A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-09-18 / 38. szám
OKMAF HAimTTUK-OLVASTUK-MTTUK Hat hegesztőcső is működhet egyszerre az egyik magdeburgi kombinát üzembe helyezett számítógépes, teljesen önműködő vágóberendezésen. A számítógép tervezi meg a fémlemezek leggazdaságosabb felhasználását, a kivágásra kerülő elemek legcélszerűbb elhelyezését. A Szovjetunió IZSMAS autógyárában befejeződtek az IZS—2126 kísérleti modell próbái. Az új modellben beépített számítógép, ötfokozatú váltómű, újfajta lengéscsillapító, elöl tárcsa, hátul dobfék van. Az ötüléses kombi fogyasztása száz kilométeren 7,4 liter, motorja főjavítás nélkül 200 ezer kilométert tehet meg. Az már igaz, hogy a négylábúak gazdái megtalálták a parkolóhoz vezető utat, a kérdés csupán annyi: egylóerős szállítóeszköz parkolhat-e a többemeletes parkolóházban? PALOCFOLDI LAKODALOM A kötet szerzője Bakó Ferenc, az egri Dobó István Vármúzeum nyugalmazott igazgatója. Többéves kutatómunkájának egyik válogatása az a szokásrend, melynek egyik legszínesebb változatát valószínűleg a Palócföldön találta, a mai napig élő, eleven formájában. Az emberi élet fordulóinak egyik, a maga nemében színes eseménye a lakodalmi szertartás, melyről írásos emlék a 19. század előtti időből ritkán akad. A házasságkötés vallásos szertartása pedig aránylag újnak számít, amikor a középkor végén a pápa elrendelte a házasságkötésnél a lelkész jelenlétét. A lakodalmi eseménysor termékenységvarázsló, bajelhárító és jövendölő rítusai, a tisztségviselők által előadott mulattató vagy dramatizált szövegek, az egykori lakodalom, pogány módon való szentesítését vetíti elénk. A kötet a lakodalom felelevenítésén túl megpróbálja megfejteni a lakodalmi folyamat jelentését. Két fő fejezeten belül tárgyalja a szerző a rítus egészét, bemutatja a lakodalom menetét, a tisztségviselők (pl. násznagy, vőfély, nyoszolyóasszony, nyoszolyólány stb.) tevékenységét. Emellett szól a hívogatásról valamint a közösség részvételéről a lakodalomban. Az első részt a „párválasztás közösségen belül és kívül” mozzanat zárja. A második fejezet, a lakodalom eseményeit, az eljegyzés szokáskörének háztűznézőjét és magát az eljegyzést érzékelteti. Ezt követi a kelengye bemutatása és elszállítása, illetve a hozomány és ajándék felsorolása. Az esküvő és vacsora alfejezet tartalmazza a lakodalmi menet, a polgári és egyházi esküvő, a menyasszony útja új otthonába eseménysort. De megismerjük a palócföldi kikérést, búcsúztatást, valamint a lakodalmi menet útját a vőlegényes házhoz. A kötetet jegyzetek, rövidítésmagyarázatok, irodalomjegyzék, kéziratjegyzék, népnyelvi kifejezések jegyzéke, negyvenkét kottamelléklet és számos fekete-fehér és színes fotó egészíti ki. Dr. Varga László Christopher Hampton: HOLLYWOODI MESÉK Christopher Hampton 1946-ban, az Azoriszigeteken látta meg a napvilágot. Tízéves korában, 1956-ban — szüleivel visszatelepült Angliába. Újabb tíz évvel később, 1966-ban már befutott színpadi író. Jópárszor ráfogták, hogy tulajdonképpen bulvárszerzö. Hampton a következőkkel utasította vissza a rosszmájú, igaztalan vádaskodást: „... a szélesebb közönséghez nem úgy jut el az ember, hogy a meglévő, kétségkívül körülhatárolt közönséget elriasztja!” Az Európa Könyvkiadónál „Hollywoodi mesék" — cím alatt megjelent kötetet három színművét tartalmazza: a Teljes napfogyatkozást, a Vadakat, és a címadó Hollywoodi meséket. A Teljes napfogyatkozás a két francia költönagyság, Arthur Rimbaud és Paul Verlain kapcsolatáról szól. Megdöbbentő mélységekig ás le benne Hampton, megrendülve, fejbekólintva olvassuk a drámát, hát ilyen js volt, ilyen is van? Milyen idegen és mégis, milyen emberi!... Szerkezeti kifogásaink lehetnek csupán, pl.: a Rimbaud húgához, Isabellehez írott levélre, mellyel a darab zárul, egy-két jelenettel korábban sort keríthetett volna. így azonban agyonüti a poént. Poént? Azt inkább a továbbiakban ne keressünk ... Hampton nem tudja felrakni a poénokat egy-egy jelenet, vagy felvonás végén. A Vadakat két újsághír ihlette. Sajnos, ez meg is látszik a darabon. A dél-amerikai indiánirtás, valamint az angol diplomata elrablásának storyja lazán kapcsolódik egymáshoz — úgy is mondhatnánk: hát ez Hamptonnak nem jött össze. Túlspekulálta. Sokat markolt, keveset fogott. Más a túszszedés, s megint más az indián-irtás. Mindkettő megérdemelt volna egy-egy önálló drámát. A Hollywoodi mesék viszont nagyon jó. Az Író játszik. Fantáziájában megelevenedik a darab cselekményének időpontjában a valóságban már halott Ödön von Hováth, hogy a darab végén (ismét) meghaljon, persze (ismét) más halálnemmel, mint a valóságban. De előbb még bemutatja a német művészi emigráció helyzetét Amerikában, mely — finoman fogalmazva — bizony nem volt fenékig tejfel. Ödön von Horváthon kívül szerepel a műben Thomas Mann, Heinrich Mann, Brecht, Feuchtwanger. Mint már említettem, Hampton nem ért a poénfelrakáshoz — de tökéletes színpad-ismerettel rendelkezik és briliáns párbeszédeket ír. Politizálása mélységesen humánus, emberközpontú. Szívesen találkoznék müveivel hazai színpadokon. Ardamica Ferenc MAREK CULEN ÉLETE Brezová pod Bradlom-ban ízléses, hívogató plakátok jelzik végig az utcákon, hogy a városi klubban kiállításon mutatják be Marék Culen életútját. A tárlatot a szakolcai (Skalíca) Záhorské Múzeum munkatársai rendezték Pavel Comaj irányításával. A közeli Brodskéban született politikus, közéleti személyiség születésének 100., halálának 30. évfordulója tiszteletére állították össze az anyagot, amely méltóképpen érzékelteti a harcos kommunista eseményekben, történésekben bővelkedő életét és munkásságát. A gazdag fényképanyag legelső darabjai a „gyökerek”: a gyermekkor, a család, az indíttatás pillanatképei. A korabeli fotók jól mutatják a környezetet, amelyből Marek Culen indult majd a lanzhoti kerékgyártómühelyt, ahová inasnak került, s amelynek munkásai között első politikai leckéit kapta. Ezután következnek az amerikai kivándorlás képei, 1906-ban ugyanis a munkanélküliség elöl hazájából Chicagóba távozik. Hazatérve családot alapit, majd 1913-ban újra Amerikába kényszerül. Ekkor kerül kapcsolatba az amerikai munkásmozgalom haladó egyéniségével, William Fosterrel: Érdekes dokuME mentuma a kiállításnak az ebből az időből származó szakszervezeti igazolványa. Viszszatérte után az ottani tapasztalatokat felhasználva járta a szlovákiai falvakat, agitált a szervezett harc, az összefogás, az egység ügye érdekében. Élete következő jelentős eseményei: a CSKP fenyőházi (Lubochna) alakuló, majd pedig a CSKP prágai egyesítő kongresszusa, amelyen a CSKP KB póttagjává választották. A fényképeken, a korabeli újságokban, újságcikkekben pontosan nyomon követhetjük munkásságának ezt az időszakát. S megelevenednek előttünk a további, cseppet sem könnyű, mozgalmas és társadalmi szempontból nagyjelentőségű évek is, amikor Marek Culen Moszkvában működött, aztán a szlovák nemzeti felkelés résztvevője lett, majd pedig az 1948 februárja utáni időszak, amikor a földművesek szövetségének elnökeként, később mezőgazdasági megbízottként tevékenykedett. Szép, megható felvételek készültek élete utolsó éveiről is, valamint emlékszobájáról, amelyet szülőhelyén Brodskéban rendeztek be. Benyák Mária Dl PRAGA A Pánton gondozásában megjelent Bambini di Praga — Concerto piccolo című lemezen a kitűnő prágai gyermekkórus hallható. A lemez a kórus fennállásának tizedik évfordulója alkalmából látott napvilágot. A gyermekkórusok gyakorlatában általában megszokott, hogy megzenésített gyerekversikéket, mondókákat, gügyögö stílusban megírt primitív szövegeket énekeltetnek a gyerekekkel, abból a megfontolásból kiindulva, hogy ezek a „kórusmüvek” összhangban legyenek a gyerekek befogadóképességével, értelmi szintjével. A gyerekkórusokban azonban tizenéves gyerekek is vannak és ők bizony unhatják az efféle gyerekes apróságokat. A Bambini di Praga gyermekkórus vezetője, Bohumil Kulínsky azt indítványozta tehát, hogy a jubileumi koncert anyagát az erre az alkalomra megrendelt kórusművekből állítsák össze, mégpedig olyanokból, melyek közelebb állnak a kórus tizenéves tagjainak érzelmi és gondolatvilágához. A címadó „Concerto piccolo" Jan Hanus szerzeménye gyermekszólisták, kórus, fuvola és mélyhegedű a „Vlastovka” („Fecske") című ősi cseh költemény szövegére. A mű líraiságával, költöiségével, a természet képeinek megjelenítésével tűnik ki. A lemez egyik leginkább figyelemre méltó darabja Ivana Loudová „Stéstí" („Boldogság") című kis kantátája, melyet a gyermekkórus a Kühn vegyeskarral közösen ad elő. A mű tulajdonképpen nem más, mint lírai párbeszéd a boldogságról. Igen érdekes Martin Smolka „Etudy" („Etűdök”) című ötrészes műve is. Az ötletes zenei képek megragadják a gyermekek fantáziáját, zárórésze, a „Hra na jazz" („Játsszunk dzsesszt") pedig alkalmat ad a gyermekszólisták improvizáló képességeinek felvillantására is. A lemezen szereplő műveket a rádióban és számos hazai és külföldi hangversenyen is bemutatta már a Bambini di Praga kórus, s ez a tény is ékes bizonyítéka az új felfogásban készült és összeállított repertoár nagy sikerének az együttes kiváló teljesítménynek. Sági Tóth Tibor 9
