A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-03-11 / 11. szám

KERESSÜK AZ ÚJ LEHETŐSÉGEKET | Beszélgetés Klimits Lajossal a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatójával — Idestova fél esztendeje van a Madách Könyv- és Lapkiadó élén. Hogyan valósulnak meg céljai, elhatározásai, amelyekkel elkezdte tevékenységét a kiadóban? — Természetesen minden új ember új célokkal, elhatározásokkal kezdi meg tevé­kenységét új munkahelyén. Ez alól én sem lehetek kivétel. Amikor a múlt év augusztu­sában megtudtam, hogy október elsejével a Madách Könyvkiadóba kerülök, sok minden megfordult a fejemben. Alaposan meg kel­lett ismernem a feltételeket és lehetősége­ket, s tevékenységemet az adott lehetősé­gekre és feltételekre kellett alapoznom, mert mindig reális talajon álltam, nem építettem soha légvárakat, az egészséges kockázatot azonban mindig szívesen vállaltam. Már a kezdet kezdetén láttam, hogy ne­héz, bonyolult időszakban kerültem a Ma­dách élére. Január elsejétől a mi vállalatunk is az új körülményeknek megfelelően kezdte meg munkáját. Ehhez meg kellett teremte­nünk a feltételeket. Az egyik alapvető feltétel az volt, hogy a módosított tervmutatóknak megfelelően teljesítsük az 1987-es év fela­datait. Ezt sikerült maradéktalanul megvaló­sítanunk. Ami azt is bizonyítja, hogy a kiadó­ban az emberi tényezők terén vannak még tartalékok. S ez az alapja annak, hogy derű­látóan nézzünk a jövőbe. Nem csak mi, az egész szlovákiai könyvkiadás kísérleti stádi­umba lépett 1988. január 1 -jétől. Ez abban nyilvánul meg, hogy majdnem egyharmadára csökkent az állami dotáció. Ezentúl minden könyv kiadását alaposan meg kell gondol­nunk, mivel kiadványaink nagy részét — amely kultúrpolitikai szempontból ugyan fontos, de ráfizetéses művekből áll — olyan könyvekkel tudjuk kiegészíteni, amelyek ké­pesek pótolni a veszteséget. Saját erőnkön, munkánkon és kockázatvállalásunkon múlik majd, hogy fennmaradjunk, sőt értékeket hozzunk létre és gyarapodjunk. E néhány hónap alatt tapasztaltam, hogy dolgozóink­ban van annyi erő, bátorság, hogy a felada­tokat a jelenlegi körülmények között és a jövőben is maradéktalanul teljesíteni tudják mindannyiunk örömére. — A Madách Könyv- és Lapkiadó specifikus kultúrpolitikai feladatokat teljesít Elsősorban a csehszlovákiai magyar írók műveit valamint szlovák és cseh írók alkotásait jelenteti meg magyar nyelven. Köztudott — ön is utalt rá —, hogy ez a fajta irodalom ráfizetéses. Milyen könyveket kíván ezentúl kiadni a Madách, hogy pótolni tudja azokat az összegeket, ame­lyek eddig az állami költségvetésből származ­tak? — A kis példányszámban megjelenő könyvek nemcsak nálunk, hanem az egész világon ráfizetésesek. A szedés, a nyomda, a könyvkötés és egyéb munkák költségeit egy­formán meg kell fizetni akár kis példány­számban, akár nagy példányszámban jelenik meg a könyv. De hogy a feltett kérdésre válaszoljak: Tovább kívánunk haladni azon az úton, amelyen a kiadó tizenkilenc évvel ezelőtt elindult, de természetesen nagyobb áttekintéssel és szakmai hozzáértéssel, hogy valóban csak az igazi irodalmi értékek jussa­nak el az olvasó asztalára. Feladatunk, hogy a hazai magyar irodalmat segítsük fejlődésé­ben, gazdagodásában és odafigyeljünk min­den tehetséges alkotó munkájára, tartozzon az az idősebb vagy a fiatalabb nemzedék­hez. Azokat az összegeket, amelyek eddig az állami költségvetésből származtak — jobb és ésszerűbb gazdálkodással szeretnénk pótol­ni. A csehszlovák—magyar közös könyvki­adás keretében eddig is kiadtunk néhány olyan könyvet, amellyel anyagi sikert értünk el. Itt elsősorban a budapesti Móra Kiadóval közösen megjelentetett gyermek- és ifjúsági könyvekre gondolok. Az Európa Könyvkiadó­val közösen kiadott krimik, valamint a sza­kácskönyvek nagy példányszámban kerülnek a magyarországi és hazai olvasók kezébe. Ezt a lehetőséget továbbra is szeretnénk kiaknázni. A magyarországi könyvkiadók ré­széről ezen a téren is jó és megbízható barátokra leltünk. Az idén ismét több mint 500 ezer rubel értékben viszünk ki és ugyan­ilyen értékben hozunk be a Magyar Nép­­köztársaságból könyveket, ami az egész ha­zai behozatal több mint ötven százalékát képezi. Természetesen nagyobb erőt kell kifejte­nünk könyveink hazai propagálásában és terjesztésében is. E téren még nem használ­tunk ki minden lehetőséget. Hogy további hiteleket vehessünk fel a banktól könyveink elkészítéséhez, el kell adnunk a már kiadott könyveinket, tehát csökkentenünk kell rak­tárkészletünket, amely 1987 végén — 1 millió 400 ezer koronával haladta meg a megengedettet. Persze, ez nem azt jelenti, hogy hazánkban könyveink iránt nem lenne elegendő az érdeklődés. Hanem azt, hogy a Slovenská kniha nagyraktár nem tudta folya­matosan kielégíteni a könyvkereskedők igé­nyeit. Remélem, e téren is változás történik, hiszen a napokban itt is igazgatócserére került sor. Könyveinknek a Cseh Szocialista Köztársa­ság területén való terjesztésére a Hét 3. számában megjelent riport adta az ötletet. Érintkezésbe léptünk a Slovenská kniha új vezetőségével és felhívtuk a figyelmüket azokra az észak-csehországi és morvaorszá­gi járásokra, ahol magyar nemzetiségű ál­lampolgárok élnek és könyvesboltjaikban a magyar könyv hiánycikk. Ezen a téren is talán bizonyos fejlődés következik be a jövőben. A könyvek propagálásában, és terjesztésé­ben a Csemadok is felajánlotta a segítségét. Élünk a lehetőséggel, hiszen könyvkiadónk­nak a Csemadokkal már évek óta nagyon jó és gyümölcsöző a kapcsolata. A Csemadok járási bizottságai számára bázis-könyvkeres­kedéseket szeretnénk létrehozni, amit már megtárgyaltunk a Slovenská kniha igazgató­ságán. A könyvterjesztők a bratislavai, loson­ci (Lučenec) és a kassai (Košice) könyves­bolttal tartják majd fenn a kapcsolatot és ezek a könyvesboltok fogják ellátni könyvek­kel a Csemadok-szervezeteket. Gondolko­dunk a Vers- és a Könyvbarátok Körének felújításán a Csemadokkal együttműködve. — A fentiekből már kiderült, reménykedik abban, hogy rövidesen javulni fog a könyvellá­tás helyzete. De milyen is lesz a könyvellátás 1988-ban, elsősorban a behozatali könyvek esetében. Nagyobb lesz a választék ? — Remélem, hogy bővülni fog. Említet­tem már, hogy az idén a közös könyvkiadás keretében 500 ezer rubel értékben hozunk be könyveket a Magyar Népköztársaságból. Ez nyolc magyarországi könyvkiadót érint; a 159 tétel közel 300 ezer példányban kerül be hozzánk. Ezenkívül a Slovenská kniha további könyveket is behoz a magyarországi kínálatból 555,8 ezer rubel értékben. Úgy gondoljuk, hogy a közős könyvkiadás kereté­ben tovább kell növelni a behozatalt. Ezt jeleztük is felettes szervünknek, s ők nem zárkóznak el az elöl, hogy magyar partnere­inkkel tárgyaljunk a behozatal növeléséről. — Már említette, hogy folytatni kívánják azt az utat amit a kiadó tizenkilenc évvel ezelőtt megkezdett Valami újdonságot új sorozatot nem terveznek a jövőben ? — Nyilván a februári győzelem 40. évfor­dulója alkalmából kiirt irodalmi pályázatunk­ra gondol. 1990-ben egy új sorozatot szeret­nénk indítani „Közös hazában" címmel. Erre meghívásos pályázatot irtunk ki kiválasztott írók közreműködésével. A sorozat nem tér el kiadónk eddigi koncepciójától, ezt fejleszti tovább szélesebb körben. Olyan pályaműve­ket várunk a meghívott íróktól, minden lehet­séges irodalmi műfajban, amely a magyar­­szlovák és szlovák—magyar közeledést szol­gálja. Rá szeretnénk mutatni azokra a pozitív mozzanatokra a két nép életében, amelyek a népeket összekötötték, közelebb hozták egymáshoz. Évente egy-egy könyv jelenne meg ebben a sorozatban magyar és szlovák nyelven, valamelyik szlovák könyvkiadóval párhuzamosan. A „Közös hazában" című sorozatot Mikszáth Kálmán szlovák tárgyú elbeszéléseivel kezdenénk, 1990-ben, majd a következő témakörökkel folytatnánk: Ady és Hviezdoslav szellemi kapcsolatát elemző tanulmányok; a Petőfi partizánbrigád; a ko­súti események és a DAV szlovák értelmiségi folyóirat tárgyalásáról; Dél-Szlovákia megse­gítése az 1965-ös árvíz idején; a csehszlo­vákiai magyar irodalom a szlovák művészeti kritika tükrében. A pályázatra beérkezett műveket jövőre, kiadónk fennállásának 20. évfordulója évében szeretnénk értékelni. Re­mélem, hogy értékes müvek születnek majd, kiadónk és olvasóink örömére. Tudjuk, hogy az idei és talán még a jövő év lesz a legnehezebb kiadónk életében, de bízunk benne, hogy sikerül megbirkóznunk a nehézségekkel. Reméljük, ebbéli igyekeze­tünket az olvasók is messzemenőleg támo­gatni fogják. KINCSÜNK AZ/WY/WELV Fehér-e vagy sárga ? Sáros: Sáros vármegye neveként és több település, (Nagysáros, Sárospatak, stb.) ne­vének egyik összetevőjeként szerepel. 