A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-08-21 / 34. szám

A Duna-delta es a csatorna Nem véletlenül párosítom a kettőt. Mármint a Duna-deltát és a Duna—Fekete-tenger csatornát. Számomra Romániában az utóbbi években tett látogatásaimkor a Duna-delta és a Duna—Fekete-tenger csatorna nyújtot­ta a legtöbb látnivalót és jelentette a legszebb élményt. A Duna-delta mintegy ötezer négyzetkilométernyi terület. A ter­mészet ajándékának tekinthető vi­dék lenyűgöző. Tavak, holtágak, csatornák, végeláthatatlan nádasok jellemzik. Az ötezer négyzetkilomé­ternyi területből mintegy négyezer négyzetkilométer Romániához, a többi a Szovjetunióhoz tartozik. A delta romániai területén közel hatvan település található. Az ittla­­kók száma azonban alig éri el a 30 ezer főt. A deltát alkotó három Duna-ág közül a középső Szulina-csatornán van rendszeres hajóforgalom. Leginkább a turisták is ezt a csatornát veszik igénybe. Ezen a 71 kilomé­ternyi útszakaszon — a tulceai hajóállomás­tól a Duna „végéig", addig, ahol a vén folyó a tengerbe ömlik — öt óra hosszat tart az út. A Duna másik két ága jóval hosszabb. Mivel itt a hajók megszakításokkal közlekednek, a tengerig akár több napig is eltart az út. Ám a turista akármelyik Duna-ágon közelí­ti meg a Fekete-tengert, útközben bujazöld. virágos rétek, kisebb-nagyobb szigetek, ha­talmas nádrengetegek, hangulatos nádfede­­les menedékházak és kunyhók tárulnak a szeme elé. A kunyhók előtt öreg halászok szorgoskodnak. Hálót szárítanak és kötnek, új fogásra készítik elő felszereléseiket. Gya­kori látvány, hogy a kunyhó előtt fortyog a halászlé és sütik a keszeget. A messze szál­ló, étvágygerjesztő illat egyben a halászok élete iránt is felkelti az érdeklődést. A Duna-delta sajátos színfoltjai a szélmal­mok. A tavak szigetein és a szilárdabb part­­részeken a szélben monoton nyikorgással forognak a hatszámyú szélkerekek. A száraz­földi közlekedés itt szinte ismeretlen. Az üzemelő malmokba az örölnivalót is csóna­kokkal fuvarozzák. Az evezősök, a vadászok és a halászok különösen kedvelt vidékének igen gazdag a növény- és állatvilága. A deltában mintegy háromszáz madárfaj él, ebből több mint hetven messzi vidékek vándora. A delta ál­latvilágának a halállomány a leggazdagabb része, ám sokféle emlős (farkas, róka, vad­disznó) is tanyázik a végeláthatatlan náda­sokban. A Duna-delta igen gazdag állat- és nö­vényvilágáról jól áttekinthető képet nyújt Maliucban a múzeum. Maliuc — a Szulina­­csatorna mentén levő alig hatszáz hektáros sziget — a delta tudományos központja. A Duna-delta komplex rendezé­sének, valamint természeti szépsé­geinek és gazdagságának a kiakná­zása érdekében az utóbbi években több programot dolgoztak ki. A program intézkedéseket foglal ma­gában a növények, az állat- és hal­tenyésztésre, az erdő- és nádgaz­dálkodási termelés fokozására, a turisztika fellendítésére, biztosítva egyben a természeti környezet és az ökológiai egyensúly védelmét és fenntartását. A Duna-delta szántóterülete tavaly elérte a harminckétezer-ötszáz hektárt, ami azt jelenti, hogy az előző évhez viszonyítva kéte­­zer-ötszáz-nyolcvan hektárral növekedett. A mezőgazdasági körforgásba bekapcsolt földterületeken jelentős mennyiségű gabona, ipari növény, zöldségféle és gyümölcs terem. Az állatállomány gyarapítása céljából újabb juh- és tehénfarmokat, sertéstenyésztő komplexumot, valamint más agrozootechni­­kai létesítményeket építenek, szélesebb kör­ben hasznosítják az állattenyésztés nagy fej­lesztési lehetőségeit. Korszerűsítik a halte­20

Next

/
Oldalképek
Tartalom