A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-29 / 5. szám

Győ-ő-ő-ő-zelem! Ezt a sztereolámpát sízők használ­hatják, mondjuk éjszakai sízéshez. Nagyszabású, látványos esemény­­sorozattal készül Ausztrália fennál­lásának 200. évfordulója megün­neplésére. Az ünnepségsorozat fénypontja a Brisbane-i világkiállí­tás lesz. Az 1988 áprilisában meg­nyíló kiállításnak Ausztrália múlt­ját, történetét, kultúráját és jövőjét bemutató anyagával a távoli vidé­kek lakói is megismerkedhetnek. Speciális, külön e célra tervezett szállítókocsikból és egyéb jármű­vekből álló konvoj viszi majd el 1988 őszétől 34 városba és messzi településre a múltat megjelenítő ér­dekes és sokszínű látnivalókat. Ké­pünkön a vándorkiállításnak ott­hont nyújtó mozgó sátorváros a 600 személyes színházzal. HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK KÖNYV Grove monográfiák A maga nemében páratlan vállalkozás a Londonban kiadott Grove zenei lexikon, mely nem kevesebb mint 20 kötetben nyújt rész­letes tájékoztatást a zene iránt érdeklődő szakembereknek, de a nagyközönségnek is. Méghozzá olyan kimerítően, hogy az angol szerkesztőség példájára a magyarországi Ze­neműkiadó érdemesnek tartotta egy-egy je­lentős komponistával foglalkozó címszó-fe­jezetet nagyon ízléses köntösben, kismonog­ráfia formájában megjelentetni. Eddig a Beethovenről, Mozartról és Hán­­delről szóló könyvek jelentek meg, de előké­születben van a Bach-családdal és Wagner­­ral foglalkozó kismonográfia is. A monográfiák a legfrissebb zenetörténeti kutatások eredményeit is figyelembe veszik, ezért sok új, eddig ismeretlen adatot tartal­maznak. A sorozat nagy előnye, hogy a szigorú tárgyszerűség nem megy az olvas­mányosság rovására és ezért minden zene­baráthoz szól. A sorozat, illetve a lexikon főszerkesztője, Stanley Sadie angol zenetudós a bevezető­ben kiemeli, hogy a kismonográfiák elsődle­gesen tényekkel szolgálnak, az értékelést háttérbe szorítva. Ám a valóságban — és tegyük hozzá, szerencsére — a tények ellent­mondanak ennek a megállapításnak. Csak egy példa a legfrissebb kötetből. Olvashatjuk, hogy Händelt az utókor alapo­san félremagyarázza. Végtelenül méltóságos zeneszerzőként, a fenségesség építőművé­szének tisztelték, az emberi karakterét ugyan felismerték, de zenéjét nem. A könyv szerzője Winton Dean nehezmé­nyezi, hogy sokszor eltorzítják Händel operá­inak textúráját, különösen ami az énekszóla­mok fekvését illeti. Nem kétséges, a tudo­mány csak nehezen birkózott meg Händellel, ám ha felfedezései az impresszáriók lassú észjárásán áthatolva beszivárognak a nyilvá­nosság területeire, az emberi bölcsességnek, az elmélyült művészetnek, az esztétikai élve­zetnek eddig ismeretlen világa válik majd hozzáférhetővé a közönség számára. Delmár Gábor KIÁLLÍTÁS A múlttól napjainkig Félreeső helyen, a bratislavai várhegy egyik meredek utcácskájában van az amatőr kép­zőművészek kiállítóterme, amely az Ama Galéria nevet viseli. Az utóbbi években azon­ban mégis egyre többen kaptatnak felfelé a macskaköves utcában, ha hírét veszik egy­­egy kiállításnak. Színvonalas, érdekes, meg­tekintésre érdemes munkákat mutatnak be itt olyan amatőr alkotóktól, akiknek müveit a szigorú mércével bánó zsűri a látogatók elé engedi. Legutóbb két festő, Vilma Rejmanová és Hieronym Mokrohajský képei kerültek az ér­deklődés középpontjába. Mégpedig a szó szoros értelmében, mert ezeket a festmé­nyeket érdeklődéssel nézte meg mindenki. Témáik és kivitelezésük egyaránt erre tartott számot. Vilma Rejmanová színgazdag képei témá­jának nagy többsége a múltba nyúlik vissza. A szlovák nemzeti felkelés résztvevőjeként olyan élményanyagot gyűjtött, melyből témái táplálkoznak. Az események balladisztikus karaktert kapnak alkotásain. Olyan emlékek ezek, melyeket csak a közvetlen résztvevő őrizhetett meg s jeleníthetett meg festmé­nyein. Liraian szépek tájképei, főleg az őszi, téli természetet bemutatók. Jellegzetesen női portré az Álom az életről című, finom színekkel, női érzékenységgel megfestve. Vil­ma Ftejmanová mindössze tíz éve fest, azóta azonban rendszeresen kiállít az amatőr kép­zőművészek tárlatain, többször részesült elismerésben, jutalomban is, bár vallja, hogy a legnagyobb elismerés számára az, hogy tárlatlátogatói ugyanolyan élvezettel szemlé­lik képeit, amilyennel ömaga fest. Hieronym Mokrohajský képeinek egy része is a múlt szépségeit mutatja fel. A Devínröl készült sorozatát nézegetve a vár és a nem­zet története egyaránt megelevenedik előt­tünk. Különösen szépek a Bratislaváról fes­tett képei. Érezhetően szeretettel, egyfajta pátosszal készültek bizonyítva a kötődést a városhoz. Érdekes komponálásé az Ének a kenyérről cimű képe, amelyen találkozik a múlt és a jelen. A két festő kiállítása, amely A múlttól napjainkig címet viseli, bizonyítja, hogy az amatőr alkotók is megérdemlik a figyelmet, mert műtermeikből értékes müvek kerülnek ki. Benyák Mária HANGVERSENY Régi korok zenéje Ezt a címet adta legújabb kamaraműsorának A Kiváló munkáért és Az építésben szerzett érdemekért kitüntetett Ifjú Szívek, Magyar Dal- és Táncegyüttes. A műsor bemutatójára Bratislavában, 1987. december 19-én került sor, a Szlovák Filharmónia Moyzes termé­ben. Az együttesnek ez már a sorrendben negyedik nevelő jellegű műsora. Eddig több száz hangversenyt adtak a hazai magyar iskolák tanulóinak. Nem lehet eléggé dicsér­ni az együttes vezetőségének ezt a szándé­kát. A most bemutatott kamaramüsor ennek a tudatos tevékenységnek és műsorpolitiká­nak a kicsúcsosodását jelenti. Nem véletle­nül említettem kicsúcsosodást, hiszen a mű­sor színvonala a legigényesebb hallgatósá­got is kielégíti. Ez az együttes nagyszerűen érzi a megszólaltatott muzsika jellegét, fi­nom árnyalatait s ezért nem véletlen játékuk kiegyensúlyozottsága. S a 15 főt számláló együttes tagjai egyénenként is kiváló muzsi­kusok és énekesek, képesek szólisztikus megoldásokra is, mint azt a műsor folyamán többször megcsodáltuk. A csoport egyik eré­nye a zenei tisztaság, az egyes korok zenei stílusának hű tolmácsolása. Az est közremű­ködői a következők voltak: Balassa Eüniké gordonka, Bottló Tibor blockflőte, ének és ütőhangszerek, Bödők Klára gitár, Csiba Jú­lia blockflőte és ének. Csiba Péter blockflőte. Domonkos Dezső viola, Écsi Erzsébet ének és tánc, Ferienčík Ágnes spinét, ének és ütőhangszerek, Kubrická Daniela m. v. ének. Mészáros Gábor tánc, Németh Edit violin, Németh Imre ének és blockflőte. Ravasz Éva blockflőte és ének. A műsor összeállítója és rendezője Né­meth Imre, a Szlovák Filharmónia Énekkará­nak tagja, jelesre vizsgázott. A műsor is bizonyítja: behatóan ismeri a régi muzsikát. Népdalénekesként már korábban is megcso­dálhattuk kellemes lírai tenorját, most azon­ban kiegyensúlyozottabban, fényesen hang­zik ez a hang. A műsorban ízelítőt kaptunk a Lőcsei, a Vietoris és a Kájoni kódex anyagából. Remek tolmácsolásban szólaltak meg a németalföl­di mesterek kórus- és hangszeres müvei. A blockflőte kimagasló mestereként is­mertük meg az est vendégét, a Liszt-díjas Czidra Lászlót, a budapesti Camerata Hun­­garica együttes vezetőjét. Nagyszerű stílus­érzékkel és virtuozitással szólaltatta meg a 13. századi Spielmann tanze és a Variációk egy késő reneszánsz angol témára c. műve­ket. Összegezve elmondhatjuk, hogy ezt a színvonalas profijellegű műsort feltétlenül hozzáférhetővé kell tenni a nagyközönség számára is, mivel a régi európai zene nálunk meglehetősen ismeretlen. Viczay Pál HANGLEMEZ Szvorák Katalin — több nyelven Bizonyított tény, hogy a szomszéd népek kultúrája kölcsönösen hat az érintett népek­re. E kultúrának szerves része a népköltészet és a népzene is. A magyar és a szlovák népzenében nagyon sok hasonló szövegű és dallamú népdal van. De a két népnek hason­ló népballadái, históriás énekei is vannak. Ez természetes is. hiszen évszázadokon át egy­más közvetlen közelében éltek. A nagy ma­gyar Alföld dalai „elvándoroltak" Árvába, s az ottani dalok a magyarlakta vidékekre. Ez a „dallamvándorlás" nem csupán magyar­­szlovák, magyar—délszláv, vagy magyar­­román vonatkozásban érvényes. Előfordul például a dél-európai népeknél is (olasz—al­bán—délszláv—görög), de a távoli ázsiai or­szágokban is (Vietnam, Kambodzsa, Laosz) is a mi szomszéd népeink dallamvándorlásá­hoz hasonlóan. A közelmúltban érdekes Hungaroton-le­­mez jelent meg, amely mintegy alátámasztja mindazt, amit fentebb elmondtunk. A lemez címe „Dalvándorlás" és Szvorák Katalin, va­lamint a Vízöntő-együttes közreműködésé­vel készült. A kitűnő lemez szöveg- és dal­lampárhuzamokat tár a hallgató elé a Kár­pát-medencében élő népek zenéjéből. Hall­hatunk a lemezen karácsonyi kántálás-válto­­zatokat, dudanóta-párhuzamokat, valamint szlovák, román, délszláv és magyar népdal­párhuzamokat. Érdekes meghallgatni példá­ul a mi népdalversenyeink mottójaként hasz­nált „Tavaszi szél vizet áraszt" című, nálunk igen jól ismert, némileg a régi virágénekekre emlékeztető kedves magyar népdal három egyéb változatát is, egy románt, egy mezősé­­git és egy moldvait, melyeknek szövege az alapdallamhoz hasonlóan igen szép, szívet­­lelket gyönyörködtető. Szvorák Katalin nemcsak remekül intőnél, hanem valóban együtt él a népdallal, amely számára annyira természetes, mint a levegő és a víz. A „Dalvándorlás" című lemezen előadott dalai is jól bizonyítják a fentebb elmondottakat. Könnyedség, biztonság, némi lírai báj, az előadott dallamok hangula­tával való teljes azonosulás, röviden: minden sallangtól mentes, makulátlan tehetség jel­lemzi Szvorák Katalin teljesítményét. A Víz­öntő együttest szintén szívesen hallgatjuk a lemezen. Sági Tóth Tibor 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom