A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-11-06 / 45. szám

A Téli Palota kovácsoltvas kapuja, a tör­ténelem tanú­ja. az iparmű­vészet remeke láthatók. Mindennek tudatában az sem véletlen hát, hogy az alkotószö­vetségek közelmúltban lezajlott kongresszusain — mind a Szovjetunióban, mind hazánkban — a legközvetlenebbül érintett művé­szek, a kultúra emberei nyíltan és világosan beszéltek elképzeléseikről s azokról a gondokról, amelyeket a művészeti szövetségek tekintetében is le kell küzdeni. Azt hiszem, egyér­telműen leszögezhető, hogy a kultu­rális élet gyakorlati stílusának átala­kítása a gondolkodást, a társadalmi kibontakozást segíti. Vonatkozik ez a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Szö­vetség által megtekintésre kínált műsorokra, illetve a szövetség támo­gatásával működő művészeti szak­körök tevékenységére is. — Mit kell tenni annak érdeké­ben, hogy a CSSZBSZ tevékenysé­ge a jövőben még rugalmasabb, minden korábbinál vonzóbb legyen ? — Kerülni a kampányszerűséget, a formalizmust és csupán alkalmi, amolyan kötelezően ajánlott rendez­vényekbe sűríteni a csehszlovák­­szovjet barátság gondolatának gya­korlati kifejezését. Ennél sokkal cél­szerűbb, ha a barátság gondolatának népszerűsítése nemcsak egy-egy lát­ványosnak vélt akcióra, vagy egy pontosan körülhatárolt időszak ren­­dezvénydömpingjére összpontosul, hanem az egész esztendő őszintén gondolt, utasítások nélküli és tudato­san vállalt, de legfőképpen az embe­rek belső igényéből fakadó velejárója lesz. Ebben a tekintetben is egyre közvetlenebb, nyíltabb, a szó legne­mesebb értelmében véve nyitott szí­vű kapcsolatokra kell törekednünk. Valahogy úgy, ahogy a barátság dol­gát a magánéletünkben is kezeljük. — Kézenfekvőnek tűnik hát a kér­dés: ön vajon mit ért a barátság fogalmán ? — A tartós, az igaz barátságnak kiemelt szerepe van életünkben. Szá­momra a kölcsönös rokonszenvet, a jó viszonyt, az örömben és gondban egyaránt megbízható társat jelenti. Mindennek különös jelentőséget köl­csönöz, hogy a minden helyzetben őszinte barátot az egyén is, a társa­dalom is önmaga, saját belátása sze­rint választhat. Elégedetten nyugtáz­hatom, hogy engem évtizedek óta leplezetlen rokonszenv fűz a Szovjet­unióhoz; s az igazat megvallva örü­lök, hogy így alakult az életem. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György és APN 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom