A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-09-11 / 37. szám
KINCSÜNK A NYELV A Matesz a múlt évad utolsó bemutatójaként Molnár Ferenc — Kellér Dezső — Zerkovitz Béla: A doktor úr c. darabját vitte színre. A felvételen Ropog József, Benes Ildikó, Szentpétery Aranka és Turner Zsigmond látható ában élő nemzetiségi magyar szerzők drámai alkotásait, illetve hogy a maga módján és eszközeivel segítse e drámairodalom megerősödését. A repertoár gazdag választékot kínál műfaji, földrajzi-nemzetiségi, tematikai szempontból csakúgy, mint a kortárs és a klasszikus irók/müvek aránya tekintetében. A színházi jubileuma mellett eszmei téren a noszf 70. évfordulója és a győzelmes február 40. évfordulója ig alakította az idei műsortervet. A felsoroltak mellett természetesen más évfordulókat is figyelembe vett dramaturgiai terve összeállításakor a Magyar Területi Színház, mint amilyen pl. nemzetiségi magyar írónk, Lovicsek Béla jubileuma stb. Az is természetes, hogy az előző évadban nagy közönségsikert aratott produkciókat továbbra is műsorán tartja a színház mindkét társulata. így továbbra is a kassai Thália Színpad repertoárján marad Németh László „Bodnámé"-ja és Ján Chalupka „A vén szerelmes" c. komédiája. A komáromi társulat továbbra is játszani fogja pl. a „Fácia Negrát" (Török Tamás dramatizálta Jókai Mór „Szegény gazdagok" c. regényéből) és „A doktor urat" (Molnár Ferenc eredeti drámájából Kellér Dezső és Zerkovitz Béla írtak zenés bohózatot). S most tekintsük át, milyen új drámai műveket kíván bemutatni a Magyar Területi Színház két társulata az 1987/88-as, jubileumi évadban! A komáromi társulat repertoárja: 1. Peres Zejtuncjan kortárs örmény író mai legendája Egy szabad emberről szól, akit a világ legszomorúbb emberének tartanak. A tragikomikus alaphangú mű csehszlovákiai bemutató előadását Stefan Korenői, a bratislavai Színművészeti Főiskola negyedéves hallgatója rendezi. Az előadás címszerepét — Stefan Kvietik érdemes művész pedagógiai felügyelete mellett — Skronka Tibor alakítja, aki ugyancsak a Színművészeti Főiskola negyedéves hallgatója. Általa rövidesen új, fiatal színésszel gyarapodik a Matesz komáromi társulata. 2. Natasa Tanská, Prágában élő szlovák írónőt a mai nők helyzete foglalkoztatja elsősorban. Groteszk látásmódja révén mindenekelőtt a humor oldaláról fogja meg a témát Ella meg a Bella avagy Az étet sója c. szatirikus epízódfüzérében is. A színpadi ősbemutatót dr. Miro Procházka rendezésében láthatja a közönség. 3. Gyurkó László kortárs magyarországi író neve nem ismeretlen már közönségünk előtt. Néhány éve a Thália Szinpad mutatta be A búsképű lóvag c. tragikomédiáját. Antik témát dolgoz fel Szerelmem, Elektra! c. drámájában, de olymódon, hogy bár a játék hősei az ókori Görögországból valók, mégis mai emberek módjára gondolkodnak és cselekszenek. Az előadás rendezője, Horváth Lajos. 4. A színház fennállásának 35. évfordulója alkalmával tervezi bemutatni a komáromi társulat a klasszikus magyar tragédiát. Katona József Bánk bánját. Ezt a müvet annakidején Kassán is bemutatták. A mostani, csehszlovákiai bemutató előadás rendezője Takáts Ernőd. 5. Lovicsek Béla Végállomás c. vígjátéka ősbemutatójának most érkezett el a valódi ideje. A „helyi kiskirályokat" nevetségessé tevő játékot a szerző születésének 65. évfordulója alkalmával tűzi műsorára a komáromi társulat. Az előadás rendezője Konrád József érdemes művész. 6. Bemard Slade mai amerikai író Jövőre veled ugyanitt c. alkotása romantikus vígjáték. A világsikert aratott kétszemélyes kamaradarabot Holocsy István, a komáromi társulat művészeti vezetője rendezi. 7. Mark Twain világhírű ifjúsági regényéből Kárpáthy Gyula, Kormos István és Daróczi Bárdos Tamás írt zenés játékot. Bár a komáromi társulat gyermekek számára készíti a Koldus és királyfit, valószínűleg az idősebb korosztályók is szívesen megtekintik a klasszikus amerikai író közismert hőseit. 8. Klasszikus francia író alkotása zárja a szezont Komáromban. Georges Feydeau eredeti színpadi alkotásából Siklós Olga, Róna Frigyes és Németh Amadé kerekített zenés bohózatot. Sok váratlan helyzettel és kacagtató meglepetéssel teli az Osztrigás Mici a Maximból c. játék, amelyet a Győri Kisfaludy Színház igazgatója. Bor József rendez majd. A kassai Thália Színpad műsorterve: 1. Szigligeti Ede Liliomfi c. vígjátékénak cselekménye a magyar színészet hőskorában játszódik. A közkedvelt darab ezúttal zenés változatban kerül színre a Matesz fennállásának 35. évfordulója alkalmából, magyarországi vendégrendező közreműködésével. 2. Grigorij Gorin mai szovjet író Fenomének a vígjátéka az áltehetségeket leplezi le. A csehszlovákiai bemutató előadás rendezője Jozef Fefbaba, a kassai Állami Színház igazgatója lesz. 3. Gyüre Lajos Rózsa és Ibolya c. mesejátékét Csendes László állítja színre. Az ősbemutatós produkció két évadon át marad repertoáron. 4. Krímit viszonylag ritkán láthat a Matesz közönsége. Nos, ezúttal ebben is lehet része, ha megtekinti John Boynton Priestley kortárs angol szerző Váratlan vendég c. darabját, amelyet Horváth Lajos rendez. KMECZKÓ MIHÁLY KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Az a vágyam Az a vágyam, hogy a rokon népek nyelve, műveltsége és irodalma iránt érdeklődjem, a haladó évekkel egyre inkább mélyül. Nemrég egy különös emberről olvastam az újságban. Ez a könnyelmű fiatal napjaiban mulatott, élte világát, de amikor deresedni kezdett a halántéka, egyszerre eszébe jutottak atyafiai, akikről megfeledkezett, s kereste-kutatta őket mindenütt, városokban, falvakban, levéltárak okiratai között, és maradék idejét, maradék vagyonát arra áldozta, hogy ezen a testvértelen-idegen földgolyón csak egyetlen olyan emberi lényt találjon, akinek mozdulataiban, szokásaiban, szavajárásában vagy akár szakálla rostjaiban fölismerheti önmagát. Ehhez az emberhez vagyok én hasonló. Egyszer, mint gyermek a Balaton partján, égő verőfényben találkoztam az első finnel, egy szőke, kék szemű diákkal, aki anyanyelvemet tanulta itt nálunk, és anyanyelvemen köszöntött. Olyan mámort éreztem ekkor, hogy tengernek álmodtam a Balatont. Utóbb, amikor sorsom Stockholmba vetett, egy viharos őszi éjszakán valami utcát kerestem, fogyatékos svédtudásommal megszólítottam az első járókelőt, de az szintén fogyatékos svédtudásával azt közölte velem, hogy finn, erre én finn szavakat kiabáltam felé, ő pedig magyar szavakat felém, s ott a zuhogó záporban, a messze Skandináv-félszigeten boldogan szorongattuk egymás kezét. Ez is olyan mámor, melyet nem ismerhetnek a nagy nyugati népek. Úgy rémlik, hogy ismeretlenül is ismerem az én rokonaimat, s ha összekerülnék, ősi emlékekről beszélgethetnék velük, mint valami elkallódott családtag. Egyelőre nyelvük zenéjében, egy-egy szólásukban, egy-egy irodalmi alkotásukban ismerem föl önmagam. Ifjúságomat máshol tékozoltam el, de mind gyakrabban arról ábrándozom, hogy életem utolsó szakában a rokonoknál pihenek meg, s mielőtt megsemmisülök, visszatérek a kútfőhöz, az eredetihez. Valami végzetes ösztön űz hozzájuk. Vajon micsoda ez? A vér-e, vagy annál is hatalmasabb hajtóerőd A vér különös nedű. Évezredek ismeretlen vegykonyhájába ömlik, s mi, akik most birtokában vagyunk ennek az eleven folyadéknak, bizonyosak lehetünk, hogy az a mozgató élet, s minden csöppje régi-régi örökség, mely beláthatatlanul messze-messze múltból szállt reánk, s olyan emberekkel kapcsol, akik a teremtés kezdetén mozogtak a világon. De ha a vér különös nedű, mennyivel különösebb valami a nyelv, ez a titokzatos pára, ez a rejtélyesen megfoghatatlan szellemiség, ez a röpke és tünékeny s mégis szilárd lélek, mely eszmélkedő korunktól kezdve beleivódott agysejtjeinkbe, idegrendszerünkbe, s nemcsak kifejezi egyéniségünket, hanem irányítja, meg is szabja, alakítja is. Hiszem, hogy e hatalmasabb, szellemibb és lelkibb jogon vagyunk atyafiak a finnekkel, valamennyien, akik itt egy nyelv közösségében élünk, és annak idején magyarul kértünk tejet, s majdan, halálos ágyunkon, magyarul kérünk vizet. A múlt heti számunkban közölt Nyelvi totó megoldása Kíssnét vették fel, mert Nagyné két szót hibásan írt: 1. A hisz ige felszólító módú alakja nem higyje, hanem higgye. 2. Az ahhoz szóban a h betűt kettőzni kell. Mind a két hiba meglehetősen gyakran előfordul. A felszólító mód jele: -j. sokan tehát úgy gondolják, hogy minden szó felszólító módú alakját így szerkesztjük. Holott nem ez a helyzet. Gondoljunk csak a -t végű igékre (fut — fuss, taníts, fest — fess, vagy az -sz, -z, -s, -dz végű igékre (mos — moss, vadászik — vadásszál, edz — eddzen!) Nem minden -sz végű ige felszólító módú alakját képezzük azonban így. A lesz, tesz, vesz, visz. eszik, iszik igék felszólító módú alakjaiban a módjel -gy: legyek, tegyen, vegyünk. együk, igyátok stb. A hisz ige felszólító alakjaiban azonban hosszú -gy-t ejtünk, ezért kettőzött -gy-t írunk: higgy, higgye, higgyétek stb. Sokan összekeverik a hisz és a hagy ige felszólító alakjainak az írását: A hagy esetében a módjel szabályosan -j: hagyja. Az ahhoz szó esetében az az mutató névmáshoz — hoz határozórag járul; a mutató névmás -z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő különböző határozóragok első hangjához. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: Abba, ebbe, ahhoz, akképpen, erre, arra, akkor stb. 11
