A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-19 / 8. szám

••• A Német Demokratikus Köztársaság százezer lakosú türingiai városában, Jénában sok érdekesség található. A legfurcsább, hogy itt mindenki büszkén hangoztatja: nemcsak az ókori világnak volt, hanem a mi városunknak is van hét csodája, mégpedig jelenkori... de a csodák felsorolásában nem egységesek.

Amikor legutóbb Jénába látogattunk, Siegfried barátommal közösen vettük szemügyre a város hét csodáját. Az első az óvárosi Roter Turm, a vörös torony, amelyet már egy 1305-ből származó oklevél is említ. Persze, nem régen épített volta okán számit csodának, hanem a legalsó része miatt, mely börtönül szolgált, ahova kötélen eresztették le a rabokat, és ahonnan senkinek sem sikerült a szökés. Bár az is igaz, hogy a sziklába vájt pincét csak a XVI. század végéig használták.

A második egy faszobor, szent Mihályé, mely a róla elnevezett csamoktemplomban látható. Nincs rajta semmi különös, olyan mint más faszobor. Ám Siegfried barátom lelkendezik: csakhogy a templom építése, 1340 óta áll a helyén és mégcsak meg se repedt!

A harmadik a piactéren álló városháza órája. Gótikus stílusú, figurális díszítésű. A derék jénaiak még becenevet is adtak neki: Schnapphans. Magyarra fordítva: pillanatjános. Aki viszont már látta a prágai Orlojt, legfeljebb és jóindulattal is csak érdekesnek tartja.

A negyedik a Saale folyó túlsó partján álló, 361 méteres magaslat, a Napoleonstein. Siegfried magyarázza: annak idején, vagyis 1806. október 14-én onnan vezényelte Napóleon a francia hadsereget, mely megsemmisítette a Hohenlohe herceg vezette csapatokat, Nagy-Britannia, Oroszország, Poroszország és Svédország koalíciós haderejét. És barátom bizonykodik: Csoda volt az, mert

sorolja az adatokat: 310 tanára, 5 200 hallgatója, 849 távhallgatója van, az orvostudományi kar 962 hallgatóján kívül. Egyébként a Jénába érkezők már a messzi távolból látják az űrhajósok tere fölé magasló, henger alakú épületet, mely egyike az egyetem épületeinek, a város új jelképe, barátom el is mondja: Hans Henselmann építész terve szerint, nem egészen három év alatt építették fel, 1970. május 1-jétől 1972. október 2-ig, az épület 120 méter magas, 26 emeletes, tetején a kilátó és a kávéház azonban csak hétvégeken tart nyitva.

Kárpótlásként elvisz bennünket az egyetem főépületébe, a levéltárba, ahol kedves meglepetéssel szolgál Ernst Neufart, a levéltár igazgatója. Megmutatja a disszertációt, melynek címe: A demokritoszi és az epikuroszi természetfilozófia különbségéről. ugyanéi

!hi

'Ml

!Iȃ

! I,

! t

F ? Ili

Hi,

i ■

Hi

!Mlf{

*s * * i * 11

in

fj HI]

H!!l

A vörös torony

A Zeiss Müvek századeleji üzemének látképe umbrátuvegü lencsén át

korábban senki sem hitte, hogy Hohenlohe legyőzhető ...!

Ötödik csodának a különleges összetételű, tűzálló, kis hőkiterjedésű, vegyileg igen ellenálló jénai üveget tartják. Alapanyaga, a kvarc, a homok szinte koriátlan mennyiségben található a Saale és az Elster folyók völgyében, a várostól északra, délre, keletre egyaránt. Otto Schott kémikus pedig már a múlt században megoldotta az üvegolvasztás akkor még megoldhatatlan kérdéseit. És azóta különleges gyártási és olvasztási technikával, valamint az üveg fokozatos lehűtésével már nemcsak Jénában állítanak elő jénai üveget... Az elsőség, a csoda joga azonban megilleti a várost.

Gyámézöbe nem megyünk. Nem tudjuk eldönteni, hogy melyikbe menjünk a három közül: a gyógyszereket előállító JENAPHARM vállalat, a Zeiss Művek és a vegyipari kísérleti intézet is üzemeltet üveggyárat. Elmegyünk inkább a Thälmann körúti Romantikerhaus emeleti termeibe, ahol megnézzük a jénai üvegcsodákat. És tártukon magunk is lelkendezünk.

Hatodik csodának az egyetemet tartják. A költőről, Schillerről elnevezett egyetem nem éppen a legősibb német földön, mert „csak" 440 éve alapították. Első székhelye a mai Anatómiai Intézet volt, ahol 171 ifjú oktatásával foglalkoztak a külföldről, főleg Antwerpenből meghívott neves tanárok, Basilius Monner, Justus Lipsius, meg a többiek.

És ma ? Barátom nem titkolt büszkeséggel

is. 1841-ben ennek alapján avatták itt, Jénában a filozófia doktorává Kari Marxot.

Hetedik csodának a Zeiss Műveket tartják. Okkal, joggal. Amikor a weimari nagyherceg udvari esztergályosának tizenegy gyermeke közül Kari, az ötödik, 1846-ban 100 tallér kezdő tőkével optikusműhelyt,.nyitott, csak egyetlen segéddel dolgozott. Halálakor, 1888-ban már 240 alkalmazottja volt cégének. Az alapítvánnyal létesített részvénytársaságnak, a Zeiss Műveknek, az ezredfordulón már 1 200 dolgozója volt. Ma pedig a Zeiss Müvekhez tartozó üzemekben, persze nemcsak Jénában, 38 000 dolgozót foglalkoztatnak.

Csodálatra méltó maga az alapítvány is, mert akkor, a klasszikus kapitalizmus korában a céget vállalattá, egyben jogi személlyé

Az Úrhajósok tere fölé magaslik az egyetem egyik, jellegzetes, henger alakú épülete

tette, meghatározta a vezetők és a munkások részesedési arányát mind a tulajdonjog, mind a bérezés és a jövedelem tekintetében. Ilyen szervezési meghatározások szerepelnek az alapítólevél szövegében: igazgatóság, tudományos tanácsadó testület, üzemi tanács, műhelybizottság.

Minderről, meg a német optikai ipar fejlődéséről a Zeiss Művek optikai múzeumában szemléltető előadást tart számunkra Könnyű a dolga, eredetileg itt működött az üzem szakiskolája, s egykori igazgatója. Hans Schleg, mintegy ötezer szemléltetőeszközt gyűjtött össze, és 1965 óta, amikor múzeummá alakították ezt az intézményt, csak gyarapodott a számuk. Állítólag már több mint tizenkétezer.

Az optikai látás elnevezésű részlegen többször is megnézzük a századeleji üzem látképét a nagyításra szolgáló umbrálüvegü lencsén át. Míg végül, hozzánk hasonlóan „ránéz" a látképre fényképezőgépünk lencséje is. A fotórészleg nagytermébe pedig éppen akkor lépünk be, amikor az ipari tanulóknak bemutató előadást tartanak az MKF—6 multispektrális kameráról, amellyel Sigmund Jáhn, az NDK első űrhajósa a Szojuz 31 fedélzetén sok ezer felvételt készített Földünkről.

A múzeumlátogatás végén mondom a barátomnak : Valójában a vörös torony börtöne, meg a napóleoni csata kivételével nekem mindegyik jénai csoda tetszik, mert mindahány a dolgozók munkáját dicséri.

HAJDÚ ANDRÁS Hajdú Endre felvételei

17