A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-30 / 5. szám
Bodrogközi és Ung vidéki barangolások A Ronyva völgye, más néven Hegyköz, tulajdonképpen nem tartozik földrajzi értelemben a Bodrogköz területéhez, a történelmi fejlődés és a lakosság hovatartozása szempontjából mégis ide sorolható. Hangulatos tájegység ez. Északkeletről bástyaként védi a Zempléni szigethegység, dél felől közel van a már Magyarországon fekvő Zempléni hegység, köztük határfolyóként csordogál a Ronyva patak. Ebben a természeti amfiteátrumban fekszik Nagytoronya (Veľká Tŕňa), Kistoronya (Malá Tŕňa). Csamahó (Černochov), Nagybári (Veľká Bara) és Kisbári (Malá Bara). Már a Bodrog partján terül el Borsi (BorSa) és Szőlőske (Viničky). A vidéken a Zempléni szigethegység központi magja uralkodik. Nagyon régen keletkezett, több százmillió éve alakultak ki azok a kőzetek, amelyek alkotják. Zömmel perm- és karbonkori palák és üledékes kőzetek. Ezekben Nagytoronya határában a múlt században Szádeczky-Kardos Gyula geológus antracit (feketeszén) telepeket talált, s ezt egy ideig sikeresen ki is termelték. Mára ezek a készletek kimerültek, csupán geológiai érdekesség a bennük fellelhető karbonkori növények jól felismerhető lenyomata. A falvak fölötti hegységet melegkedvelő tölgyes-gyertyános erdők borítják, egészen Csókásig, a legmagasabb csúcsig, amelynek tengerszint feletti magassága 469 méter. A hegység peremdombjai. mint a Pilis vagy a Borsuk már vulkáni eredetűek, kb. 25 millió éve keletkeztek a harmadkorban. Forrásokban, vízben elég gazdag a vidék, bár ezek hozama nem valami jelentős. A vizek egy része szénsavas, akadnak viszont karsztos-gipszes források is a keleti peremen. Hajdanában kedvelt kirándulóhelye volt a környéknek Hatfa. az egykori fürdőhely, ahol a nevezetes hat tölgyből öt még ma is áll. A vidék növényvilága melegkedvelő, sok kosborféle virágzik a dús talajú erdőkben, jól elszaporodott a dámvad, és nem ritka a vaddisznó sem. A Kassa (Košice) felöl vonaton vagy közúton érkező utas a szalánci várat elhagyva a Hegyköz torkolatán át sík terepre lát, mielőtt a Bodrogon áthaladna. Legenyemihálytól (Michaľany), ahol az északról jövő személyforgalmú és a szélesnyomtávú vasút csatlakozik a kelet—nyugati nyomvonalhoz már a Ronyva völgyében a csehszlovák—magyar államhatár mentén haladunk. Csörgő (Čerhov) után jobbra nemrég adták át rendeltetésének az új határátkelő állomást, melyen át a Kazinczy Ferenc által híressé lett Széphalomra és folytatólagosan Sátoraljaújhelyre és Sárospatakra juthatunk. Útlevél nélkül viszont Slovenské Nové Meston keresztül Borsiba érünk, melynek első említése már 1067-ben szerepel a százdi apátság alapítólevelében Terra Borsu néven. Ezt az elnevezést Bors vezértől eredeztetik, aminek valószínűsége nem alaptalan. Az a feltételezés viszont, hogy a IV. Béla korából származó vízivárából alagút vezetett volna Sárospatakra ugyancsak kétséges, mivel a talajviszonyok és a közeli Bodrog folyó ezt a mai eszközökkel is lehetetlenné tennék. A legenda talán csak egy rövidebb vészkijáratra utalhat. Az egykori várat később reneszánsz kastéllyá alakították át. Ennek sarokszobájá-Kisbári látképe a román kori műemlék templommal, háttérben a Zempléni szigethegység „Gyopáros" — dombja ban született 1676. március 27-én Rákóczi Ferenc. A kastély előtt erre emlékeztet a fejedelem bronz mellszobra, Mayer Ede alkotása, valamint az udvari részbe áthelyezett emléktábla is. Egy másik tábla viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy itt székelt az ifjúsági vasútvonal építőinek törzskara. Már nemcsak ígéret, hanem konkrét rekonstrukciós és költségvetési terv igazolja, hogy a kastély restaurálása rövidesen elkezdődik, hogy utána múzeumként tájékoztathassa az erre utazókat. A község református műemlék-temploma románkori eredetű, de gótikus átépítésü. Fatornyocskájában a harang 1654-böl való. A kastély parkja ősi fák és egy halastó töredékeit őrzi. Az árnyas lombok közt megépült szabadtéri színpad sok sikeres Csemadok-napnak adott már teret és eddig három honismereti kerékpártúra vert tábort a közelében. Itt sátoroztak 1985-ben Rákóczi mellszobra, háttérben a várkastély, a feje mögötti bástya-szobában született a nemzetközi természetvédő tábor résztvevői is. Borsitól alig két kilométerre a főút mentén találjuk Szőlőskét (Viničky), melynek neve is jelzi, hogy a történelmi borvidéken járunk. Persze nemcsak kedvező klímája és termékeny hegyoldala tette fontossá, hanem az is, hogy az Erdély és egyáltalán a keleti országokból erre vezető kereskedelmi út a híd megépülése előtt is itt talált gázlót a Bodrogon. Fennmaradt okleveleink is elsőként említik, már 1029-ben, amikor István király Beke nevű udvarnokát nemesítette és a faluban birtokot adományozott neki. A szőlőművelés ősi hagyománya nemes tokaji borokkal szolgál ma is, hiszen a régi 4
