A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-10-30 / 44. szám

A CSEMADOK • VÉLEMÉNYEK, ÉSZREVÉTELEK, JAVASLATOK • VITA A VÁLLALATI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL KÖZÖSEN A KÖZÖS ÜGYÉRT Több mint három hónapig tartott az orszá­gos vita. A véleménymondásra három — a gazdaság mechanizmusának az átalakításá­ra hivatott — dokumentum késztette az embereket. Az országos vita során az újságokban, a televízióban, a rádióban és más fórumokon sok ezren nyilvánítottak véleményt, mondták el észrevételeiket, terjesztettek elő különféle javaslatokat. A vitában a lakosságnak szinte minden rétege részt vett. A legtöbben azon­ban a gazdasági vezetők és a műszaki-gaz­dasági szakemberek köréből hallatták hang­jukat. A vita igen sok mindenre kiterjedt. Foglal­kozott a gazdaság égető problémáival, a párt vezető szerepével, a hatékonyabb munka érdekében elvégzésre váró feladatokkal, a munkaerkölccsel, a vállalatok jogkörének bővítésével, az önállósággal, az önigazgatás­sal, az önfinanszírozással, az önálló elszámo­lással. a szocialista vállalkozással és még nagyon sok más — a jobb munka érdekében sürgősen elvégezendő, mindannyiunkat érin­tő — kérdéssel. A vita során elhangzott — számítógépek segítségével regisztrált és témakörök szerint csoportosított — észrevételeket és javasla­tokat szakemberek értékelik, majd a vita alapján ajánlásokat dolgoznak ki a törvény­­tervezetek végleges megszövegezéséhez. A CSKP XVII. kongresszusa által kezdemé­nyezett és most a gyakorlatban is megvaló­suló átalakítást a kor teszi szükségessé. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a SZISZ Prágában minap tartott IV. kongresszusán mondott beszédé­ben nagyon világosan és egyértelműen kifej­tette, hogy a gazdaság és a társadalom irányításának átalakítását nem azért hajtjuk végre, mert Csehszlovákia politikai, gazdasá­gi vagy társadalmi válságba került. Az átala­kítás azért szükséges, mert a mai extenzív módszerekkel nem biztosíthatjuk a további fejlődést, nem elégíthetjük ki az emberek növekvő igényeit. Az extenzív gazdálkodásról következete­sen át kell térnünk az intenzív fejlődésre. Ezért keressük és próbáljuk ki az erők aktivi­zálásának, az ország anyagi és szellemi po­tenciálja hatékonyabb felhasználásának, a gazdaság, az irányítás és más területek kor­szerűsítésének új útjait, változtatunk azon, ami elavult, utat nyitunk az új gondolatnak és tettnek, a gyorsabb előrehaladásnak. A párt és a kormány arra törekszik, hogy Csehszlovákia a jövőben is megőrizze az élenjáró államok között elfoglalt helyét és sikeresen kezdje meg a harmadik évezredet. A legfontosabb cél az, hogy az egész irányítási rendszer felülről lefelé lényegesen rugalmasabb legyen, hogy javuljon a gazda­ság teljesítőképessége, hogy egyre jobb eredményeket érjünk el. Elsőrendűen fontos szerepe lesz — amint ez a vitában is kifeje­zésre jutott — a vállalatok jogköre és felelős­sége kiszélesítésének, az öneíszámolás és az önfinanszírozás érvényesítésének s a gazda­ságban a szocialista önigazgatás új típusára való áttérésnek. Említett beszédében Gustáv Husák elvtárs leszögezte: „Azok a messzemenőbb intéz­kedések, amelyeket kidolgozunk, és a kom­munista párt vezetésével fokozatosan meg­valósítunk, a kommunistáknak, más pártok és a Nemzeti Front szervezetei tagjainak, a pártonkivülieknek s minden osztálynak és szociális csoportnak, nemzetnek és nemzeti­ségnek az ügye. Az egész nép, minden állampolgár ügye. Ezért olyan fontos, hogy aktívan részt vegyenek a jelenlegi esemé­nyekben." Az átalakítás gondolatát a csehszlovákiai magyar dolgozók is magukévá tették. A kö­zös ügyért közösen dolgozunk. A Hét szerkesztősége is arra törekszik, hogy lehetőségeihez mérten minden vonalon elősegítse a gazdaság és a társadalom me­chanizmusának a tökéletesítését. Látható ez egyebek között abból is, hogy a Törvényter­vezet az állami vállalatokról, A mezőgazda­­sági szövetkezeti törvény tervezete és Az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetek­ről szóló törvény tervezete című — a napi sajtóban jűlius 18-án, szeptember 3-án és szeptember 11 -én megjelent és nyilvános vitára bocsátott — dokumentumok vitájába a Hét is bekapcsolódott. Szabó Ildikó és a kürti asszonykórus Csallóköz gazdag népdalvilágából adott ízelítőt zetközi hírű kapuvári Hanság Népi Együttes (Magyarországról), valamint Szabó Ildikó a Tavaszi szél... járási döntőjének egyik győz­tese. De az ifjúság igényeinek kielégítésére is gondoltak a szervezők, amikor a hagyomá­nyos népzenei műsorhoz más műfajt is ke­vertek: a Farkas Péter vezette dunaszerda­­helyi Hurrikán tánczenekar "közreműködésé vei. Igen ötletes megoldásnak találtuk a könyvsátort is. ahol Lacza Tihamér és Dusík Éva dedikálta a közelmúltban a Főnix Füze­­tek-sorozatban megjelent könyvét. Összefoglalásként elmondhatjuk, ez a kul­turális rendezvény is teljesítette küldetését. MÉRI ISTVÁN A szerző felvételei Az augusztus 7-én megjelent 32. számtól kezdődően a most megjelent 44. számig (tehát három hónapon át) hetente közöltünk olvasóink, a Csemadok tagjai és tisztségvise­lői tollából egy-egy vitahozzászólást. A véle­mények, észrevételek, javaslatok. Vita a vál­lalati törvénytervezetről cknü’fejléccel közölt rovatban megjelent cikkekkel párhuzamosan még a lapban közölt számos riportban, hét­végi levélben és kommentárban foglalkoz­tunk a törvénytervezetekkel, illetve a gazda­ság és a társadalom mechanizmusa átalakí­tásával. A témával — a képes hetilap jellegé­nek megfelelően — a jövőben is rendszere­sen szándékszunk foglalkozni. A Hétben megjelent cikkek szerzőinek a tollát is az a konstruktív hozzáállás és segite­­niakaró szándék irányította, amely az orszá­gos vitát általában jellemezte. A magunk részéről ezúttal mondunk köszönetét mind­azoknak, akik magukévá tették a társadalom gondját, akik lapunkon keresztül is hallatták szavukat és akik azon fáradoznak, hogy a közös ügyért közösen, és minden vonalon eredményesebben dolgozzunk. Az október 31-én zárult országos vitát ezzel az írással mi is befejeztük. A vita során elhangzott észrevételeket és javaslatokat összegezzük és eljuttatjuk az illetékes szer­vekhez. A vállalati törvénytervezetről szóló vitát befejeztük, de a Hét hasábjain továbbra is helyt adunk olvasóink leveleinek és tudósítá­sainak, a nyílt és őszinte véleményeknek, az élet napi eseményeiről szóló, az átalakítás ügyét és az új gondolkodás meghonosítását szorgalmazó cikkeknek, minden olyan írás­nak, amely a nagyobb demokráciáért és a több szocializmusért száll síkra. A SZERKESZTŐSÉG Lacza Tihamér és Dusík Éva fiatal csehszlová­kiai magyar íróházaspár dedikálja könyvét Teljesítette küldetését Nagymagyar (Zlaté Klasy) központi község Felső-Csallóközben, amelynek kulturális és népművelői tevékenységéhez a tömegszer­vezetek is igyekeznek sokrétűen hozzájárul­ni. A nagylétszámú cigánylakosságnak pl.' külön nevelési központja van, de a csenkei (Óenkovce) székhelyű Béke Efsz-nek is van művelődési háza. Nagymagyaron pedig mű­velődési központ áll a helyi lakosok rendel­kezésére. Ez év elejétől pedig a központi község közművelődésének egységes irányí­tása is a helyi művelődési központ feladatai közé tartozik. Tehát van tennivalójuk bőven a községben dolgozó népművelőknek, hogy kielégítsék az igényeket és megfeleljenek a velük szemben támasztott követelmények­nek. Annál is inkább, mivel társadalmi érték­­rendszerünkben megváltozott a műveltség, az önművelés helyének, szerepének, jelentő­ségének a megítélése. A televízió világában már nem könnyű kimozdítani az embereket otthonukból, ezért csak olyan rendezvénye­ket érdemes szervezni, amelyek közérdeklő­désre tarthatnak számot. Ez a felismerés vezette a művelődéspolitika helyi irányítóit hat évvel ezelőtt, amikor életre hívták az Aranykalász dal- és táncünnepély rendez­vénysorozatát. Az az elképzelés, hogy e kul­turális seregszemlére meghívott rangos együttesek, szólisták mellett a helyi Csema­­dok-szervezet kulturális csoportja számára is fellépési lehetőség nyílik, jónak bizonyult, csakúgy, mint e rendezvény politikai keretbe való beillesztése az sznf évfordulója alkalmá­ból. Az eltelt öt év tapasztalatai azt igazolják, , hogy e kulturális eseménysorozat jelentős tömegeket mozgatott meg. Emellett a kultu­rális napok keretében klubestek, fotó- és képzőművészeti kiállítások is szerepeltek. Az idei rendezvény kissé foghíjasra sike­rült, mivel a Csemadok helyi szervezetének kulturális csoportja nem tudott fellépni és az utolsó pillanatban a somorjai (Samorín) Csalló Népművészeti Együttes is lemondta a szereplést. Ettől függetlenül színvonalas mű­sort láthatott a közönség. Horváth László hnb-elnök ünnepi megnyitó beszédében többek között kiemelte, hogy az sznf és a noszf tiszteletére szervezett kulturális ren­dezvény egyben a nagyközönség kulturális életét meghatározó intézmények és tömeg­szervezetek tevékenységének a hatékonysá­gát és minőségi színvonalának javítását szol­gálja. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg e két történelmi esemény politikai és társa­dalmi jelentőségéről, a ma is időtálló szelle­mi örökségéről sem’. Az ünnepi műsorban fellépett együttesek és szólisták igyekeztek egy-egy táj népének sajátos és jellegzetes folklótvilágából ízelítőt adni. Fellépett a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) C kategóriás minősítésű Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, a Csemadok kiváló együttese megtisztelő címet viselő Csalló­­közkürti (Ohrady) női éneklőcsoport, a nem­6

Next

/
Oldalképek
Tartalom