A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-08-21 / 34. szám
A Duna-delta es a csatorna Nem véletlenül párosítom a kettőt. Mármint a Duna-deltát és a Duna—Fekete-tenger csatornát. Számomra Romániában az utóbbi években tett látogatásaimkor a Duna-delta és a Duna—Fekete-tenger csatorna nyújtotta a legtöbb látnivalót és jelentette a legszebb élményt. A Duna-delta mintegy ötezer négyzetkilométernyi terület. A természet ajándékának tekinthető vidék lenyűgöző. Tavak, holtágak, csatornák, végeláthatatlan nádasok jellemzik. Az ötezer négyzetkilométernyi területből mintegy négyezer négyzetkilométer Romániához, a többi a Szovjetunióhoz tartozik. A delta romániai területén közel hatvan település található. Az ittlakók száma azonban alig éri el a 30 ezer főt. A deltát alkotó három Duna-ág közül a középső Szulina-csatornán van rendszeres hajóforgalom. Leginkább a turisták is ezt a csatornát veszik igénybe. Ezen a 71 kilométernyi útszakaszon — a tulceai hajóállomástól a Duna „végéig", addig, ahol a vén folyó a tengerbe ömlik — öt óra hosszat tart az út. A Duna másik két ága jóval hosszabb. Mivel itt a hajók megszakításokkal közlekednek, a tengerig akár több napig is eltart az út. Ám a turista akármelyik Duna-ágon közelíti meg a Fekete-tengert, útközben bujazöld. virágos rétek, kisebb-nagyobb szigetek, hatalmas nádrengetegek, hangulatos nádfedeles menedékházak és kunyhók tárulnak a szeme elé. A kunyhók előtt öreg halászok szorgoskodnak. Hálót szárítanak és kötnek, új fogásra készítik elő felszereléseiket. Gyakori látvány, hogy a kunyhó előtt fortyog a halászlé és sütik a keszeget. A messze szálló, étvágygerjesztő illat egyben a halászok élete iránt is felkelti az érdeklődést. A Duna-delta sajátos színfoltjai a szélmalmok. A tavak szigetein és a szilárdabb partrészeken a szélben monoton nyikorgással forognak a hatszámyú szélkerekek. A szárazföldi közlekedés itt szinte ismeretlen. Az üzemelő malmokba az örölnivalót is csónakokkal fuvarozzák. Az evezősök, a vadászok és a halászok különösen kedvelt vidékének igen gazdag a növény- és állatvilága. A deltában mintegy háromszáz madárfaj él, ebből több mint hetven messzi vidékek vándora. A delta állatvilágának a halállomány a leggazdagabb része, ám sokféle emlős (farkas, róka, vaddisznó) is tanyázik a végeláthatatlan nádasokban. A Duna-delta igen gazdag állat- és növényvilágáról jól áttekinthető képet nyújt Maliucban a múzeum. Maliuc — a Szulinacsatorna mentén levő alig hatszáz hektáros sziget — a delta tudományos központja. A Duna-delta komplex rendezésének, valamint természeti szépségeinek és gazdagságának a kiaknázása érdekében az utóbbi években több programot dolgoztak ki. A program intézkedéseket foglal magában a növények, az állat- és haltenyésztésre, az erdő- és nádgazdálkodási termelés fokozására, a turisztika fellendítésére, biztosítva egyben a természeti környezet és az ökológiai egyensúly védelmét és fenntartását. A Duna-delta szántóterülete tavaly elérte a harminckétezer-ötszáz hektárt, ami azt jelenti, hogy az előző évhez viszonyítva kétezer-ötszáz-nyolcvan hektárral növekedett. A mezőgazdasági körforgásba bekapcsolt földterületeken jelentős mennyiségű gabona, ipari növény, zöldségféle és gyümölcs terem. Az állatállomány gyarapítása céljából újabb juh- és tehénfarmokat, sertéstenyésztő komplexumot, valamint más agrozootechnikai létesítményeket építenek, szélesebb körben hasznosítják az állattenyésztés nagy fejlesztési lehetőségeit. Korszerűsítik a halte20
