A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-09-04 / 36. szám
ÉLETÉBŐL Széljegyzet A NÉZŐK SORAIBÓL Életem legszebb napjai közé sorolom a VII. Kodály Napokat. Ebben a legszebb napban is van homály, köd, amit szét kellene oszlatni. Vagy mondjam úgy, hogy az egyik szemem sírt, a másik nevetett. Kezdve ott, hogy a galántai lakosság többsége nem tudja, nem érzi mi van a városukban. Vagy Galántán és környékén nem tudnak szervezni? Nem érzik azt. hogy mivel tartoznak azoknak, akik az ország minden részéről ide jönnek énekelni (versenyre). Kb. az ötödik ember (fiatal diák) aki meg tudta mondani, hol van a szabadtéri színpad. S bámultak ránk, messziről jöttékre, hogy mi lesz itt El is magyaráztam egy-kettőnek, hogy mi van itt Galántán és miért éppen itt. Kifogásom, sokak Több igényes rendezvényt sikerült megvalósítania a Csemadok Lévai (Levice) Helyi Szervezetének az idei tavaszi kulturális évadban. Aktív tevékenységet fejtettek ki amatőr művészeti csoportjaik: a színjátszó együttes tizenöt alkalommal mutatta be Halasi Mária Ártatlan bűnösök című darabját (Léván két alkalommal), a tánccsoport négyszer lépett fel, Léván májusban önálló folklórműsort adott Májusi bokréta címmel. Több sikeres fellépést mondhat magáénak a citerazenekar és a női éneklőcsoport is, hangszerszólistájuk Pölhös Árpád szakmai-művészi tudása országos szinten is figyelemre méltó. A citerazenekar vezetője. Ménkű Milan alapisjcolás gyerekekből is alakított egy zenekart, a kis citerások a Májusi bokréta című előadáson nyerték meg először a közönség szívét. Böszörményi István gimnáziumi tanár, önkéntes néprajzgyűjtő legutóbb A népi építészet emlékei az Ipoly mentén címmel tartott figyelemkeltő előadást az ipolyvarbói Palóc klubban. Őseink feltárt építkezési módszereinek ismertetésétől napjaink építészeti stílusainak körvonalazásáig terjedt az előadás íve, fő súlyt helyezve a népi építészet megmaradt emlékeinek megmentésére vidékünkön. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy gyorsuló és változó világunkban mind több, semmitmondó tárgyakkal agyondíszített lakásokat, hivalkodó, a szomszédénál nagyobb, magasabb házakat építenek településeinken. A kapuk, kerítések anyaga és díszítése szintén a tulajdonos hiúságáról árulkodik. Elferdült nézete is, a szervezésre a tömegek szervezésére vonatkozik; mert az ott látottak felejthetetlenek maradnak számunkra. Látni az énekkarok felvonulását, mintha a tarka rét virágai megelevenedtek volna és ritmusra vonultak. Jó ötlet volt a kórusok előtti tábla. Már a menetben megismerhettük, hogy ez vagy amaz a kórus az ország melyik részéből való. Még meghatóbb volt és az igazi melegben is tüzelt a béke az összetartozás érzése, amikor a gálaműsorban végignézhettük a fellépéseket, a díjkiosztást és a közös éneklést. Eközben is állandóan az motoszkált a fejemben: miért vannak kevesen ? Hiszen még tart a tanév, és annyit sopánkodunk a zenei nevelés hiányáról. Itt az élő segédanyag, szemléltető anyag, zenehallgatás — az összetartozást sugárzó — tápláló. Ezt be kellene iktatni a tankönyvbe, a módszertani napok témakörébe és kötelező kirándulásokat szervezni az iskolában. Az évvégi jutalomkirándulás egyik legnevezetesebbje lehetne a Kodály Napokra történő kirándulás. A gimnáziumok, a szaktanintézetek fiatalságát e téren nagyon elhanyagolják. S talán mi felnőttek vagyunk a legostobábbak, hogy nem tisz-A klubtevékenység az ősztől tavaszig tartó időszakban mondható rendszeresnek. Liszka József és Gágyor József előadása mellett rendkívüli érdeklődés kísérte a helyi szervezet tagjainak, dr. Sándor Károlynak és Alt Ernőnek a város történetéről tartott előadását is. A városban a színház bizonyos fokig mind a mai napig fogalom, a közönség igényli, érdeklődik iránta. A helyi szervezet színjátszó együttesének már említett fellépései mellett vendégül látták a Csemadok komáromi szervezetének Nevessük egymást gyerekek című összeállítását, több Matesz-fellépést is szerveztek. Nagy örömet okoztak a közönségnek az utánpótlás, a magyar tannyelvű alapiskola Dömdödöm színjátszó együttesének fellépései. A helyi szervezet vezetősége szeptember 5-én a helyi szabadtéri színpadon volna a közízlés? Ki ezért a felelős? A hirtelen jómód feledtetni tudja az évszázadokon át csiszolódott népi hagyományt? Ezekre és hasonló kérdésekre kereste a választ az előadó, miközben diaképek tucatjaival bizonyította a népi építészetben megbecsülendő értékeket. Böszörményi István kifejtette, hogy a népi építészet szépsége a természetből ered. A természetben található anyagokat a természetes igényekhez igazodva használja', egyszerűség, nem föltünési vágy a jellemzője. A népi építészet megmaradt emlékein jól megfigyelhető az arányosság, a szerénység, a harmónia. Megőrzésre és továbbfejlesztésre érdemes tulajdonságok ezek, melyek nélkül éppúgy szegényebb lesz az utánunk jövő nemzeteljük. nem értékeljük az ország minden részéről Galántára érkező kórusmozgalom egyéneit, tömegeit. Miért nem ismerjük, s ha ismerjük, miért nem cselekszünk úgy. ahogy Kodály Zoltán írta: „Hisszük, hogy az emberiség boldogabb lesz ha megtanul a zenével méltóképpen élni. S aki csak valamit is tesz ez irányban, már nem élt hiába." Köszönet és tisztelet minden egyes kórustagnak és a Csemadok KB jó szervezésének. A rendezés oly harmóniában történt, mint a kórusok megszólalása. Ennyi embert, tömeget zűrzavar nélkül színpadra helyezni és megszólaltatni óriási munkát igényel. Tudom, könnyebb volt nekünk a nézőtéren tapsolni, mint a szólamokat oly tisztán és szépen megszólaltatni. S mennyivel jobb érzés lett volna úgy a szereplőknek, a magyarországi és a lengyel vendégkórusoknak is ha a nézők sorában nem lett volna üres hely. Talán éppen mi, a csehszlovákiai magyarok sem értékeljük ennek a napnak történelmi múltját és a jelenkor számára hagyott üzenetét? HAJTMAN KORNÉLIA újabb reprezentatív műsoros délutánt tervez. A tavalyi sikeres kezdeményezés után (Garam Menti Találkozó) az idén Szeptemberi találkozó címmel rendez színes összejövetelt. A műsorban fellép a helyi alapiskola énekkara, a Csemadok zselizi helyi szervezetének énekkara, a Csemadok lévai helyi szervezetének folklórcsoportja, a helyi pedagógiai középiskola tánccsoportja, az ipolysági (Sahy) Kincskeresők együttes, a Csemadok KB Szőttes népművészeti együttese, valamint a rendezvény magyarországi vendége, a Varga Miklós Band. Este táncház, azt követően Bacsó Péter A tanú című filmjének vetítésére kerül sor. Minden érdeklődőt szeretettel várunk szeptember 5-én, Léván! CSÁKY PÁL dék élete, mint népdalaink, viseletűnk, szokásaink elhagyásával a jelen embere. A közönség soraiból többen hozzászóltak az előadás témájához, gyakran hangzott el kérdés vagy kiegészítés az elmondottakhoz. Mindez a téma időszerűségét és az előadás elevenségét bizonyítja. Az előadás végén természetes volt egyetérteni Fábry Zoltán intésével: „Ma hagyomány nélkül élni gyökértelenséget jelent, elsodródást, megfutást és beolvadást." Akarhatja-e ezt közülünk bárki ? URBÁN ALADÁR • A Csemadok XIV. Országos Közgyűlésének határozata egyebek között megállapította, hogy a Csemadok a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériuma irányításával a XIII. közgyűlést követő időszakban a CSKP politikája alapján érvényesítette „Az SZSZK nemzetiségi kultúrái és nemzetiségi szövetségi tevékenysége további fejlődésének koncepciója" című dokumentum irányelveit, tevékenyen együttműködött a Nemzeti Front szervezeteivel, a nemzeti bizottságokkal és a kulturális intézményekkel, továbbfejlesztette a Csemadok XI. és XII. Országos Közgyűlése utáni jó eredményeket, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1987. január 1 -töl az SZSZK Nemzeti Frontjának tagszervezetévé vált. Az elért eredményekből kiindulva adta feladatul a XIV. Országos Közgyűlés a Csemadok Központi Bizottságának, hogy mozgósítsa tagságát s általa a többi dolgozót is a politikai, a gazdasági és a kulturális feladatok öntudatos teljesítésére, Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei erkölcsi-politikai egységének megszilárdítására, a csehszlovák hazafiságra, szocialista nemzeti öntudatra, a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeinek tiszteletére úgy, hogy aktívan hozzájáruljanak a CSKP XVII. kongresszusa programjának teljesítéséhez. E határozat realizálásának egyik gyakorlati megnyilvánulása a szövetség vezetői által az alsóbb szerveknek a minap küldött körlevél is, amely felkéri a Csemadok szerveit, szervezeteit és tagságát, hogy ismerkedjenek meg behatóan az állami vállalatokról szóló, a napi sajtóban ez év július 18-án megjelent törvénytervezettel, és tegyék meg e fontos dokumentummal kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat. • A Csemadok Központi Bizottságának Elnöksége megbízta a Csemadok Központi Bizottságának Titkárságát, hogy a Csemadok XIV. Országos Közgyűlésének anyagát öszszegyüjtve is jelentesse meg. A kiadvány 1988 első felében jelenik meg. • Rácz Olivér érdemes művész, a csehszlovákiai magyar irodalom ismert képviselője, a Csemadok KB tagja a Fáklya jegyében címmel tanulmányt írt a Csemadokról. A Csemadok életét megelevenítő — képekkel gazdagon illusztrált írást a Madách Könyvkiadó jövőre jelenteti meg. • Fábry Zoltán-díj létrehozásáról tárgyalt a Csemadok Központi Bizottságának Elnöksége. A Fábry Zoltán-díjat a Csemadok a Fábry Zoltán hagyatékát gondozóknak és a csehszlovákiai magyar újságíróknak évente osztja majd ki. • Turczel Lajos és Csanda Sándor — a csehszlovákiai magyar irodalomtörténet-írás ismert képviselői — születésének évfordulójáról a Csemadok is megemlékezett. A szövetség központi bizottságának elnöksége Turczel Lajos születésének 70., Csanda Sándor születésének 60. évfordulója alkalmából a Csemadok-plakett aranyfokozatát adományozta. FOLYTATÁS SZEPTEMBER 5-ÉNI A NÉPI ÉPÍTÉSZETRŐL 7
