A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-02-06 / 6. szám
A felvétel bal oldali felső részében látható a Göncölszekér vagyis a Nagy Medve (Ursa Maior) csillagkép hét csillaga Janiga József: Göncöl * Ezt a csillagzatot szinte minden korban és minden nép körében összetartozó alakzatként tartották számon. Ha északnak fordulunk, bármelyik részében legyünk is az évnek, a hónapnak vagy az éjszakának, mindig látni fogjuk azt a hét, megközelítőleg egyforma fényességű csillagot, amelyeknek égi elrendeződése számos nép képzeletében szekeret formáz. A magyar nép azonban nem egyszerűen csak szekérnek nevezi ezt a csillagképet, hanem tulajdonosát, Göncölt is hozzárendeli, akinek kilétét, sajnos a mai napig nem sikerült felfedni. Személyazonosságát csupán találgatni lehet. Annyi azonban bizonyos. hogy nem lehetett egyszerű halandó, ha nevét sem a kereszténység, sem a modern kor nem tudja kitörölni a nép emlékezetéből. Nevének több ősi változatát ismerjük: Kincső (Palócföld), Döcöl (Szeged környéke), Qöncü (Csallóköz). Göncöl személyét illetően több mondát isi ismerünk: „Göncöl híres táltos volt, aki az emberek közt járva gyógyította a betegeket, beszélni tudott a fákkal és a madarakkal. Egyszer eltört szekerének a rúdja, de senki nem segített neki. Haragjában a lovak közé csapott s felrepült az égbe. Azóta ott kocsizik görbe rúdú szekerén". A további változatok is táltosként ismerik Göncölt. Szekérrúdja pedig azért törött el, mert a csárdában mulatott, s borosán hazafelé tartva nekihajtott valaminek stb. Akinek jó szeme van, a Göncölszekér rúdjának középső csillaga mellett talál egy halványabbat is, amelyet népünk Ostorosnak, Kocsisnak, Béresnek, Kisbéresnek, vagy Hüvelypicinek nevez. A Göncölszekér csillagai időjóslók is: ha „aprón ragyognak", szép idő várható, de ha nagyra nőnek („szőrösekké" válnak), akkor az idő rosszra fordulásával kell számolni. Jónéhány szólásmondás, hasonlat is kapcsolódik a Göncölszekérhez: „ökör nélkül csak a Göncöl szekere fordul" vagy: „Olyan kevély, mintha ő hajtaná a Göncölszekeret" stb. Egy találós kérdés pedig így szól: „Melyik szekérre nem lehet szénát rakni?" (A Göncölszekérre) A Göncölszekér rúdja megközelítő pontossággal éppen a szomszédos Ökörpásztor csillagkép legfényesebb csillagára mutat. A Csallóközben ezt a csillagot Boszorkány Szemének nevezik, s valószínűleg köze lehet ahhoz a hiedelemhez, miszerint azért görbe a Göncölszekér rúdja, mert a gonoszok lehúzzák. BÖDÖK ZSIGMOND Fotó: a szerző