A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-09-26 / 39. szám
TÖRVÉNYTERVEZET A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGRÓL Országos méretű az állami vállalatokról szóló törvénytervezet vitája. S a napokban (pontosabban szeptember 3-án) újabb fontos, országos vitára bocsátott dokumentum jelent meg. A párt napilapjai közzétették A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete cimü anyagot. Ennek a dokumentumnak is éppen úgy, mint a Törvénytervezet az állami vállalatokról című dokumentumnak az a célja, hogy — a szocialista építés mai és jövőbeni feltételeinek megfelelően — szabályozza a termelést, és lehetőséget teremtsen az egyre igényesebb feladatok teljesítéséhez. A gyakorlatban látjuk, tapasztaljuk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának a XIV. kongresszust követő időszakban érvényesített mezőgazdasági politikája minden tekintetben jelentős sikereket eredményezett. Lényegében eltűnt a falu és a város közötti különbség, és egyre nagyobb lépéseket teszünk annak irányába, hogy társadalmunk élelmiszerből önellátó legyen. Mezőgazdaságunk korszerű technikával és jól képzett, megfelelő szakembergárdával rendelkezik. A kor azonban a mezőgazdaságot is új feladatok elé állította és állítja. A mezőgazdasági szövetkezi törvény tervezete című dokumentum — figyelembe véve az egységes földműves-szövetkezetek X. országos kongresszusán elhangzott észrevételeket és javaslatokat — azt szövegezi meg, hogy az új szociális-gazdasági körülmények között milyen politikai, gazdasági és szervezési intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek és a közös vállalatok a jövőben egyre eredményesebben dolgozhassanak. A törvénytervezet értelmében a szövetkezetnek továbbra is alapvető kötelessége marad, hogy racionálisan gazdálkodjék a mezőgazdasági földterületen. Szükséges az is, hogy maximálisan figyelembe vegye a környezetvédelem követelményeit. A jövőben azonban a mezőgazdasági szövetkezeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy a társadalom szükségleteinek sokoldalú, hatékony, a szövetkezet fejlesztése, valamint a szövetkezeti kollektíva és a szövetkezet egyes tagjai gazdasági és szociális szükségleteinek megfelelő kielégítése érdekében, az eddiginél nagyobb mértékben fejtsenek ki szocialista vállalkozói tevékenységet. E tevékenység kiterjedhet az előállított áru értékesítésére is. Ugyanakkor a tervezet, ha törvénnyé válik, lehetővé teszi, hogy a szövetkezet — ha ez nem akadályozza a tulajdonképpeni termelést és ha ehhez a tevékenységhez engedélyt kap az illetékes állami szervektől — a mezőgazdaságtól eltérő jellegű tevékenységet, illetve munkát is végezhessen. Ismét arról van tehát szó, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek — akárcsak az állami vállalatok — a jövőben az eddiginél minden területen nagyobb jog- és hatáskört érvényesíthetnek. A mezőgazdasági és szövetkezeti törvénytervezetről szóló vita ez év október 31 -ig tart. Mind a szakembereknek, mind másoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a sajtó hasábjain (a Hét hasábjain is) vagy más formában, értekezleteken szóban vagy írásban stb. előterjesztett nyilatkozatokban elmondják véleményüket, javaslatukat. BALÁZS BÉLA Helmut Kohl nyugatnémet kancellár meghfvására szeptember 7-én ötnapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Ez az első eset, hogy az NDK iegfelsöbb vezetője a nyugatnémet fővárosba látogatott. Honeckert Bonnban a legmagasabb rangú vendégnek kijáró tiszteletadással üdvözölték. NSZK-beli látogatása során Erich Honecker tárgyalt Kohl kancellárral, találkozott Richard von Weizsäcker államfővel és a legnagyobb politikai pártok vezetőivel. 'VISSZAPIILAETÓ SZEPTEMBER '87 Enrique Iglesias, Uruguay külügyminisztere kétnapos hivatalos látogatásra érkezett hazánkba. A Ruzynéi repülőtéren a vendéget SZERDA Bohuslav Chhoupek külügyminiszter fogadta, aki őt a látogatásra meghívta. Államcsínyt hajtottak végre a közép-afrikai Burundiban. Jean-Baptiste Bagaza elnökót a kanadai CSÜTÖRTÖK Quebecben érte a hír, ahol a frankofon országok csúcstalálkozóján vett részt. A prágai Július Fuöik Művelődési és Pihenő Park Kongresszusi Palotájában befejeződtek a „Bányászok és energiaipari dolgozók kö-SZOMBAT zösen a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítéséért" jel-5 szó jegyében rendezett bányásznapi ünnepségek. A Törökországban rendezett nép- VASÁRNAP mánynak azt a cikkelyét, amely szavazáson a választók több mint megtiltja az 1980-as katonai 50 százaléka amellett szállt síkra, puccs előtti aktív politikusok tehogy szüntessék meg az alkot- fi vékenységét. Genfben a Nemzetek Palotájában megkezdődött a kormányon kívüli szervezetek 4. nemzetközi konferenciája a palesztin kérdésről. A tanácskozáson a különböző szervezetek képviseletében hozzávetőlegesen 200 delegátus vett részt. Befejeződött Moszkvában Jurij Kaslev és Stephen Ledogar kétnapos munkatalálkozója. Kaslev a szovjet, Ledogar pedig az amerikai küldöttséget vezeti a Varsói Szerződés, illetve a NATO tagországa-PÉNTEK 4 inak bécsi konzultációin. Ez a fórum készíti elő az európai (az Atlanti-óceántól az Uraiig) fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló tárgyalások mandátumát. Komáromban (Komárno) a városi művelődési központ és a Magyar Területi Színház új székházában ünnepi nagygyűlésen emlékeztek Steiner Gáborra, a kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő KEDD 8 egyéniségre, aki 100 évvel ezelőtt született a Duna-parti városban. Az összejövetelen Ludovit Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára mondott ünnepi beszédet. HÉTVÉGI LEVÉL Biztosan van arra valamiféle magyarázat még tán tudományosan megalapozott is, hogy kinek-kinek melyik évszak tetszik, melyiket kedveli, melyiket tudja a magáénak, s hogy miért. Van aki a tavaszt üdesége, virágpompája miatt kedveli, más a nyárra esküszik, annak érlelő erejére, a napfényre. Kinek mi kedves, kihez mi áll közelebb. Ha tőlem kérdeznék, melyik a kedvenc évszakom, én az őszt mondanám, azt az őszt amelyik nyugalmat áraszt és már-már bölcs derűt sugároz szét; az őszt. azt. amely az összegzést, az összefoglalás lehetőségét és kényszerét sugallja együtt és egyszerre az emberben és a természetben is. Egyetlen esztendő összegzésének gyakorlati, hétköznapi kényszere is lehet ez, de tágabb korszakok, korok összegzéséé is. Távol áll tőlem, hogy egy ilyen rövidke jegyzetben akár erre, akár amarra is vállalkozzam, hiszen az ezredvég egyre gyorsuló ritmusában egyetlen óra vagy nap eseményeinek összefoglalása akár száz oldalnyi szöveget is igényelne. A napi politikai, társadalmi, műszáki, kulturális eseményzuhatag szinte túlárad az emberi értelem befogadókészségén és képességén. Ha teszem azt a reggeli híradásban egy távoli ország államfőjének kijelentését idézték, délre esetleg ugyanezt az államfőt már megfosztották tisztségétől... A békésebb események gyorsasága is megközelitő ritmusú; gyorsítás, átalakítás, szerkezetváltás kapcsolódik ez utóbbi fogalomkörhöz. S a nagy, a világ egészét érintő politikai és gazdasági mozgás mellett az élet egyéb területei is mérhetetlenül gyors változásokon mennek keresztül. Rövidre fogva: az ezredvég emberének nemigen jut ideje a derűs szemlélődésre, az ősz tónusainak hangját, tompuló színeit alig figyelheti, hiszen valahányan — vélem én — állandó késésben vagyunk, állandóan valamiféle lemaradást kell bepótolnunk a magán- és a közéletben egyaránt. Sokat töprengtem azon, hogy miként változhatott meg ennyire — alig harminc-negyven esztendő alatt — korunk embere ? Mitől fogyatkozott meg az időnk, mi emészti el azt, ami egyszer volt, ami egyszer régen, még gyermekkorom táján bőséggel volt ?! Hová lett az az idő, amit a gyermekeinkre, a családunkra tudtunk fordítani? Hová lett az az idő, amely a rokoni látogatásokra, szomszédolásra jutott, meg amit — ki-ki a maga szenvedélye szerint — a saját szórakozására jókedvűen eltékozolhatott 7 A kérdések sorát szaporíthatnám. Szaporíthatná bárki. Még ilyen-olyan feleleteket is lehetne fogalmazni rájuk, s a feleleteket kellő értékű statisztikai adatokkal is megtámogathatnánk. De volna-e értelme az ilyen erőfeszítésnek? Aligha. Mert valahogy az ember és a természet ritmusa elvált egymástól, aszinkronba került. Az emberé aránytalanul felgyorsult, a természet pedig őrzi azt, ami az övé volt ezer éve, s amely ma is változatlan: a fogantatás percétől a születésig, a születéstől a halálig, az elmúlásig ér. Úgy hiszem, e kétféle ritmus közötti feszültségből fakad a késettség érzete, az örökös időhiány. S ebből következik, hogy igazi ünnepeink Sincsenek már. Kapkodás, rohanás közepette telnek a napok, s valahogy minden menet közben történik velünk. Nem balgaság hát. ha eközben az évszakokról beszélek, ha az ősz számomra kedves lila kikericseire gondolok, s ha melléjük az összefoglalás, a mértékkészítés emberi tehetőségeit illesztem ?!
