A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-26 / 9. szám

LEGYEN BÉKE AFGANISZTÁNBAN Nyolcadik éve tart Afganisztánban a háború. A testvérgyilkos háború. És ebben a háborúban nemcsak a testvérek gyilkolják egymást. Áldo­zatul esnek olyanok is, akik a segíteni akarás szándékával utaztak el otthonuktól sok száz, sőt sok ezer kilométerre, hogy támaszai legye­nek a sokat sanyargatott és az imperializmus áldozatául esett afganisztáni dolgozóknak. Afganisztán vérző seb. E vérző seb gyógyítá­sa évekig eredménytelenül váratott magára. A minap azonban olyan bejelentés történt, ami arra enged következtetni: a „vérző seb" gyó­gyítására megtalálták a lehetőséget. Az igen fontos bejelentés Moszkvában, feb­ruár 8-án hangzott el. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára nyilatkozott és egyebek között kijelentette: a Szovjetunió és Afganisz­tán kormánya — a genfi afgán—pakisztáni tárgyalások gyors és sikeres befejezésének elősegítésére törekedve megállapodott abban, hogy a szovjet csapatok kivonását 1988. má­jus 15-én megkezdik, s tíz hónapon belül befejezik. E konkrét dátumot annak reményében tűz­ték ki, hogy a rendezésről szóló megállapodá­sokat az említett felek (Afganisztán és Pakisz­tán^ legkésőbb 1988. március 15-ig aláírják és két hónappal később érvénybe léptetik. A nyilatkozat szóvá tette azt is, hogyha a genfi tárgyalásokon a megállapodást március 15-e előtt aláírják „a csapatkivonás is korábban kezdődik meg". A nagy jelentőségű bejelentést az tette le­hetővé, hogy az afgán vezetés nagy erőfeszíté­sek árán, számos szempontot figyelembe véve kidolgozta a nemzeti megbékélés hazafias és reális programját. E politika nemcsak arra irányul, hogy megszüntesse a fegyveres össze­csapást, a testvérgyilkos háborút, hanem arra is, hogy létrehozza az Afganisztánban tevé­kenykedő összes számottevő politikai csopor­tosulást képviselő koalíciós kormányt. A mai afgán vezetés részéről megnyilvánuló nemzeti megbékélés politikája nem a gyenge­séget, hanem az ész erejét, a bölcsességet, az új politikai gondolkodásmódot fejezi ki. Ered­ményeképpen politikai platformot kap min­denki, aki arra törekszik, hogy Afganisztánban béke legyen. Az új gondolkodásmód képviselői arra tö­rekszenek, hogy Afganisztán független, el nem kötelezett, semleges állam legyen. Az afgá­noknak ezt a törekvését mind a Szovjetunió, mind a többi békeszerető ország egyaránt örömmel veszi tudomásul és támogatja. Annál is inkább, mert az afganisztáni és a hozzá hasonló többi regionális konfliktus is egyedül a fegyverkereskedők és a különböző reakciós, expanzionista körök érdekét szolgálta és szol­gálja. A nyilatkozat arra is felhívja a figyelmet, hogy az államoknak és a nemzeteknek elég nagy a felelősségérzetük s a politikai akaratuk arra, hogy néhány éven belül felszámolják az összes regionális konfliktust. A Szovjetunió e rendkívül fontos ügyre nem fogja sajnálni a fáradságot. Jó jel, az új gondolkodásmód sikere, hogy a béke érdekében szerte a világon konkrét — tettekben kifejezésre jutó — intézkedések tör­ténnek. BALÁZS BÉLA Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára február 8-án a Lengyel Népköztársaságba utazott. Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke hívta meg őt baráti munkalátogatásra. VISSZ^PIli/MÓ február -88 Prágában a Szövetségi Gyűlés épületében együttes ülést tartot­tak a CSSZSZK. a CSSZK és az SZSZK Nemzeti Frontjának Köz­ponti Bizottságai, hogy megvitas­sák a Nemzeti Front időszerű fela-SZERDA datait a szocialista demokrácia további elmélyítésének, valamint 3 a társadalom gazdasági és szociá­lis fejlődésének meggyorsítása te-Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára, államfő Berlinben fogadta Otto Lambsdorfot, a nyugatnémet FDP elnökségének tagját, a párt gazdasági szakértőjét. A szov­jet-amerikai rakétaszerződés CSÜTÖRTÖK aláirása utáni európai helyzetet tekintették át. A két német állam 4 kapcsolatairól megállapították, hogy azok főleg gazdasági téren fejlődnek, Frank Carlucci, az Egyesült Álla­mok hadügyminisztere Bonnba lá­togatott, ahol Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellárral folytatott PÉNTEK megbeszélést katonapolitikai kér­désekről és a két ország kapcsola­­tainak bővítéséről. Krisna Csandra Pant indiai had­ügyminiszter hivatalos baráti lá­togatásra Moszkvába érkezett. SZOMBAT Stockholmban zárónyilatkozat el­fogadásával fejeződött be a fajül­dözés elleni harc problémáival foglalkozó európai konferencia. VASARNAP Résztvevői megállapodtak, hogy április 23-án európai akciónapot rendeznek. Moszkvában nyilvánosságra hoz­ták Mihail Gorbacsov Afganisz­tánnal kapcsolatos nyilatkoza­tát. Az SZKP KB főtitkára egyebek között arra hívta fel a figyelmet. hogy Afganisztán körül az egyik legsúlyosabb és legfájóbb regio­nális konfliktus alakult ki. A jelek szerint azonban most létrejöttek a politikai rendezés feltételei. Medve* o/wJŐ­A Hét 9. száma épp február 25-én jelenik meg, tehát azon a napon, amikor 40 évvel ezelőtt országunkban végleg eldőlt a hatalom kérdése. Az élet örök rendje, hogy egyre kevesebben vagyunk, akik az akkori események részesei lehettünk és így nem a történelemkönyvekre, hanem saját emlékeinkre támaszkodhatunk. Néhány szerző mai számunkban a krónikás hitelességével ábrá­zolja a négy évtizeddel ezelőtt lejátszódott esemé­nyeket És ha a később született fiatalabb nemzedékek dicséretes racionalizmusukkal kritikusan értékelik is elődeik munkáját, tetteit nem vitathatják el azt a tényt hogy az emberiség történetében először győzött szocialista forradalom polgári demokrati­kus hagyományokkal rendelkező iparilag viszony­lag fejtett országban Február történelmi alapkő a csehszlovákiai magyarság nemzetiségi életének későbbi nagy művéhez is Ezt a tényt bizonyítja a Csemadok 1949. március 5-i alakuló közgyűlése jegyzőkönyvének sárguló lapjai. Itt mondotta a Szövetség első országos elnöke Lörincz Gyula, hogy a szervezet küldetése megszüntetni a ma­gyar és a szlovák nép, valamint az itt élő más nemzetiség egymástól való egészségtelen elszige­teltségét, különélését S hozzáfűzte azt is, hogy meg kell teremteni a harmonikus együttélést minden téren — kultúrában, munkában, újjáépí­tésben, iparban, mezőgazdaságban egyaránt. De nemcsak Lörincz Gyula, hanem a többi felszólaló is jól látta, hogy a közép- és kelet-euró­pai nemzetek csak szocialista társadalmi felsza­badulásuk által tudnak kijutni a korábbi történel­mi időszakok zsákutcáiból. Meggyőződésüket fe­jezték ki, hogy a szocializmus építésének idősza­kában ezek a népek történelmük folyamán először kerülnek politikailag közös arcvonalba, először kezdhetik el azoknak a bonyolult ellentmondások­nak a feloldását amelyeket a múltból örököltek. Az akkor induló kulturális forradalom egyik legnagyobb vívmánya volt hogy a dolgozók leg­szélesebb rétegei számára biztosította a művelő­dés lehetőségeit Sikeresen birkózott meg azzal a feladattal is, hogy a munkásság és parasztság soraiból nagy létszámú szocialista értelmiség ne­velkedhessek. Kétségtelen, hogy az elmúlt negyven esztendő alatt pártunk nemzetiségi politikája jelentős ered­ményeket teremtett. Bizonyítást nyert az is. hogy csak a szocializmus képes az ország minden területének arányos fejlesztésére, tehát azoknak a területeknek a fejlesztésére is, ahol a nemzetisé­gek élnek. A szocialista gazdaságfejlesztés kedve­zően befolyásolta és befolyásolja ma is a nemzeti­ségi művelődésügy és kultúra fejlődését is. A kultúra az élet minden területét áthatja, a művelő­dés pedig olyan sokágú, mint maga az emberi tevékenység. Talán hangsúlyoznunk sem kell, hogy a jelen időszakban társadalmunk új problémák megoldá­sa előtt áll. Olyan problémák előtt, amelyekre nincsen kész és garantált tartalmú válasz, és amelyekre a megoldást a választ magának kell megkeresnie. Minőségileg új szakaszba érkezett a szocialista forradalom, s egyben legnagyobb törté­nelmi vizsgáját teszi le. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a Kremlben fogadta Lothar Spáthet. a baden-württembergi KEDD tartományi kormány elnökét, a nyugatnémet CDU alelnökét. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom