A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-19 / 8. szám
A kerítöhalászat további szerszáma a kétközháló (gyalogháló, húzóháló) vagy egyszerűen kétköz, mely a gyalomhálónál jóval rövidebb, általában nn ŕtefežÄí''-,' • r ; fc a, rí'Si:;t'-; SÉ Sí Ľ7 két és tíz méter között mozog a hosszúsága. Fent és lent ínra szedett, parázott (úszóval ellátott) súlyozott háló, mely két végén egyegy karóhoz) apacshoz, apacskaróhoz, stb.) van erősítve és két húzó halász közt feszítettek ki. Ha hoszszabb a kétköz mint tíz méter, húzása nehezebb a derékig vagy mellig érő vízben. Ha mégis mélyebb vízbe kerülnek vele, akkor úsí húzzák. Általában ketten halásznak a ke közzel, esetleg egy harmadik git, aki kikerités után kiszedi a halat, míg a másik kettő tartja. Ha húzás közben észreveszik, hogy nagyobb hal került a kétközbe, ha bírják, víz fölé emelik a hálót, ha nem, kikerítenek a partra és ott veszik ki a halat. A kisebb halak menetközben fennakadnak a hálón, s csak a kerítés, húzás befejezése után szedik ki Kétközháló (Vargáné P. Mária J<V* ffmm m A kétköz húzása leírásánál azzal a has lattal élnek, hogy „olyan tarisznyá ó, mint a pendelyháló"). Ezt a nyél nélküli hálót Baja kői kén pirittynek hívják és kötélen üggőlegesen eresztik a vízbe. Párhuzamai a déli szláv területeken ‘-láthatók, bár egyértelmű kapcsoa a kerítöhalászat körébe tartozó piritty hálóval még tisztázatlan. A Néprajzi Lexikon viszont a piitty hálóról azt írja, hogy 10— 12 m hosszú, lócsontokkal súlyozott sze- i „kétközháló". Úgy tűnik, hogy ez a megnevezés egy időben több halászszerszámra is használt névalak, amint azt már más eszközök esetében is tapasztaltuk. A nagyráskaiak egy-egy kötéllel a ladik orrához, illetve farához rögzítik és leeresztik a vízbe, melyet az ólomsúlyok a fenékre húznak. Kievezvén a vízre a ladikot oldallal *••• :$-K £ '. r'‘. -v A kétköz kiterítése szárításhoz JMMm őket, miután lapjára fordították a hálót. A kétközölés gyakrabban az alkalmi halászok halászati módja, mely módszerrel kanálisokban, kiöntésekben, holtágakban halásznak. A mokcsakerészi (Krišovská Liesková) halászok két kétközfajtát említenek: a kiskétközt, melynek hoszsza három-négy méter, illetve a nagykétközt. a hat-tíz méterest. A vajániak (Vojany) és zétényiek (Zatín) tíz-húsz méteres kétközzel is halásztak, mellyel viszont már nehezebb a bánásmód.. Egyik utolsó példányukat az 1970-es évek elején megvásárolta a vajániaktól a michalovcei múzeum. A kerítöhalászat körébe tartozik a pirigy (pirity) háló, mellyel Nagyráskán (Veľké Raškovce) kívül a vidéken máshol nem találkoztunk. A nagyráskaiak az 1930-as években ismerték meg ezt a halászszerszámot és a vele való halászati módot két kassai (Košice) halásztól, akik Iskétől (Ižkovce) Abaráig (Oborín) bérelték a Labore folyót. Ugyan egy halász is tudott halászni ezzel a szerszámmal, de általában ketten-hárman álltak össze. Egy a ladikot hajtotta, kettő pedig a hálót kezelte. Egy hajtják, miközben a háló mögöttük, azaz a ladik old ideig haladnak a vizfol észreveszik, hogy nagyobb rült a hálóba, akkor kikerítenek a partra és ott veszik ki azt. ha ke-D. VARGA LÁSZLÓ A szerző felvételei “