1217-ben Sarus, 1262-ben Ssaros alakban van feljegyezve. Az etimológiai szótárak a magyar „sár, sáros" (blato, blativý) szóból származtatják. Ennek azonban ellentmonda­nak a régi szlovák Šariš, Veľký Šariš. Šarišský Potok helynévi alakok. Ha a magyar sár, sáros szó lenne a név alapja, akkor Sárospa­taknak Blatenský, vagy Blativý Potok lenne a neve. Az alapul szolgáló szó tehát nem a „sáros" (blativý), hanem a Šariš lesz. A Sáros-Šariš szó a magyarban a fentebb em­lített csuvasos (óbolgár-török) sári, sárik. saruk (sark) = fehér alapszóból -s (-os, -es, -is, -üs) névszóképzővel szabályosan képzett szóalak. Jelentése „fehéres, szürke, szőke". A Sáros szó mint személynév is előfordul már a 13. században. Lehetséges tehát, hogy egy Sáros (Szőke) személytől kapta a nevét. Elképzelhető az a lehetőség is, hogy a vármegye szürke, fehéres mészkőszikláitól kapta a nevét, mint ahogy a Fehér Kárpátok, Fehérhegy, stb. A Sáros, Šariš szó kezdőhangja s- bolgár­­törökös jelleget mutat. A sár, sárig, sarug szavaknak a köztörökben sz- szókezdő hang felel meg: szári, szarig, szarug. Jelentése azonban „sárga". A Saris alapszóhoz továb­bi adatul szolgál az anatóliai törökben ma is élő sáriéin (szőke, sárga jelentésű) szó, vala­mint Volgográd városának régi neve: Caricin, mely a rajta keresztül folyó Caricin pataktól kapta a régi nevét. Ez a patak a zavaros, iszapos, szőke vizétől kapta ezt az elneve­zést. (A Caricin eredeti kiejtése: sarisin volt.) A Sáros helynevek tehát a bolgár-törökök­kel való kapcsolatra utalnak. Mint a történe­lemből ismeretes, a bolgár-törökök a hon­foglalás előtt birtokukban tartották Erdélyt, a mai Kárpát-Ukrajnát és Kelet-Szlovákiát. Erre a kapcsolatra utal a Labore (Laborec) patak neve is, amely Anonymus krónikája szerint Aipbár („hős párduc") nevű bolgár vezértől kapta a nevét. Az óbolgárokra más helynevek is utalnak, pl. a Nagysáros (Veľký Šariš) melletti falu: Kanaš. A „kanaš" szó bolgár-török méltóságnév volt, amelynek je­lentése „tanácsadó, bizalmi ember". (Ez az ótörök inek méltóságnév szinonimája. Lásd az Imely-lmő szó magyarázatánál). Szepes megye Sáros megye közvetlen nyugati szomszédja. Nevét az etimológiai szótárak a magyar „szép" szóból származ­tatják. 1150-ben és a 13.—14. században Zepus alakban mint helynév, 1279-ben ugyancsak Zepus alakban mint személynév szerepel. Szlovák neve Spiš. Ha figyelembe vesszük, hogy az egész északkeleti felvidéket a bolgár-törökök uralták a honfoglalás előtt, ahogy fentebb említettem, akkor talán ösz­­szefüggésbe hozhatjuk az ótörök szap- igé­vel, amelynek jelentése: „eltér, eltávolodik, letér ti. az ismert útról vagy vidékről, elván­dorol, elköltözik". Ennek az igének is gazdag szócsaládja van és megfelelői megvannak az összes török nyelvekben. Egyik származéka a szabir, szabar szó. szabályosan képzett mel­léknévi igenév, melynek jelentése eltávozó, elmenö, elköltöző modem szóval disszidens. Ez a honfoglalás előtti korszakban egy török népnek, a szabiroknak volt a neve. Egy idő­ben a bizánci források a magyarokat is szabiroknak nevezték. Van azonban a szap- igének egy magas­hangú változata: szép-. Ugyanazon szónak magas- és mélyhangú változata nemcsak a török, hanem a magyar nyelvben is előfordul, pl. durran-dörren, kavar-kever, sugár-sügér, stb. A szép- igének van egy -s, -os, -es, üs névszóképzővel alakult származéka: a sze­pes (szepüs). Jelentése: távoli, valamin túli, messzebb fekvő (vidék). Talán helyes lesz, ha ebből a szóból indulunk ki a Szepes helynév magyarázatánál. A bolgár-törökök szemszö­géből a Szepesség valóban távoli, túli, azaz a Sárosnak nevezett vidéken túli, terület volt. BLASKOVICS JÓZSEF NYELVI TOTÓ Milyen nyelvi hiba található a következő mon­datban és hogy hangzana helyesen : Azt senki sem mondhassa, hogy nem lássuk szívesen a vendéget 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom