A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-10-30 / 44. szám

A szolgáltatások Ismerek embereket, akik a szolgáltatásokról csak az elmarasztalás hangján beszélnek és ha szóba kerül a szolgáltatás, szinte vég nélkül sorolják, mi mindent kellene a szolgáltatásnak a mostaninál sokkal jobban, pontosabban, igénye­sebben végeznie. De ismerek olyan embereket is, akik elégedettek és akik — ha a szolgáltatá­sokról van szó — nem mulasztják el megjegyez­ni. hogy nekik a szolgáltatás nagyon sokat segít, megkönnyíti az életüket. Melyik félnek van igaza ? Azt hiszem, mind a kettőnek. A szolgáltatások valóban megkönnyítik mun­kánkat. életünk szerves és nélkülözhetetlen ré­szei. De igaz az is, hogy a szolgáltatások nagyon sok kívánnivalót hagynak maguk után, szinte mindenütt. A szolgáltatásokat egyébként egyaránt éri di­cséret is. bírálat is az állami vállalatokról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetekről szóló törvénytervezet országos vitája kapcsán is. És számos dicséret és bírálat érte a szolgáltatá­sokat az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövet­ségének a minap Bratislavában megtartott V. kongresszusán. A kongresszus öt év munkájáról adott számot. Részletesen elemezte a szövetkezetek és általá­ban a szolgáltatások erényeit, de rámutatott a nehézségekre és a fogyatékosságokra is. Erényként könyvelte el, hogy Szlovákia 108 ipari szövetkezete a 7. ötéves tervidőszakban összesen 17,1 milliárd korona értékű árut ter­melt és a szövetkezetek mindegyike arra töreke­dett, hogy teljesítse a CSKP és az SZLKP kong­resszusainak, valamint a központi bizottságok üléseinek a szövetkezetekkel és a szolgáltatá­sokkal kapcsolatos határozatait. A hatékony irá­nyítás és a szolgáltatások rugalmas fejlesztése érdekében az ipari szövetkezetek a 7. ötéves tervidőszak (1985) végéig Szlovákiában 188 új részleget, 116 begyűjtőt, és 25 szalont, illetve termet nyitottak. Számos szövetkezet bővítette szolgáltatásait és — teljesítve a lakosság kérését — több helyen meghosszabbították a szolgálta­tások nyitvatartási idejét és sok helyen szomba­ton is nyitva tartanak. A felújításokra és az anyagi-műszaki alap fejlesztésére az utóbbi években 1 milliárd 300 millió koronát fordítot­tak. Egyebek között új szolgáltatóházat építettek Banská Bystricában, Vranovban és Presovban. Léván (Levice) a Novochema, Kassán (Kosice) a Módna tvorba üzem építését fejezték be. Hiányosság, hogy az elért sikerek és a sok tekintetben megnyilvánuló jó munka ellenére gyakran még ma sem kielégítő a szolgáltatások minősége, nem megfelelő a vásárlók, illetve a szolgáltatásokat igénylő vevők kiszolgálása és megbecsülése, viszonylag még mindig kevés az esti órákban nyitva tartó üzletek és szolgáltató üzemek száma. Az ipari szövetkezetek nem biztosítják a szükségletnek megfelelően a moz­gó begyűjtőket és javítókat és — főleg a falva­kon — nem biztosítanak elegendő szolgáltatást. Az ipari szövetkezetek és a szolgáltatások munkáját illető pozitívumokat és negatívumokat még hosszan sorolhatnám. Ám talán már az eddig elmondottakból is látható: a szolgáltatá­soknak egyaránt van fény- és árnyoldaluk. Az országos vita, majd a szövetkezetekre vonatkozó új törvény nyilván elősegíti, hogy a jövőben a szolgáltató üzemek munkája is jobb, igényesebb legyen. BALÁZS BÉLA Moszkvában október 13-án megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 43. (rendkívüli) ülésszaka, melyen minden tagország küldöttsége részt vett. A tanácskozáson megvitatták a tagállamok közötti együttműködés mechanizmusának, a szocialista gazdasági integrációnak az átalakításával, a KGST tevékenységének javításával összefüggő kérdé­seket a szervezet hatékonyságának növelése és az együttműködés további mélyítésé érdekében. Képünkön a csehszlovák küldöttség tagjai VISSZAPILLANTÓ OKTOBER '87 Grósz Károly, az MNK miniszterta­nácsának einöke Bonnba érke­zett. Kohl kancellárral es Gen­scher külügyminiszterrel tárgyalt es találkozott a parlamenti partok SZERDA 7 vezetőivel is. A tárgyalások befe­jeztével tudományos-műszaki együttműködési megállapodást írtak alá. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága támogatta a Nemzeti Megújulás Hazafias Moz­galmának javaslatát, hogy a gaz­dasági reform második szakaszá­ról tartsanak népszavazást. így az CSÜTÖRTÖK 8 egész nép dönthet arról, hogy a gazdasági reformokat gyorsabban keli-e végrehajtani, vagy lassabb változásokat szeretnének-e, ame­lyek kevésbé radikálisak, ám ha­tásuk is csak később fog érződni. A Financial Times brit napilap kü lön mellékletben foglalkozott Csehszlovákiával. A lap kelet-eu­rópai tudósítói négy újságoldalon PÉNTEK 9 számoltak be hazánk gazdasági és politikai életéről, turistaforgalmá­ról. Kádár János, az MSZMP főtitkára ötnapos hivatalos baráti látoga­tásra Kínába utazott. A látogatás­ra Csao Ce-jang, a Kínai KP KB SZOMBAT 10 ügyvezető titkára, kormányfő hív­ta meg, aki az idén júniusban ke­let-európai körútja során Magyar­­országon is tárgyalt. Bratislavában véget ért a Szlová­kiai Építőművészek Szövetsége küldötteinek kétnapos tanácsko­zása Az 1771 tagot számláló szó-VASARNAP 11 vétség kongresszusán részt vett az SZLKP KB. az SZSZK kormánya es a Szlovák Nemzeti Front KB küldöttségé. HÉTFŐ A CSKP KB meghívására hazánk­ba érkezett a Spanyol Kommunis­ta Párt küldöttsége Jósé n’ár.o 12 Coronasnak. a központi bizottság titkársága tagjanak vezetésével. Az idei Nobel-bekedíjat Oscar Ari­as Sanchez Costa Rica-i elnöknek ítélte oda Oslóban a norvég No­­bel-bizottság. Az indoklás azt KEDD 13 emeli ki. hogy Arias Sanchez je­lentős erőfeszítéseket tett a kö­zép-amerikai térség békéjéért. HÉTVÉGI LEVÉL Egy érdekes, s azt hiszem nagyon hasznos rovatot indított a közelmúltban a Prágában megjelenő népszerű ifjúsági hetilap, a Mlady svét. A rovat megnevezése magyarul körülbelül így hangzik: Az év elfekvő áruja. Gondolom, ebből már sejteni lehet, hogy miről is olvashatunk a rovatban. Olyan árucikkekről, termékekről, amelyek hetek, hóna­pok, sőt nemegyszer évek óta vevőre várva poro­sodnak az üzletek vagy a raktárak polcain, s így joggal indulhatnának ,&z év elfekvő áruja" meg­tisztelő (?!) címért indított versenyben. A rovat anyagát elsősorban az olvasók levelei alapján állítják össze a szerkesztők akik — mondanom sem kellene talán — nem panaszkodhatnak anyaghiányra, sőt inkább a bőség zavarával küsz­ködnek, sajnos. A bemutatott gyűjtemény egyes darabjaihoz mellékelt leírások és megjegyzések nagyon szellemesek, s ha helyem lenne rá, a legmulatságosabbakat ide is imám. A „kínálat” rendkívül változatos, hiszen a megfejthetetlen rendeltetésű fém- és műanyagbigyóktól kezdve az ízléstelenül összepingált üvegtárgyakon át egé­szen a feldolgozhatatlan süteményporig minden megtalálható itt. Ez a süteménypor különösen eredeti portéka. A gyártók szerint képviselő fánkot lehet készíteni belőle, s csak öt hetven az ára — mégsem kell senkinek. Persze, ha elolvassuk a tasak oldalán levő receptet, akkor ezen már nem is csodálkozunk annyira. Hiszen a negyven darab képviselőfánk elkészítéséhez a poron kívül kell még egy-két apróság is, nevezetesen 10 darab tojás, 1 liter étolaj stb., s persze idő is; a háziasz­­szony jól teszi, ha már pitymaHatkor hozzálát a munkához, így talán estére el is készül a süte­ménnyel. Idő közben a süteménypor árát néhány­szor leszállították, jelenleg hatvan fillérért nem kell senkinek, de talán megérjük azt is, hogy ingyen fogják osztogatni. Sajnos megszokhattuk az efféle dolgokat, ezért nem is bosszankodunk miattuk, inkább nevetünk az egészen. Csak hát ugyanakkor az is eszünkbe jut hogy hány és hány olyan holmi van, sokszor filléres árucikkek, amiket már évek óta hiába keresünk az üzletekben. Vajon azok a gyártók, akik ezeket az eladhatatlan ter­mékeket készítik miért nem tájékozódnak a tény­leges kereslet felől, miért nem a hiánycikkek listájának zsugorításán fáradoznak? Természete­sen nem szeretném, ha valaki azt venné ki a szavaimból, hogy az új termékek ellen ágálok, elvégre csak üdvözölni lehet azt a gyártót, aki valamilyen ötletes és jól hasznosítható portékával lepi meg a vásárlót Azt azonban látni kell, hogy a hasznavehetetlen termékben is emberi munka fekszik, a felhasznált nyersanyagról már nem is szólva, s mindezt sokkal hasznosabban és gazda­ságosabban is ki lehetett volna aknázni. Mondhat­ná valaki, hogy végül is csupán filléres dolgokról van szó, kár erre a szót fecsérelni, de sajnos „magasabb árfekvésű relációkban" is számtalan hasonló esetet lehetne említeni, olyan termékeket, amelyeket nem magánszemélyek, hanem üze­mek és vállalatok számára kínálnak. A filléres kacatokat és a több százezerért előállított selejtet a felelőtlenség és a szemléletmód torzulása kap­csolja össze, az a gyártói magatartás, amely szinte negligálja a vásárlók elvárásait. Az új vállalati törvénytervezet ennek a tudatzavaros helyzetnek a felszámolását is kínálja. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom