A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-02-20 / 8. szám

A CSEMADOK gos közgyűlése. Összegezünk. Összegezzük az elmúlt öt évet. Én tíz évre visszamenőleg szeretnék néhány sorban visszaemlékezni és teret adni azoknak az együtte­seknek. amelyek ez idő alatt mozgalmunkban az élvonalba ke­rültek. 1986. november 15—16-án hívtuk össze Kassán (Košice) a Rendezők klubját. Erre a találkozóra évente két­szer kerül sor, s meghívót kapnak ama­tőr együtteseink rendezői, vezetői. A műsor érdekesnek ígérkezett, mert az időpont egybeesett a Csemadok Kassa JB Pinceszínpadának tízéves jubileumi Jelenet a Piroska című kabaréból évek elején a Csehszlovák Rádió ma­gyar adásában találkozhatott a közön­ség. A Pinceszinpad tehát szülővárosá­ba való visszatérése után alakult meg. Nevét az együttes onnan kapta, hogy a Csemadok városi és járási bizottságá­nak székházában, a pincében kaptak helyet. Közös összefogással egy húsz­harminc nézőt befogadó színházat hoz­tak létre, ahol a mai napig próbálnak, s rendszeresen játszanak. Az előadásaik is ebbe a térbe épülnek. Ennek volt a következménye az is, hogy a Jókai Na­pokon legtöbbször nem a nagy színpa­don, hanem egyéb, kisebb termekben játszottak. S ha már a Jókai Napoknál, a felnőtt együttesek központi versenyé­nél tartunk: színjátszóink legnagyobb elismerése az, ha valaki itt szerepelhet. S ez nem véletlen. Hiszen itt találkozik a színházi szakma színe-java, ez az a fórum, ahol színjátszóink összemérhetik tudásukat. Tiz év alatt hat alkalommal volt a Pinceszínpad vendége Komárom­nak (Komárno). 1978-ban a 15. Jókai Napokon Ha­vasi : Felebarátod feleségét című össze­állításával mutatkozott be a Pinceszín­pad. A műsorfüzetben akkor azt írták róluk: „A csoport egyike a legfiatalabb hazai irodalmi színpadi csoportok­nak ..Vajon ki gondolt volna akkor arra, hogy 1986-ban azt olvashatjuk majd, hogy „Az együttes tízéves". Az egyik legmagasabb osztályba tartozik (B-kategória). 1979-ben ugyancsak a rendező összeállítását láthatta Komá­rom közönsége. Feldúlt törvényeink címmel, mellyel az egyetemes magyar színházművészet nagy egyéniségére Latinovits Zoltánra emlékeztek. Majd Bemutatom őket Szándékom a következő: bemu tatni az olvasónak azokat a szín játszó együtteseket, amelyek az elmúlt tíz évben, hazai műkedve­lő mozgalmunkban, mondjuk ki bátran, maradandót alkottak, akiknek köszönhető amatőr szín­házi mozgalmunk múltja, jelene, s reméljük jövője is. 1977 óta va­gyok a Csemadok KB színházi szakelőadója. Az eltelt idő alatt Szlovákia majdnem minden gyer­mek és felnőtt együttesét volt szerencsém meglátogatni. S ha figyelembe vesszük azt, hogy évente közel száz előadást néz meg a központi válogató bízott- Havasi ság, mely végül is eldönti, kik érdemesek arra, hogy központi versenyeinken, a Duna Menti Ta­vaszon és a Jókai Napokon szere­peljenek, egy kis számítással ko­moly végeredményt kapunk. Kö­zeledik a Csemadok XIV. orszá-Péter a Pinceszinpad rendezője ünnepségével. Szomorúan konstatál­tuk, hogy ennek ellenére nagyon keve­sen jelentek meg. Tízéves múltra visszatekintő együt­teshez méltó módon ünnepelt a- Pince­szinpad, ahogy az egy színházhoz illik, bemutatóval. Krúdy Gyula elbeszélése alapján. Mánia című előadásával rukkol elő a kis csapat. Az előadást, mint valamennyit az elmúlt tiz év alatt, Hava­si Péter rendezte. Fennállása alatt 14 bemutató volt s nyolcvannyolcan mondhatták magukat a Pinceszínpad tagjainak. Az együttes 1977 őszén alakult. A rendező. Havasi Péter azonban már jóval régebbtől fog­lalkozik amatőr színjátszással. Bizonyá­ra többen emlékeznek, az ugyancsak ígéretesnek induló Orient kisszínpadra, mely annak idején szintén szerepelt a Jókai Napokon. Ennek is ő volt a veze­tője. Az együttes széteséséhez hozzájá­rult az, hogy a rendező egy időre a fővárosba költözött. Nevével a hetvenes A PINCESZÍNPAD egy hosszabb szünet következett, mert 1983-ban találkoztunk újra az együt­tessel a Jókai Napokon. A közbeeső időszakban is dolgozott az együttes, négy bemutatót is tartott. A Kocsonya Mihály házasságával pl. két lóval, egy kocsissal és egy szekérrel járták egy nyáron Kassa vidékét, s a régi komédi­ások világát idézve szervezték a közön­séget, játszották el a darabot rögtön­zött színpadokon, elmozdítva jelenlé­tükkel a földekről, nyár idején, öregeket, fiatalokat. 1983-ban komoly munkára vállalkoztak. Peter Shaffer Equus című drámáját mutatták be, s a zsűri és a szakma nagy elismeréssel nyilatkozott a produkcióról. 1984-ben zsúfolásig telt meg Komáromban a fesztivál klub­ja, ahol az éjszakai órákban mutatták be Piroska című kabaréjukat. Mondani­valójuk, kabaréhoz illően, hozzánk szólt. Porondra került a hazai amatőr színját­szás, természetesen ezzel együtt a zsűri és a fenntartó szervek. Az átgondolt szerkesztésű és jól megrendezett elő­adás első díjat nyert. Az együttes leg­nagyobb sikerét 1985-ben érte el Schwajda György: Segítség c. tragiko­médiájával. Amatőr együttesről van szó, ahol nem lehet állandósítani a tagokat. Az iskolaévek letelnek, s ki-ki megy a maga útján. 1986-ban a tagság kicserélődött. Ennek ellenére a munka nem állt meg. A Jókai Napokon egy ismeretlen francia szerző komédiáját mutatta be az újra­születő együttes. Nem volt nagydij, de akarat és játékkedv volt. Ezt követte az újabb bemutató, melyet röviden, írá­som elején már ismertettem. A Pince­színpadot külföldön is megismerhették, 1981 -ben Kaposváron a Fonómunkás Kisszínpad vendégeként léptek fel. Végezetül hadd idézzem az együttes rendezőjének. Havasi Péternek a jubile­umi műsorfüzetben közzétett gondola­tait : ......Ez az évforduló jelentős a Pinceszínpad életében, de úgy érezzük, ünnepi eseménye a csehszlovákiai ma­gyar amatőr színjátszó mozgalomnak is. ... Egy ember életében a fejlődés, a kiformálódás időszaka, aránylag rövid idő. Egy közösség életében annál hosz­­szabb. S bár a Pinceszínpadban már a negyedik, sőt lassan az ötödik nemze­dék veszi át az elődök feladatát, az együttes él, dolgozik. Azok a fiatalok, akik ott voltak a Pinceszínpad bölcsőjé­nél, ma komoly, felnőtt emberek: mér­nökök, tanárok, orvosok és vannak, akik hivatásul választották a színészetet. Tagjaink főként diákok, akikkel tanul­mányaik befejeztével gyakran találko­zunk különböző kulturális rendezvénye­ken, fesztiválokon, más együttesekben folytatván a nálunk elkezdett munkát." MOLNÁR LÁSZLÓ Fotó; Molnár László és archívum 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom