A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-24 / 30. szám
Az AIDS-t először az USA-ban írták le 1981-ben, majd 1982-ben Nyugat-Európában is megjelent, s azóta rohamosan terjed világszerte. Az első betegek egyes amerikai nagyvárosok (Miami, San Francisco. Los Angeles, New York) lakói voltak: homoszexuális férfiak, intravénás kábítószerélvezők és Haitiből bevándoroltak. A későbbiekben számos AIDS-beteget találtak a haemophiliások, azaz a vérzékenységgel sújtottak között is. Az utólagos vizsgálatok szerint az AIDS valószínűleg Közép-Afrikából származik, ahol már a hetvenes évek közepén megkezdődhetett elterjedése. Valószínűleg majmokról terjedt az emberre, feltehetően harapás, karm olás révén. Szlovákiában — MUDr. Juraj Cervenka kandidátusnak, az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma járványügyi főtanácsosának tájékoztatása szerint — 1983-tól 1986-ig négyen betegedtek meg AIDS-ben. Közülük ketten külföldi, ketten hazai állampolgárok voltak, és kettő-kettő volt a férfiak s nők közötti arány is. Az érintettek közül hárman meghaltak, egy beteg pedig hazatért Zambiába. Az 1987-es adatok szerint Szlovákiában jelenleg 7 AIDS-vírussal fertőzött, de egyelőre még jó közérzetnek örvendő személyt tartunk nyilván, közülük hármán külföldiek 1. Az ördögi kór története Hat évvel ezelőtt, 1981 januárjában hirtelen belázasodik egy 33 éves amerikai férfi. Légszomj, száraz köhögés, láz, több napon át ismétlődő rohamokban jelentkező hasmenés kínozza. Márciusban felveszik egy Los Angeles-i kórházba, ahol a legmodernebb kezelési módszerek ellenére két hónappal később meghal. Az orvosok következtetése szerint halálát az immunrendszer, a szervezet védekezőmechanizmusának ismeretlen okokból kialakuló hiánya okozta. Esetét orvosai a szaksajtóban is közzéteszik, és e bejelentés a nyugtalanító hírek lavináját indítja el. Egy orvosi munkacsoport például azt jelzi, hogy 1979 óta 26 fiatal homoszexuális férfin állapítottak meg korábban csak idősebb férfiakon tapasztalt Kaposi-szindrómát, és a több mint két tucatnyi betegből 8 már nem is él ... Az Amerikai Egyesült Államokban 1981 végén már 250 megbetegedést tartanak számon, és megfogalmazzák e betegség új, mindmáig használatos definícióját. Megjelölésére először használják az angol Acquired Immunodeficiency Syndrome kezdőbetűit, s így is válik világszerte ismertté, ami magyarul szerzett immunhiányos tünetegyüttest jelent. A szakértők szerint e meghatározáson belül a hangsúly a „szerzett" szóra tevődik. Európában 1982 decemberéig 79 AIDS-es van, az USA-ban pedig — a következő év elején — hetente 24 új megbetegedést jelentenek. Ugyancsak 1983 nyarán a specialisták számára a mikroszkóp alatt végre láthatóvá válnak az AIDS bizonyítékai: a fehér vérsejteknek, a limfocitáknak egy bizonyos alcsoportja jelzi a sejtes védekezőrendszer megbetegedését. A kutatók már azt is tudják, hogy a bizonyított AIDS-diagnózisok után két évvel a páciensek 80 százaléka halott. A szakcikkek mind nagyobb bizonysággal ismételgetik, hogy a fertőzés csak testnedvekkel — vérrel, ondófolyadékkal — juttatható egyik szervezetből a másikba. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint 1985 elején 76 országban tartanak nyilván AIDS-ben szenvedőket. Ugyanebben az évben csatlakozik a WHO adatgyűjtő központjához a Szovjetunió, Jugoszlávia, Magyarország és hazánk is; a szovjet egészségügyi miniszter pedig külön utasítást ad ki a szindróma kutatásáról és a betegek ellátásáról. Európában, a megbetegedések számát tekintve, mindmáig Franciaország a listavezető, utána Belgium, Svájc és az NSZK következik... Egy 1986 decemberében keltezett hírügynökségi jelentés szerint a tavalyi esztendő legvégén a világ 72 országában csaknem 20 ezer személynél mutattak ki §kut AIDS-fertözést. A szakértők becslése alapján, akkor mintegy 100 ezer további európai és egymillió amerikai szervezetében volt jelen az AIDS-vírus, az általa-3lj<ozott beteg:7\ 's ség azonban — legalábbis addig —■ nem fejlődött ki bennük. A legfrissebb, az 1987 tavaszán Washingtonban tartott III. AIDS-világkonferencián közölt adatok alapján a modem kornak talán a ráknál is alattomosabb betegsége egyre gyorsabb ütemben terjed. És ami ennél is ijesztőbb: a szakértők elemzése szerint a tényleges betegek 48 százaléka már az első, 75 százaléka a második és 92 százaléka a harmadik évre meghal. Mindebből nyilvánvaló: a betegség egyelőre nem gyógyítható, de megelőzhető. 2. Az egészségé az előny Az SZSZK Egészségügyi Minisztériumának rendelete alapján külföldi vérkészítményeket lehetőleg a jövőben sem importálunk, mert azok között AIDS-vírussal fertőzött is akadhat. Természetesen, hazai viszonylatokban is szigorúbb az ellenőrzés. Hazánkban 1987 januárjától valamennyi kerületi haematologiai és vértranszfúziós intézetben a véradásnál levett vérből egyenként és kötelezően, AIDS-vizsgálatra is sor kerül. Ezzel gyakorlatilag megszűnt annak veszélye, hogy AIDS-vírussal fertőződjön az, aki vérzékenysége miatt vagy műtét közben vért, illetve vérkészítményt kap. Ugyanakkor az is kizárt, hogy vérvételnél fertőződjön meg valaki. Január elsejétől május derekáig Szlovákiában mintegy 50 ezer véradónál végeztek el ilyen szűrővizsgálatot. A riporter, a fenti információk igazságáról, a bratislavai Központi Haematologiai és Vértranszfúziós Intézetben, illetve az egészségügyi minisztérium által létesített kramárei szaklaboratóriumban akar meggyőződni. A vértranszfúziós intézet folyosóján éppen egy nagyvállalat véradói várakoznak. Nők és férfiak, valamennyien regi véradók. Mi tagadás: az utóbbi években bizony tartottak az esetleges fertőzéstől, de az újszerű és rendkívül szigorú óvintézkedések láttán megszűnt az aggodalmuk. Először a szakrendelőbe kerülnek a véradók, ahol az orvos az eddigi betegségeikről kérdez, vérnyomást mér, ellenőrzi a szív egészségi állapotát, és a tapasztaltakat összeveti a régebbi véradók törzslapjain fellelhető adatokkal. Ha minden rendben, a véradótól egy másik szobában egyszer használatos tűvel és ugyanilyen eszközökkel vért vesznek. Az egyszeri használatosság elvére szigorúan ügyelnek, így egyetlen csepp vér sem kerülhet egyik személyből a másikba. — Mi történik, ha AIDS-szel fertőzött személy kerül a véradók közé? — A vírus itt csak a vérrel, seben vagy alig látható sérüléseken keresztül juthatna mások szervezetébe — válaszolja a kutatóbiológus. — Dolgozóink ezért gumikesztyűben végzik a munkát, különösen ha bármilyen karcolás van a kezükön. A hagyományos véradók vérét a rutinszűréses víruslaborban vizsgálják meg. Természetesen, gumikesztyűben, illetve a brit Wellcome cég diagnosztikai módszereivel. Ez az a munkahely, ahol a megfelelő teszteljárással kimutatják a vérből azokat az antitesteket, amelyek az AIDS-vírussal fertőzött szervezetben képződhetnek. Néhány sorral feljebb azért hangsúlyoztam külön is a hagyományos véradók kategóriáját, mert előfordult már, hogy az AIDS-veszélynek leginkább kitett csoportba tartozók hirtelen, egyik napról a másikra véradásra jelentkeztek, hogy megtudják: fertőzöttek-e? Gondolom, aligha kell különösebben hangsúlyozni, hogy ők ne véradásra, hanem kifejezetten AIDS-vizsgálatra jelentkezzenek az erre kijelölt szaklaboratóriumban. A sokszoros biztonság érdekében ugyanis már azokat a vérmintákat is külön kell kezelni, amelyeknél a fertözöttségnek csupán a lehetősége is fennáll. Szinte magától értetődő az is, hogy a vérvétel — mind a vértranszfúziós intézetben, mind az AIDS-szel foglalkozó szaklaborban — szigorúan bizalmas. Nevek helyett csak a vér kódszáma és a véradó személyi száma van a kémcsöveken. E számok csupán akkor fordíthatók le a betűk, tehát a vezeték- és utónevek nyelvére, ha az eredmény az ismételt vizsgálat esetén is pozitív. Ilyen esetben értesíteni kell a donort, de a megbetegedett személyekről a nyilvánosság körében továbbra is a megfelelő titoktartásra kötelezett egészségügyi dolgozók tudhatnak. A szaklaboratórium felelős dolgozója egy ampullát tart a kezében, amelyen „Fertőzött" feliratú cédula van. — Aki megkapta a vírusfertőzést és valóban megbetegszik, ma még csaknem menthetetlen — mondja. — Bármennyire is fájdalmas, ezt ki kell mondani azért, hogy legalább azok életet óvjuk, akikre meg csak leselkedik az alattomos veszély. Ugyanakkor örömmel nyugtázható, hogy a véradással, a vérkészítményekkel történő terjedést már megakadályoztuk. Viszont továbbra is veszélyben vannak mindazok, akik meggondolatlanul élnek szexuális életet. Aki felelőtlenül váltogatja partnereit, netán biszexuális férfiakkal bocsátkozik kalandba vagy promiszkuita életet él, máris kiteszi magát a fertőzés lehetőségének. Ezt mindenkivel tudatni kell, hiszen a mértéktartó óvatosság és a felvilágosítás az AIDS megelőzésének leghatékonyabb eszk0Z6' MIKLÓSI PÉTER (Következik. A rettegés nem segít) 13
