A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-05 / 6. szám

HÍMZÉSISKOLA HALADÓKNAK 25. Laposhím­zés : az elörajzolt motívumot kon­túrtól kontúrig átöltjük. Ha a hímzést dombo­­rúbbra akarjuk \ / készíteni, akkor fércelö öltésekkel alátöltjük a motívumot, és ezt fedjük le. 26. Hamis lapos­­hímzés : sokszor használják anyag­megtakarításból, mert itt az öltések csak a munka szí­nén haladnak, kon­túrvonaltól kontúr­vonalig. 27. Laposöltések levarrása: a széles laposöltéseket rögzítjük, pl. száröltés­sel, az elkészült hímzés felett, a közép­vonalon végigvezetünk egy szálat, ame­lyet utólag leöltögetünk. 28. Hurkolt laposhímzés: az öltések közben a fonalat a bal hüvelykujjunkkal fogjuk le. 29. Egyszálas fonal (zsinór) letűzése: leggyakrabban az úrihímzésnél hasz­náljuk. 30. Sárközi laposhím­zés: ezt az öltésfajtát metélésnek nevezik. A motívumokat láncöl­téssel körülvesszük, majd a láncszemek közepébe öltve, hamis laposhímzéssel kitölt­jük. Szebb lesz a hímzés, ha elööltéssel alátöltjük a motívum közepét. GYERMEKEKNEK A kiskanász jobban kinyitotta az aj­tót, beeresztette a farkasnak a derekát is. — Jaj de jó meleg van! — mondotta a farkas. — Ereszd be, kiskanász, a farkamat is, hadd melegedjék az is. Benedek Elek meséje Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyeken is túl, ahol a kis kurta farkú malac túr, volt egy kanászgyerek. Ez a kanászgye­­rek az erdő szélén lakott, s egy este, mikor éppen lefeküdt, az ajtóhoz jött egy farkas, s beszólt neki: — Kiskanász, ereszd be a fejemet! — Nem eresztem én — mondotta a kiskanász —, mert megeszel. — Ne félj, kiskanász, csak egy kicsit melegedni akarok. A kiskanász kinyitotta az ajtót annyi­ra, hogy a farkas bedughatta a fejét. Akkor meg arra kérte a kiskanászt: — Kiskanász, ereszd be a derekamat is. — Nem merem, mert megeszel. — Ne félj, kiskanász, csak melegedni akarok. Gondolta a kiskanász: ha már bent van a feje s a dereka, hadd legyen benn a farka is — s beeresztette a farkast egészen. A farkas mindjárt letelepedett a ke­mence mellé s mondta: — Kiskanász, adj kenyeret s szalon­nát! Adott neki kenyeret s szalonnát. Ha­nem mikor a farkas elszundított a jó vacsora után, meggondolta a dolgot a kiskanász: ha fölébred, még őt is meg­eszi! Hirtelen egy fazék vizet forralt, kiment a házból, az ablakon keresztül leforrázta a farkast, hogy a fejéröl egy­szeribe lesuvadt a szőr. Azzal a kiska­nász nagy hirtelen felmászott egy fára. Nagyot ordított a farkas, kiszaladt a házból, felordította az erdőt, s egy szempillantás alatt összecsődült három híján száz farkas. Úgy orgonáit s úgy csattogtatta a fogát a három híján száz 1862-ben alapították. Sokkal később, mint a más országokbeli híres könyvtárakat. Na­gyon szerény keretek között működött. Az olvasótermében mindössze húszán olvashat­tak egyszerre. A nagy októberi szocialista forradalom után könyvállománya fokozato­san növekedett, a Szovjetunió nemzeti könyvtára lett. Ideszállitották az orosz neme­si birtokosok, kolostorok könyveit, kéziratait. Sok értékes könyvet vásároltak külföldön is. Ma már a világ leghatalmasabb könyvtára. Moszkvában található és Lenin nevét viseli. Épületegyüttese szinte egy jókora városne­gyed helyén terül el. Ha a benne összegyűlt könyveket képzeletben egyetlen polcra te­hetnénk, akkor ez a mennyiség a hatszáz kilométer hosszúságot is meghaladná. Több hétig gyalogolhatnánk mellette. A Lenin-könyvtárban 35 millió kötet könyv van. Évente körülbelül egymillióval növek­szik. Naponta több tucat, speciálisan erre a célra készült teherautó áll meg a raktárai előtt és hozza az ország minden részéről a kötelező példányokat, könyveket, folyóirato­kat, napilapokat. A legértékesebb régi könyveket, kódexeket az alagsorban, páncéllal bevont falak között, állandó hőmérsékleten őrzik és a helyiség páratartalmát műszerek ellenőrzik. Ide egy­szerre csak két ember léphet be, mert ha többen látogatnák a hőmérséklet azonnal emelkedne, és az nem tesz jót a régi köny­veknek. A könyvtárban jelenleg 22 nagy olvasóte­rem és 2 500 ülőhely van. Az alapítástól eltelt több mint száz év alatt ez az arány is a legek világába tartozik. Képünkön a Lenin-könyvtár raktárában a gépesítés megkönnyíti a dolgozók munkáját. L. Š. LruLs U L5jV—i_s farkas, hogy zengett-zúgott belé az erdő. Aztán odament a fa alá a három híján száz farkas, s egymás feje tetejére ál­lott, hogy a kiskanászt levegyék a fáról. De a három híján száz farkas nem érte fel a kanászt. Erre elkezdtek ordítani, s még jött három farkas, s azok felállot­tak a három híján száz farkas feje tete­jére. No, kiskanász, most mit csinálsz? Vége az életednek! 0 bizony egyet gondolt, s elkezdett kiabálni torkaszakadtából! — Forró- vizet a kopasznak! Forró vizet a kopasznak! Hej, megijedt a kopasz farkas, kiug­rott az egy híján száz farkas alól, s az egy híján száz farkas úgy lesuppant, hogy egyszeribe megdöglött valameny­­nyi. A kopasz farkas elszaladt világgá, az egy híján száz farkas bőrét meg lenyúz­ta a kiskanász, s eladta a vásáron jó pénzért. Ha a kiskanász az egy híján száz farkas bőrét el nem adta volna, az én mesém is tovább tartott volna. Melyik kötél oldódik ki, ha a két végét meghúzod? ILLYÉS GYULA S-sz, beh messze, sok súly! messze Meg se szaladok, mozdul! szaladok .. . Friss sze­net, ha bekapok: 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom