A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-09-18 / 38. szám

és magas építőipari vállalat, a kommunális üzemek, a járási egészségügyi intézet, a Jednota, a Zdroj központja mellett is elhaladunk, s én lelki szememmel látom a huszas és a harmincas évek munkanélküliéinek, bérkövetelőinek az utódait betódulni ezekbe az épületekbe, vagy kirajzani az állami gazdaság és a szövetkezet földjére. A biztos megélhetést hozták a felszabadulást követő évtizedek, létbizonyságot teremtettek a Galántát őrző fekete földeken, amelyeken most is gyakran végigsöpör a szárító, a nedvességet gyorsan elpárologtató szél. Rá-rácsodálkozom a városra, amely — képletesen szólva — óriási

Személygépkocsival körülbelül húsz perc alatt futottuk körbe Galántát. Vajon a hétszázötven év előtti embernek mennyi időre lenne szüksége körülgyalogolni Mátyusföld legnagyobb és leglakottabb településhelyét? 1869-től vezetik Galánta lélekszámát. Akkor a kicsinyke mezővárosnak mindössze 3 620 lakosa volt. 1987-ben a lélekszám már meghaladja a 17 ezret. 1237-ben indul el történelme göröngyös útján az élete, hogy szembenézzen a közeli Vág gyakori áradásaival, a mocsaras területek veszedelmeivel, de a gazdagon termő feketeföld kínálta lehetőségekkel is. Víz és szél uralta mindig ezt a vidéket, az utóbbi rendszerint a Kis-Kárpátok felől zúdult a vidékre, szárította a fekete földet akkor is, amikor szükség volt rá az áradásos időkben, később is, amikor tartósította a szárazságot. A történelem másféle viharaival is szembesülnie kellett Galántának, hiszen alig szerveződött településhellyé, jöttek a mindent feldúló tatárok, aztán a török veszedelem árnyéka is rávetödött Érsekújvár felől, s a későbbi viharok is sújtották. II. Rákóczi Ferenc kuruc felkelése idején, de az 1848— 1849-es magyar szabadságharc is érzékenyen érintette következményeiben: közelében zajlott le a peredi és a zsigárdi csata. Hol vannak azok, akik védték, féltették városukat a történelem kis és nagy viharaitól? Régi temetőkben porladtak el csontjaik. S hol vannak azok a legrégibb épületek, amelyeknek az ablakai sok mindent láttak a letűnt korok eseményeiből?

Fut velünk a személygépkocsi egyik új negyedből a másikba. Mézes Sándor mérnök, a városi nemzeti bizottság elnöke meg mutogat, magyaráz, ez micsoda, az mikor épült fel! Talán régen Petőfinek sem tetszett áhítatos szemlélődése közben a lovaskocsi gyorsasága, gyalogolva lényegesen többet láthatott volna. Mit mondjak hát én? Gépkocsi ablakán keresztül nézve a várost, mintha filmkockák peregnének le gyorsan a szemem előtt. Az ötvenes évek elejétől ismergetem Galántát, de a régebbi főutcai házaknak már alig találom nyomát. Az Universal Áruház, a Háztartási Bolt Vállalat és megannyi új üzlet kínálja a vásárlóknak portékáját s az egyetlen Druzba Szálló ágyait az ide tévedő vendégeknek. A -égebbihez viszonyítva lényegesen magasabb a város, én azonban most nem fekvésének a tengerszint feletti magasságára gondolok, hiszen sík ez a vidék, csupán itt-ott kapart össze idő és szél egy-egy hordalékdombot, hanem többemeletes épületeire, amelyek központjában és a peremrészeken törnek az ég felé. Nem mondom Mézes Sándornak, hogy az a szépen fásított utca, amelyben csupa családi házak sorakoznak, igen-igen kellemes, pihentető látványt nyújt. Inkább azt kérdezem tőle, hol van az az iskola, ahová Kodály Zoltán járt, amikor az apja a galántai vasútállomás főnöke volt? Azt már lebontották, kapom a gyors választ, s ez a közbevetett mondat újra visszavisz a letűnt időkbe. Galántának már 1519- ben volt iskolája, plébános pallérozta benne a gyermekek helyét, polgári iskolához azonban csupán 1918 után a Csehszlovák Köztársaságban jutott.

A második világháború utáni évtizedek alakították ki iskolaváros arculatát. Három középiskolája van 1 800 tanulóval (egyik magyar tanítási nyelvű). S három nyolcéves alapiskolája 2 874 tanulóval (egyike szintén magyar tanítási nyelvű). Még mindig múltbéli dolgokhoz térek vissza! A galántaiakat uraló Esterházyak építették azt a két kastélyt, amelyek ma is léteznek s műemléknek nyilváníttattak. Az egyik parkjában Nagy János szobrászművész rokonszenves és kifejező Kodály Zoltán mellszobra áll. Galánta a 17. században már piac- és vásártartási joggal rendelkezik, azóta jegyzik híres-nevezetes vásárait, s a múltba és a jövőbe leleményesen kacsintgató városi nemzeti bizottság a múlt héten rendezte meg — a 750. évforduló jegyében — a harmadik felújított galántai vásárt, ilyen módon is tisztelegve a hajdani vásárváros emléke előtt. Vasútvonalát és állpmását a múlt század közepén kapja, utána járási székhellyé állandósul. Bevezetik az utcai közvilágítást, takarékpénztárak létesülnek, rendezik a főutcát, miközben a városban művelődési kör, könyvtár létesül. 1892-től megjelent itt egy társadalmi hetilap is Galánta és Vidéke címmel. Galántán 1913-ban nemzetközi mezőgazdasági gépverseny és gépkiállítás is volt, de aztán eldördült Szarajevóban az a bizonyos pisztolylövés, amely Ferenc Ferdinánd trónörökösnek és feleségének az életét kioltotta, kitört a világháború, Galánta megrekedt fejlődésében, katonai kórházat építettek, és a háború okozta szenvedést és nyomort enyhítették úgy, ahogy tudták. A huszas évek Csehszlovák Köztársasága is csupán felvillantotta a reményt demokratikusabb voltával, aztán jött a nagy kiábrándulás, Galánta a mezőgazdasági munkások sztrájkjaitól és bérköveteléseitől volt hangos. 1923-ban még „csak" 1 420, 1932- ben viszont már 7 118 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván a járási székhelyen. Egymást követik a munkásmozgalmi megmozdulások, a

Mézes Sándor mérnök, a vnb elnöke

közeli Kosúton (Kosúty) a fegyverek is eldördülnek, életet oltanak ki, a felháborodás végigsöpör az országon és egész Európán.

Suhan velünk a gépkocsi, a 4 706 hektáros szövetkezet és az 5 693 hektáros állami gazdaság központja mellett „röpülünk el", meg a bútorgyár, a szerszámgépgyár, a mezőgazdasági gépjavítóüzem, a mézgyár (MEOOS), a tejfelvásárló és feldolgozó üzem (MILEX), a járási építőipari

úszó hajónak tűnik föl, fedélzetén 17 ezernél több emberrel. S ha továbbra is béke kíséri az útját, kétezerben 28 ezer utasa lesz a hajónak. A 9. ötéves tervidőszakban 1 400 lakás felépítésével számolnak, s ez a szám kétezerre növekedik az ezredfordulóig. A Palma és a Tesla üzem elkészültével újabb 2 200 dolgozónak lesz biztos munkahelye. Van ennek a városnak autóbuszpályaudvara, a gyermekek örömére vagy tizenkét játszótere, egy nagyobb parkja a már említett s javításra váró Eszterházy kastéllyal, négy futballpályája; sajnos, egyelőre nem a legjobb labdarúgókkal, s nyolc teniszpályája: szaunája, uszodája a városon kívül, automatikus tekepályája, hét tornaterme, a nyolcadik jövőre készül el, és befejezés előtt áll az új sportcsarnok építése.

A Druzba Szálló szomszédságában áll a hatalmas művelődési ház, amelyben mindig történik valami. A SZISZ Városi Bizottsága és a Csemadok városi szervezete teszik élénkké. A művelődési házban van majdnem ötezer olvasójával a 71 ezer kötetes könyvtár, a mozi, a fiatalok klubhelyisége, az esztrád- és kiállítási terem, az érdekköri tevékenység helyiségei, de itt találkoztak májusban először Galánta város barátai klubjá-4