A Hét 1987/2 (32. évolyam, 27-52. szám)

1987-07-03 / 27. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Miklósi Péter: ÉPÍTŐK A Hét és az IBUSZ közös nyári képes versenye Csanaky Eleonóra — Fister Magda: ZSELÍZ '87 Gál Sándor: AHOL ÉLÜNK Ardamica Ferenc: A SZŐNYEG (elbeszélés) Hajdú András: A HENT1JI RÉTEN Angyal Béla: „GYÖKÉR HOZTA FÁJÁT.. " Címlapunkon a Milk and Coffee olasz együttes az 1987-es Bratislava! Urán (Fotó: Gyökeres György) A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král Pútemé Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ő. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiame n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesrtö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatelstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13. VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. KÖTŐDÉSEK — Kötődéseim térben és időben megoszla­nak. Kötődöm Prágához, diákkorom helyszí­néhez. Rimaszombathoz (Rimavská Sobota) a családalapítás és hivatásom gyakorlásának első évtizede köt. Komáromban (Komárno) is már több mint tíz éve élek s dolgozom. Ismerem a tájat, megismertem, megszeret­tem az itteni embert. Régibb hazám Ipolyság (Őahy), ott töltöttem gyermekkoromat. Szíve­sen térek vissza. — Leginkább mégis hivatásomhoz kötő­döm. Nemcsak gyermekszerető, hanem gyermekpárti is vagyok. Döntéseimben min­dig a gyermek érdeke kerül előtérbe. Hiva­tásválasztáskor a különbözőség érdekelt. A közelébe akartam férkőzni, be akartam ha­tolni a labirintusba. Megismerni az ész, az értelem, a gondolkodás birodalmát. Ezen keresztül eljutottam betegeim mindennapi gondjainak, a társadalmi problémáknak a megismeréséhez. — Mert ki jön gyermekpszichi­áterhez? — Elsősorban jön az anya a gyerme­kével, ha valami különöset észlelt a gyerme­kén, vagy ha az óvónéni figyelmezteti, hogy a gyermek pislog, bepisil, szófogadatlan, visz- szahúzódó és így tovább. Az anya esetleg egész mást tapasztal otthon. Ezért fontos, hogy mielőtt megkezdjem a kezelést, a ke­zemben legyen a gyermek óvodai, illetve iskolai jellemzése. A két jellemzést összevet­ve néha az tűnik ki. hogy a szülök nem eléggé határozottak. Nem tudják szinkronba hozni nevelési szándékaikat. Az apa. az anya és a nagyszülők más-más követelményrend­szert állítanak fel. A túlzott szigor, a despota nevelés is hozzám vezet. — És ki jön még a gyermekpszi­chiáterhez ? — Hát maga az édesanya. A gyer­mek problémáin keresztül önmaga panaszát is elmondja. Újabban divatos családi terápi­áról beszélni. A megvalósítás körülményei, lehetőségei szűkösek, mindemellett mégis teszem, mert furcsa és nevetséges lenne, ha a neurotikus anyát — gyermekét kezelvén — elküldeném a másik rendelőbe. Így a nya­kamba varródik az anya kezelése is. — És kié még? — Szerencsétlen csillagállás követ­keztében, ha az otthoni problémák ivásból erednek, akkor hozzám sorolódik az apa is. Mert hivatali beosztásom szerint az alkoho­listákat, a toxikomániásokat is kezelem. Jobb esetben elég, ha egyszer elbeszélgetek az apával, ha tudatosítja, hogy otthoni visel­kedése milyen káros hatással van a gyerme­kére. Sajnos, vannak más esetek is. Olykor igazolást kell adnunk arról, hogy a férj alko­holizmusa miatt indokolt a válás. — Ez furcsán hangzik... — Furcsán hangzik, de kevésbé hat rosszul a gyerekre a válás, mert rövidebb ideig tart a konfliktus, mintha tiz-tizenöt évig állandó viszály közt súrlódik. Statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy az elvált szülők gyermekei kevésbé károsulnak, mint a fel­bomlott, tönkrement kapcsolatban, de há­zasságban élő szülők gyermekei. Számomra a gyermek érdeke, egészsége a legfonto­sabb. A legszebb mégis az lenne, ha a szülök tudatosítanák felelősségüket! — Amikor Komáromban megnyitottam a gyermekpszichiátriai szakrendelést, akkor az elmegyógyászaton belül egy új világ tárult Dr. BAJNOK ISTVÁN gyermek­pszichiáter elém, a gyermekek izgalmas és a felnőttek által oly sokszor meg nem értett világa. Nagyon korán rádöbbentem, mennyire hi­ányos a fiatal szülök felkészültsége. Mennyi­re kiszolgáltatott a gyermek a szülő munka­helyi elfoglaltságának, hivatásának, mennyi­re véletlenszerű a nevelés! Orvos-pszichiát­riai szempontból a gyermek ellen való vétek a gyermek és az anya napi nyolp-tíz órai különléte. Meggyőződésem, hogy el kell ér­nünk azt a gazdasági és egészségügyi-felvi- lágosultsági szintet, amikor az anya önként otthon marad a gyermekével legalább annak hároméves koráig. — Munkád során mi okoz örö­met? — Annak örülök a legjobban, ha üres a rendelő, a váró. Egyszer írtam is erről egy verset. De komolyra fordítva a szót: heti munkám két részből áll. Két napon a felnőt­tekkel, az alkoholistákkal, a toxikomániások- kal foglalkozom. A maradék három napot az igazi, a legkedvesebb elhivatottságomnak szentelem és ez a gyermekpszichiátria. Saj­nos, ritkán üres a váró. Tevékenységem sok­rétű. Délutánra maradnak a házassági ta­nácsadóból berendelt esetek, a házasélet problémáival küszködő partnerek, a szexu­alitás problémáival viaskodó fiatalok, a tár­sadalomban helyüket nem lelő emberek. — Jobbik esetben a pszichiáter, rosszabbikban a rendőrség jegyzi a társadalom perifériájára került gyermekek és ifjak nemcsak a szokástól eltérő, hanem a társa­dalmi normákat törvényeket sér­tő tetteit. Tapasztalataid e téren mire utalnak? — Ez esetben is a gyermek — már ifjú ember — érdekét tartom elsődlegesen szem előtt. Az ő érdekében fogunk össze szülök, tanárok és nevelők. Megpróbáljuk pszichoterápiás kezeléssel elérni, hogy vál­toztasson eddigi életmódján, magatartásán. KÖTŐDÉSEK Sajnos, gyakran csak akkor fordul hozzánk az iskola vagy a szülő, amikor már nagy a baj, amikor már kicsapják a gyereket az iskolából, amikor már rossz jegyet kapott magatartásból. Több esetben egy-egy be­szélgetés után sikerült rávenni a fiatalt, hogy ne döntsön meggondolatlanul, hogy fogadja el a kompromisszumot. Nagyon jó az együtt­működésem a rendőrséggel, a különböző diákotthonok, szakmunkásképzők és közép­iskolák vezetőivel. Ennek következtében jó a szipózás, tablettázás és egyéb egészséget károsító tevékenységek felkutatási aránya a járásunkban. Több példával is tudnám bizo­nyítani, hogy ha az első szipózás kíderülése után figyelmeztettük a szülőket és elbeszél­gettünk velük, többé nem volt panasz a gyerekre, személyisége harmonikusan fejlő­dik tovább és ez nagyon jó érzés ... — Azt mondják az iskola megha­tározó jelentőséggel bír az ember életében. Melyek leggyakrabban felidézett diákköri emlékeid ? — Középiskolába Ipolyságon jártam. Osztályunknak a fele diplomázott. Szerintem ez annak köszönhető, hogy az utolsó évben hozzánk került magyar szakos tanárnak Schick Károly, aki „gatyába" rázta az osz­tályt. Nagyon értette a dolgát. Neki köszön­hetjük, hogy helytálltunk az érettségin. Egy gondolat erejéig hadd kanyarodjak vissza Prágába, a diáktársakkal folytatott beszélge­tésekhez. Nem egy fiatal ott döbbent rá, hogy kimaradt az anyanyelvi oktatásból és gyökerek, kötődések nélkül nem lehet élni. — Az előzőekből kiderül, hogy kötődsz tájhoz, emberekhez. Ve­lük való kapcsolatod egyetlen színtere a munkahelyed? — A közéleti tevékenység iránti haj­lamomat valószínűleg Prágából hoztam ma­gammal. Ott az Ady Endre Diákkör tagja, majd elnöke voltam. Rimaszombatban a Tompa Mihály Klubban tevékenykedtem. Ott lettem aktiv Csemadok-tag. Komáromba ke­rülvén az itteni helyi szerve/*! vezetőségé­ben dolgozom. Előbb ifjúsági klubot, a mai Klapka György Művelődési Klub elődjét ala­pítottuk meg, de ez idő tájt szerveztük a vágsellyei (Sala) Vörösmarty Klubbal, az első nyári művelődési tábort, majd később többet is a Csemadok Központi Bizottságával közö­sen. Gyakran járom a vidéket, a szocialista akadémia szaklektoraként egészségügyi elő­adásokat tartok. — A barátok, milyen szerepet ját­szanak életedben? — A barátok köre mindig szűk volt. Lehet, kíméletlen szókimondásom az oka. Szerintem barát az, aki elfogad és akit elfo­gadok erényeivel, hibáival együtt. — Hitvallásod? — Lehet bizarmak tűnő képzettársí­tás, hogy a pszichiátria és az irodalom ösz- szefügg, mégis vallom: így van. Egyszer, szép versmondásomért a Jókai Napok díja­zottja voltam. S ha most megkérdezik, hogy miért vállalom a közéleti tevékenységgel, az egészségügyi, ismeretterjesztő előadásokkal járó felelősséget és fáradságot, akkor vála­szom: ugyanazért, amiért néha az irodalom­hoz szoktam fordulni segítségért. Ezek az emberek társaim, közöttük érzem otthon magam, értük tenni kötelességem. HSTER MAGDA 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom