A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-26 / 9. szám

HÉTVÉGE A bőr szereti a vitami­nokat Az egészséges, kiegyensúlyozott ember bőre üde. rózsaszín, láthatóan vérrel jól ellátott. Amennyiben mérges, ideges, ha­ragos az ember, vagy stressz éri, ez a bőrön is azonnal kiütközik. A bőrön az is látható, ha helytelenül táplálkozunk, mert lyukacsos, durva, színtelen és pikkelyes lesz. A bőrünkön kívül a hajunk és kör­münk is megsínyli a rossz táplálkozást; ha nem kap elegendő vitamint, a haj fényte­len töredező, a köröm barázdás, szintén töredező lesz. Azok a nők, akik állandóan fogyókúráz­nak, előbb-utóbb észrevehetik, hogy a vi­taminhiány nyomot hagy bőrükön, s ek­kor buta cselhez folyamodnak: vastag púderréteggel fedik el a hibákat, körmü­ket gyöngyház lakkal kenik be. S noha ideig-óráig fenntartják a látszatot e kellé­kek, folyamatosan nem alkalmazhatók. A vitamin- és ásványisó tartalmú készítmé­nyek egyre népszerűbbé válnak. Vitamin­kúra után a változás szemmel látható, mert a bőr ismét tisztább, rugalmasabb lesz. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a vitaminokról: Száraz bőr, csökkent izza­­dás. nyelvégés — A-vitaminhiány; tisztát­­lan, vérrel rosszul ellátott bőr — B, vita­min hiánya; korpás haj, szájszögletek ki­­sebesedése, nyálkahártya-gyulladás a nyelven — B2vitamin hiánya; bőrhámlás, hajhullás — B3 vitamin hiánya; bőrgyulla­dás, korpa, kelések, hajhullás — B6 vita­min hiánya; hirtelen izzadás, körömtörés — D-vitaminhiány; nehezen gyógyuló seb, a kötőszövetek gyengesége — E-vitamin­­hiány; száraz, hámló bőr — B12 vitamin hiánya; puha. könnyen törő körmök — kalcium-, protein- és B-vitamin hiány. Praktikus szórófej Műanyag csőből levágunk egy hosszabb és egy rövidebb darabot. A hosszabbikat középen átlyukasztjuk, hosszában kis lyu­kakat fúrunk bele és a két végét lezárjuk. A rövidebb darabot a középső nyílásba illesztjük és ráragasztjuk. Az így kapott henger alakú locsolófejet szorosan a lo­csolókanna csűcsére illesztjük (olyan vas­tagságú műanyag csövet vásárolunk, amelyik illik a locsolókannánkra.) GYERMEKEKNEK Az öregek mesélték, hogy egyszer egy fehér ember, valami hollandus, egy kí­gyóra akadt, amire hatalmas szikla zu­hant, és sehogy sem bírt kiszabadulni alóla. Az ember elgörgette a sziklát a kígyóról. Alighogy ezt tette, a kígyó rátámadt és meg akarta mami. A fehér ember kérlelni kezdte: — Ne kívánd halálom, várj egy csöp­pet! Hadd kérdezzünk meg nálunknál okosabbakat is, azok majd eldöntik, igazad van-e, hogy rám támadsz, ami­kor én jót tettem veled. A kígyó ráállt. Mentek mendegéltek és találkoztak a hiénával. A fehér ember megkérdi: — Igaza van-e a kígyónak, hogy rám támadt, amikor én megmentettem, ki­szabadítottam a szikla alól? A hiéna egykedvűen válaszolt: — Na és aztán, mi van abban, ha megmar? A kígyó már-már rávetette magát a fehér emberre, hogy megmarja, de az így védekezett: — Várj még! Úgy szólt az egyezség, hogy többeket is megkérdezünk. Több fej — több ész! Hadd halljuk, mit mon­danak mások, van-e jogod megmami engem. Ahogy mentek, mendegéltek, talál­koztak a sakállal. A fehér ember meg­szólította : — Mondd meg nekünk, jogában áll-e a kígyónak megmarnia engem, amikor én görgettem le róla a rázuhant sziklát?! A sakál eltöprengett: — Nem nyilatkozhatom nyomban, mert el sem tudom képzelni, hogy a kígyót akkora szikla nyomja, ami alól ne lenne képes kiszabadulni. Csak akkor hiszem el, ha a saját szememmel is látom. Gyertek, odamegyünk arra a helyre, ahol az eset történt, ott majd megmondom, kinek van igaza. Ahogy arra a helyre értek, ahol a kígyó a szikla alatt kínlódott, azt mond­ta a sakál: — Gyere, kígyó, feküdj ide, rád gör­getjük a sziklát, hadd lássam, hogy is volt az eset tulajdonképpen! A fehér ember rágörgette a sziklát a kígyóra. A kígyó teljes erőből nekife­szült, de nem tudott szabadulni alóla. A fehér ember ismét ki akarta szabadíta­ni, de a sakál visszatartotta: — Hagyd csak! Már elfeledted, hogy meg akart marni? Hadd segítsen ma­gán, ha tud! Vércse Miklós fordítása Az átlagos méretű teherautókra általá­ban 3—4 tonna anyag fér. Ennyi untig elég, ha az üzletekbe hordják szét az árut, a lakásokba a tüzelőanyagot és a földekről szállítják a cukorrépát vagy egyéb terményt. Néha azonban sokkal teherbíróbb szállítóeszközökre van szükség. Például a vízierőművek, hajóz­ható csatornák, kanálisok, nyílt bányák építésénél, ahol rengeteg földet kell megmozgatni és sok-sok építőanyagot összehordani. Erre kellenek az óriási méretű teherautók. Hol gyártják ma a legnagyobb teherautókat? A Szovjetunióban a Belaz autógyár­ban. Először 27 tonnás kocsikkal kezd­ték, aztán a 40 tonnát is elbíró óriások­kal folytatták. Ma már a csehszlovák gyártmányú dízelmozdonyok motorját építik be és alakítják át — a csehszlo­vák mérnökökkel közösen — az új nagy teljesítményű teherautókba. így szület­— Szeretnél-e régi város utcáin sétál­ni? Megteheted. Csak az a kérésünk, hogyha elindulsz a nyíllal jelölt irányból, minden utcán csak egyszer mehetsz végig. Próbáld meg! tek a 75—110 tonnát szállító szupéró­­riások. De a világon a legnagyobb Belaz gyártmányú teherautó a 180 tonna súlyt is elviszi, sőt megfelelő hátsó ten­­gelyerösítéssel a 280 tonnával is meg birkózik. Hogyan néz ki egy ilyen óriás? A vezető kabinja a kétemeletes ház mére­tét is eléri. A kerekek magassága 3 méter. Rakterében két autóbusz is elfér. A Belaz 180 típusnak hat óriási kereke van és a fékberendezését háromszoro­san biztosították. Főleg érc, szén és kő szállítására használják. L. Š. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom