíti, e) az alsóbb szerveknek és szerveze­teknek joguk van javaslatokkal, észrevé­telekkel fordulni a felsőbb szervekhez és kritikát gyakorolni; a felsőbb szervek kötelesek az alsóbb szerveket tájékoz­tatni. 2. A Csemadok szerve akkor határo­zatképes, ha a gyűlésen a tagok abszo­lút többsége jelen van. Határozat elfo­gadásához a jelenlevő tagok abszolút többségének szavazata szükséges. An­nak módját, hogyan kell ismertetni a tagokkal a szervek határozatát, a vá­lasztott szerv szabja meg. 3. A tagok ügyeit jelenlétükben tár­gyalják meg. 4. A Csemadok tárgyalási nyelve a magyar nyelv. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom