A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-26 / 9. szám
Meglepetés Kijevben Szeretem a parkok városát, Kijevet. Még az is jóleső számomra, hogy megállhatok, boldog gondtalansággal szétnézhetek széles főutcája, a Krescsatyik sarkán. Nem világvárosiasan, inkább otthonosan impozáns ez a főutca. Egyik végétől a másikig csak 1 200 méter hosszú, de 18 utca nyílik belőle, az útsávok 26, a járdák 14 méter szélesek. Mögöttem a Szverdlov utca, ahol Švejk írója, Jaroslav Hašek lakott, szemközt pedig a toronyházig húzódó Engels utca, ahol annak idején, hetven évvel ezelőtt az Oroszországi. Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja Vörös Újság című lapjának szerkesztősége működött. Mondom Larisszának: — Már az előttünk járó nemzedékek is itthon érezték magukat Kijevben. Mintha nem hallaná, nem értené amit mondok. Kedvesen szabadkozik: — Rácsodálkoztam a Dnyeper felől erre vitorlázó sirályokra, milyen bátrak... Különben ez a néhány nap nagyon kevés, hogy bejárhassuk a nevezetesebb helyeket, de mit tegyünk, ha másként nem lehet, megpróbáljuk ...! Délután, hogy mindjárt a közelben és a régmúlt emlékei között kezdjük a szemlélődést, a városközpontban található egykori Szófia-kolostorba látogatunk. 76 méter magas, kékesfehérre meszelt harangtomyát, Kijev egyik jelképét, körüljárjuk, majd az öthajós, keresztkupolás székesegyházat vesszük szemügyre. Számomra ismert tények: alapítója Bölcs Jaroszlav nagyfejedelem, akit 1054-ben ide temettek, az itt látható, eredeti freskók és mozaikképek bámulatosak, mert rajtuk 177 színárnyalat fordul elő. — Tudom — dicsekszem —, hogy a kolostor felépítése után hat évszázaddal itt élt egy magyar szerzetes, Mojszej Ugrin. vagyis Magyar Mózes, aki Borisz herceg bizalmas tanácsadója volt, akit a pravoszláv egyház a szentek sorába iktatott... A déli mellékhajó boltíves átjárójába vezet utunk. Fölötte nagyméretű, négy női alakot ábrázoló freskó díszük a falon. — Bölcs Jaroszlav négy lánya — magyarázza Larissza és rámutat az egyikre: — Az ott Anasztázia, akit I. Endre magyar király vett feleségül. A székesegyház freskóinak megtekintése után a nyugati bejáraton, a gazdag díszítésű Zaborovszkij-kapun át távozunk. Egyébként így, a szűk mellékutcára nyíló kapun át lehet eljutni a metropolita házához is. — Oda szerettek volna eljutni — mondja Larissza —, és ott menedéket, oltalmat kérni 1918 februárjában a forradalom oldalára állt volt magyar hadifoglyok is, de az ellenforradalmár petljuristák utolérték őket. — És mi lett velük? — Ott — mutat a boltíves kapu sarkára —, nagyapám látta, tőle tudom. A Cserepanovaja magaslat, ahonnan Kijevért harcba indult Lakatos István vezényletével az I. szovjet-ukrán hadosztály Szemközt pedig, ahol a síugró sánc áll, látható a Cserepnovaja, ahonnan 1918 februárjában támadásra indult az I. szovjet-ukrán hadosztály ... — És utána? —r Kikiáltották Kijevben is a szovjethatalmat. — Azután? — A hadosztály parancsnokát nevezték ki a város parancsnokának. Gondolom magamban: ezen ugyan én nem lepődöm meg. Larissza mintha e gondolatra válaszolna, mondta: — Csakhogy tudd. A hadosztálynak egy magyar internacionalista. Lakatos István volt a parancsnoka. HAJDÚ ANDRÁS A szerző felvételei hogy nyomban ott, a falhoz állították őket... — A gyáriakhoz tartoztak ök — mondta. — Az a szemközti ódon egyemeletes épület, az egykori fegyvergyár, az Arzenál volt a kijevi bolsevik szervezet legfőbb támasza. Petrográdi mintára a gyár vörösgárdistái megszervezték a fegyveres felkelést a burzsoá Ukrán Központi Tanács ellen. Sok hadifogoly is csatlakozott hozzájuk, magyarok, csehek, osztrákok. Az első napon a benyomuló petljuristák kegyetlen vérengzést rendeztek, háromszáz embert agyonlőttek, de kiszorították őket a gyárból. A második napon fogytán volt az élelmük, a lőszerük, de kitartottak. A harmadik napon megérkeztek a felmentő szovjet csapatok, a gyáriak pedig az ostromból kitörve utcai harcba kezdtek. — Semmiről és senkiről sem feledkeztünk el — szól Larissza. — Mi nagyon jól tudjuk azt is, hogy a gyáriak győztes utcai harcaiban hetven magyar, tizenöt cseh is részt vett. Nem felejtettük el. Délután kirándulunk a Cserepanovaja hr»nv/ alá — Ez csak a nevében hegy — közli Larissza—/ valójában csupán szelíd A Szófia-kolostor templomának látképe, jobb sarokban a Zaborovszkij-kapu, ahoi az ellenforradalmárok kivégezték a forradalom oldalára állt volt magyar hadifoglyokat domb, de meglepődsz majd, amit ezzel kapcsolatban megtudsz. A hegy, azaz a domb alá építették Kijev legmagasabb épületét, a 21 emeletes, 65 .méter magas Rusz Szállót. Láttam már a város több pontjáról is, de most felmegyünk kilátónak épített tetejére, hogy szétnézzünk. — Ha balra tekintesz, azt a magaslatot látod, melynek már az Öskrónikában is Ugorszkaja, azaz Magyar volt a neve. Vagyis régóta. Rábólintok, régóta bizony, hiszen a feltételezések szerint Nesztor 1113 körül irta az Őskrónikát. A magaslatot meg már azelőtt elnevezték. ■nMMMMMWMHMHBI A Krescsatyik sarkán, ahonnan jól látszik a toronyház, melytől pár lépésnyire működött hetven évvel ezelőtt az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja Vörös Újság című lapjának szerkesztősége 17
