A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-02-20 / 8. szám
A CSEMADOK gos közgyűlése. Összegezünk. Összegezzük az elmúlt öt évet. Én tíz évre visszamenőleg szeretnék néhány sorban visszaemlékezni és teret adni azoknak az együtteseknek. amelyek ez idő alatt mozgalmunkban az élvonalba kerültek. 1986. november 15—16-án hívtuk össze Kassán (Košice) a Rendezők klubját. Erre a találkozóra évente kétszer kerül sor, s meghívót kapnak amatőr együtteseink rendezői, vezetői. A műsor érdekesnek ígérkezett, mert az időpont egybeesett a Csemadok Kassa JB Pinceszínpadának tízéves jubileumi Jelenet a Piroska című kabaréból évek elején a Csehszlovák Rádió magyar adásában találkozhatott a közönség. A Pinceszinpad tehát szülővárosába való visszatérése után alakult meg. Nevét az együttes onnan kapta, hogy a Csemadok városi és járási bizottságának székházában, a pincében kaptak helyet. Közös összefogással egy húszharminc nézőt befogadó színházat hoztak létre, ahol a mai napig próbálnak, s rendszeresen játszanak. Az előadásaik is ebbe a térbe épülnek. Ennek volt a következménye az is, hogy a Jókai Napokon legtöbbször nem a nagy színpadon, hanem egyéb, kisebb termekben játszottak. S ha már a Jókai Napoknál, a felnőtt együttesek központi versenyénél tartunk: színjátszóink legnagyobb elismerése az, ha valaki itt szerepelhet. S ez nem véletlen. Hiszen itt találkozik a színházi szakma színe-java, ez az a fórum, ahol színjátszóink összemérhetik tudásukat. Tiz év alatt hat alkalommal volt a Pinceszínpad vendége Komáromnak (Komárno). 1978-ban a 15. Jókai Napokon Havasi : Felebarátod feleségét című összeállításával mutatkozott be a Pinceszínpad. A műsorfüzetben akkor azt írták róluk: „A csoport egyike a legfiatalabb hazai irodalmi színpadi csoportoknak ..Vajon ki gondolt volna akkor arra, hogy 1986-ban azt olvashatjuk majd, hogy „Az együttes tízéves". Az egyik legmagasabb osztályba tartozik (B-kategória). 1979-ben ugyancsak a rendező összeállítását láthatta Komárom közönsége. Feldúlt törvényeink címmel, mellyel az egyetemes magyar színházművészet nagy egyéniségére Latinovits Zoltánra emlékeztek. Majd Bemutatom őket Szándékom a következő: bemu tatni az olvasónak azokat a szín játszó együtteseket, amelyek az elmúlt tíz évben, hazai műkedvelő mozgalmunkban, mondjuk ki bátran, maradandót alkottak, akiknek köszönhető amatőr színházi mozgalmunk múltja, jelene, s reméljük jövője is. 1977 óta vagyok a Csemadok KB színházi szakelőadója. Az eltelt idő alatt Szlovákia majdnem minden gyermek és felnőtt együttesét volt szerencsém meglátogatni. S ha figyelembe vesszük azt, hogy évente közel száz előadást néz meg a központi válogató bízott- Havasi ság, mely végül is eldönti, kik érdemesek arra, hogy központi versenyeinken, a Duna Menti Tavaszon és a Jókai Napokon szerepeljenek, egy kis számítással komoly végeredményt kapunk. Közeledik a Csemadok XIV. orszá-Péter a Pinceszinpad rendezője ünnepségével. Szomorúan konstatáltuk, hogy ennek ellenére nagyon kevesen jelentek meg. Tízéves múltra visszatekintő együtteshez méltó módon ünnepelt a- Pinceszinpad, ahogy az egy színházhoz illik, bemutatóval. Krúdy Gyula elbeszélése alapján. Mánia című előadásával rukkol elő a kis csapat. Az előadást, mint valamennyit az elmúlt tiz év alatt, Havasi Péter rendezte. Fennállása alatt 14 bemutató volt s nyolcvannyolcan mondhatták magukat a Pinceszínpad tagjainak. Az együttes 1977 őszén alakult. A rendező. Havasi Péter azonban már jóval régebbtől foglalkozik amatőr színjátszással. Bizonyára többen emlékeznek, az ugyancsak ígéretesnek induló Orient kisszínpadra, mely annak idején szintén szerepelt a Jókai Napokon. Ennek is ő volt a vezetője. Az együttes széteséséhez hozzájárult az, hogy a rendező egy időre a fővárosba költözött. Nevével a hetvenes A PINCESZÍNPAD egy hosszabb szünet következett, mert 1983-ban találkoztunk újra az együttessel a Jókai Napokon. A közbeeső időszakban is dolgozott az együttes, négy bemutatót is tartott. A Kocsonya Mihály házasságával pl. két lóval, egy kocsissal és egy szekérrel járták egy nyáron Kassa vidékét, s a régi komédiások világát idézve szervezték a közönséget, játszották el a darabot rögtönzött színpadokon, elmozdítva jelenlétükkel a földekről, nyár idején, öregeket, fiatalokat. 1983-ban komoly munkára vállalkoztak. Peter Shaffer Equus című drámáját mutatták be, s a zsűri és a szakma nagy elismeréssel nyilatkozott a produkcióról. 1984-ben zsúfolásig telt meg Komáromban a fesztivál klubja, ahol az éjszakai órákban mutatták be Piroska című kabaréjukat. Mondanivalójuk, kabaréhoz illően, hozzánk szólt. Porondra került a hazai amatőr színjátszás, természetesen ezzel együtt a zsűri és a fenntartó szervek. Az átgondolt szerkesztésű és jól megrendezett előadás első díjat nyert. Az együttes legnagyobb sikerét 1985-ben érte el Schwajda György: Segítség c. tragikomédiájával. Amatőr együttesről van szó, ahol nem lehet állandósítani a tagokat. Az iskolaévek letelnek, s ki-ki megy a maga útján. 1986-ban a tagság kicserélődött. Ennek ellenére a munka nem állt meg. A Jókai Napokon egy ismeretlen francia szerző komédiáját mutatta be az újraszülető együttes. Nem volt nagydij, de akarat és játékkedv volt. Ezt követte az újabb bemutató, melyet röviden, írásom elején már ismertettem. A Pinceszínpadot külföldön is megismerhették, 1981 -ben Kaposváron a Fonómunkás Kisszínpad vendégeként léptek fel. Végezetül hadd idézzem az együttes rendezőjének. Havasi Péternek a jubileumi műsorfüzetben közzétett gondolatait : ......Ez az évforduló jelentős a Pinceszínpad életében, de úgy érezzük, ünnepi eseménye a csehszlovákiai magyar amatőr színjátszó mozgalomnak is. ... Egy ember életében a fejlődés, a kiformálódás időszaka, aránylag rövid idő. Egy közösség életében annál hoszszabb. S bár a Pinceszínpadban már a negyedik, sőt lassan az ötödik nemzedék veszi át az elődök feladatát, az együttes él, dolgozik. Azok a fiatalok, akik ott voltak a Pinceszínpad bölcsőjénél, ma komoly, felnőtt emberek: mérnökök, tanárok, orvosok és vannak, akik hivatásul választották a színészetet. Tagjaink főként diákok, akikkel tanulmányaik befejeztével gyakran találkozunk különböző kulturális rendezvényeken, fesztiválokon, más együttesekben folytatván a nálunk elkezdett munkát." MOLNÁR LÁSZLÓ Fotó; Molnár László és archívum 6