A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-08-14 / 33. szám
Mexikó történelme és kulturális hagyománya harminc évszázados múltra tekint vissza. A múlt hatása máig érezhető a mexikói ember életén. Már időszámításunk előtt néhány évszázaddal fejlett civilizáció virágzott a mai Mexikó területén. Az indiánok, akiknek eredete eddig ismeretlen, kövekből városokat, palotákat, templomokat, tágas piactereket, sőt sportarénákat építettek. Herman Cortéz 1519-ben eljutott Mexikó partjaihoz, oda, ahol ma Veracruz város áll. hanem eredeti mexikóinak. Ők emelték magasba 1810-ben Hidalgo vezetésével a forradalom zászlaját és a spanyoloktól való függetlenségükért szálltak harcba. Függetlenségüket 1821-ben vívták ki. 1863-ban kó City a világ legszennyezettebb levegőjű városai közé tartozik. Ezt a rossz körülményt csak részben javítja a sok park, amelyek vasárnaponként futballpályákká alakulnak. Itt lelnek pihenőhelyet a nagy létszámú indián családok. Ilyen szempontból a leginkább kedvelt a Chapultepec park, a világ legnagyobb urbanisztikai parkja. A legélénkebb színekben és a legváltozatosabb illatokkal a virágpiac pompázik. A gyermekes családok az állatkertet részesítik előnyben, ahol az állatok szabadon mozognak. A növények és virágok kedvelői a gazdag botanikus kertet látogatják. A levegőben mindenütt kukoricalepény, a „tortillas" illata terjeng, ami az indián idők ezeréves hagyományát idézi. A kellemes hangulatot csak fokozza a népi muzsikusok temperamentumos zenéje. Hasonlóan kellemes hangulat uralkodik Xochimilcoban, amely szintén a lakosság és a turisták kedvenc szórakozóhelye. Ez a hely valójában természetes vízi csatornák hálózata, amelyen virágokkal gazdagon díszített csónakok eveznek, velencei gondolákat idézve. Ezek az ún „trajineras"-ok, részben turistákat, részben hazai művészeket szállítanak, akik munkáikat árusítják. Ugyanúgy üzletela városnegyedek éles ellentétet mutatnak a város központjában épített, európai stílusú sugárutakkal. A legismertebb sugárút a Paseo de la Reforma, amely a várost keletnyugati irányban szeli át. Itt vannak a legdrágább szállodák, éttermek és üzletek. A másik azonban III. Napóleon vezetésével francia seregek támadták meg Mexikót. Benito Juarez vezetésével négy évig harcoltak nemzeti Rövid idő alatt megsemmisítették az aztékok birodalmát és elkezdődött a gyarmati uralom. A spanyolok elpusztították az indián kultúra számos létesítményét és ezek helyén felépítették saját városaikat. Háromszáz évig meghatározták Mexikó kulturális fejlődését. Mexikó véres történelmi események árán érte el mai arculatát. Spanyol lett a nemzeti nyelve, katolikus a hite, a lelke pedig indián maradt. A spanyol és az indián vér keveredéséből lettek a „meszticek", akik nem tekintik magukat sem spanyolnak, sem indiánnak. függetlenségük visszaszerzéséért. 1867-ben leverték a franciákat és Mexikó ismét szabad lett. Ma Mexikó szabad köztársaság, de a spanyol hatás lépten-nyomon érezhető. Az ország fővárosát, Mexiko Cityt, 20 millió lakosával jelenleg a világ legnagyobb városaként emlegetik. Hivatalos adatok szerint naponta 2 000 betelepülő érkezik ide, munkalehetőség szerzésének reményében. A város peremén, viz-, csatorna- és villanyhálózat nélküli viskókban telepednek le. Ezek jelentős sugárút az Avenida Insurgentes, amely a várost észak—déli irányban szeli át és nemcsak a város, hanem a világ leghoszszabb útja. 40 km hosszú. Este a városnak ezen ütőerei végtelen autósorok áradatává válnak, s csak reggel 4 óra után csendesednek el. A levegő sűrű benzingőzzel szennyezett, és ha ehhez hozzászámítjuk a 2 300 méteres tengerszint feletti magasságot, akkor nem csoda, hogy hamar fejfájással kisért fáradtságot érzünk. Azt mondják, hogy Mexinek itt, mint mindenütt Mexikóban, azzal a különbséggel, hogy itt vizen folyik az adásvevés. A Paseo de la Reformán található a Nemzeti Antropológiai Múzeum. A modem építészet e nem mindennapos ékszere a világhírű mexikói építész, Pedro Ramirez Vasquez müve. Az egész világról ide összpontositott leletek mennyisége és értéke tökéletes áttekintést nyújt az emberiség gazdag múltjáról és a világ legjelentősebb múzeumai közé 20
