A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-06-26 / 26. szám

TUDOMÁNY- TECHNIKA GYÓGYSZEREK SZTÁRSZEREPBEN A rekordok — az egyre gyorsabban száguldó futók, a nagyobb súlyokat emelő nehézatléták, pontosabban célzó sportlövők — manapság nem is számí­tanak szenzációnak. Egy-egy. sportszerű győzelemmel jóformán alig-alig lehet az újságok címoldalára kerülni. Ami válto­zatlanul szenzációnak számít évek óta — sajnos —, az a dopping: X verseny­zőt eltiltották, Y versenyző végső helye­zési sorrendjét módosították. Egyre tart a versenyfutás a doppingoló sportolók és a drogokat ajánló lelkiismeretlen ed­zők, vegyészek, orvosok és a sport jövő­jét, a sportolók egészségét féltő dop­pingellenzők között. A Los-Angeles-i Nyári Olimpiai Játé­kok alatt az Olimpiai Kongresszus a tiltott szerek listájára újabb gyógysze­reket ajánlott és fogadott el. így került a tesztoszteron, a koffein és a bétablok­kolók sora a NOB doppinglistájára. Két évvel az olimpia után a NOB Orvosi Bizottságának ajánlása alapján a telje­sítményfokozást szolgáló gyógyszere­ket új csoportosításban tárgyalják. Az ajánlás lényegében három csoportba sorolja a tiltott szereket. A klasszikus doppinganyagok között tartja számon a stimulánsokat (központi idegrendszeri izgatok), a narkotikumokat (nyugtatok, fájdalomcsillapítók), anabolikus szteroi­­dokat (fehérjebeépítö hormonok), és a béta receptor blokkolókat („versenyláz'' csökkentők), valamint a vizelethajtókat. Sajnálatosan elterjedt és ma még jóformán kimutathatatlan dopping­módszer a vérdopping (kísérleteznek ugyan a vér vezetőképességének válto­zása alapján a kimutatásával, de még koránt sincs megbízható módszer). A vérdoppingnak sajnos csak eredmény­fokozó hatását emlegetik, kockázatairól és ártalmairól kevés szó esik. A tiltott szerek listájára tartoznak olyan szerek is, mint például az alkohol (a lövészek „célzóviznek" használták), a helyi érzéstelenítők, valamint a gyulla­dáscsökkentő hormonkészítmények. Napjaink legnagyobb „sztárjai” a béta receptor-blokkolók és a vizelethaj­­tók. A sportlövészet, az öttusa lövészet és a síugrás művelői kezdték elsőként alkalmazni a béta-blokkolókat. Haszná­latuk az 1980-as moszkvai olimpia után terjedt el. A gyógyászat területén a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok, migrénes típusú fejfájások kezelésében nagy sikerrel alkalmazott szerek telje­sítményfokozó hatásának az az alapja, hogy a rajtláz okozta szívszaporulatot mérséklik. A sportoló lassúbb pulzus­számmal, nyugodtabban, kézremegés nélkül célozhat, és a találat is bizto­sabb. (E szerek használata a fizikai erőkifejtést csökkenti, ezért a nagy álló­­képességet igénylő versenyszámokban a béta-blokkolók csökkentik a teljesít­ményt.) A sportteljesítmények növelésében előnyösek a szívre specifikus (kardio­­szelektív ) béta-blokkolók. Ilyen például a közismert Betaloc. Vegyi szerkezetük­nek, szelektív hatásuknak köszönhető, hogy kis töménységben is hatásosak, a Viscen például öt milligrammos tablet­ta formájában kerül forgalomba, míg a klasszikus Propranorol 40 milligramm hatóanyagot tartalmaz tablettánként. Különösen keresettek a sportolók, első­sorban a lősportokat űzök között a rövid „fél életidejű" béta-blokkolók, gyors kiürülésük miatt. Ilyen például az Oxprenolol (Trasicor), amelynek fél élet­ideje egy-két óra. Az 1986-os év nemzetközi öttusa versenyében a pozitív dopping esetek között több ismert béta-blokkolót mu­tattak ki, főként a lengyel és az amerikai sportolók szervezetében. Az is tény viszont, hogy a doppingel­­lenörzö laboratóriumok dolga egyre ne­hezebb, hiszen újabb és újabb „trükkö­ket" kell leleplezniük. Az egyik legújabb — kétes dicsőségű — sztár a vizelethaj­­tók csoportja. A vizelethajtók gyógyászati alkalma­zása már régóta ismert. Különböző szív- és vesebetegségekben a vizeletki­választás fokozásával fejtik ki gyógyító hatásukat. A napjainkban használt leg­hatékonyabb vizhajtók elsősorban a nátrium-klorid (konyhasó) aktív transz­portját gátolják a vese csatornarend­szerének különböző helyein. A legis­mertebb vizelethajtók a szulfonamid csoportot tartalmazó Tiazid származé­kok. Ilyen például a Hygroton, a Brinal­dix stb. A vizelethajtók alkalmazása elsősor­ban a nehézatlétika területén terjedt el. Ezekben a sportágakban — például a súlyemelésben — az izomerő fokozásá­ra a bőséges fehérjetáplálás, a maximá­lis edzésterhelés és az anabolikus (fe­hérjeépítő) hormon együttes alkalmazá­sával fokozza az izomerőt. Mindez na­gyobb „maximális erőt" eredményez. Számos esetben az előbbiekből követ­kezően a sportoló testsúlya megnövek­szik, ami a súlykategóriák eldöntésénél, a mérlegelésnél nem előnyös. Az anabolikus hormonok mellékhatá­sa, hogy fehérjebeépítés mellett jelen­tős mennyiségű vizet raktároznak az izomsejtekben és a zsírszövetekben. A felesleges vizet vizhajtók alkalmazásá­val távolíthatják el a szervezetből, fo­kozva a vese vizeletválasztó tevékeny­ségét. Mindez a testsúly csökkenésé­hez vezet. A mesterséges súlycsökken­tés azt jelenti, hogy a sportoló kisebb súlycsoportban versenyezhet, és ez eti­kai szempontból elfogadhatatlan. A testsúly csökkentése mellett a vi­zelethajtók másik fontos hatása a vize­let felhígítása. Előfordulhat, hogy bizo­nyos mennyiségű doppingszer elfo­gyasztása után vizelethajtó alkalmazá­sával és jelentős mennyiségű folyadék elfogyasztásával a gyógyszer ürülési koncentrációja oly mértékben megvál­tozhat, hogy csökkenti, esetleg lehetet­lenné is teszi a műszeres mérés és kimutathatóság biztonságát. Minde­zekből következik, hogy a vizelethajtók sportbeli alkalmazását tiltani kell, mint ahogy a NOB Orvosi Bizottsága meg is tette. Hosszú listát tesz már ki ez a „dop­pinglista", s a gyógyszervegyészet — ez irányban sajnálatos — fejlődése egyre újabb és újabb szerek felvételét követeli ki. Valószínű, hogy ezt a kérdést nem is az ellenőrző módszerek fejlesztése-fej­­lődése oldhatja meg végérvényesen, hanem az egész sporttársadalom ösz­­szefogása. (Delta) A béta-blokkolók használata a lövés-számokban terjedt el, mert a nyugtató hatású szer csökkenti a versenyizgalom okozta kézremegést, pontosabbá válhat a célzás. A fizikai számokban viszont csökkenti a teljesítményt — ezért próbálkoztak azzal, hogy az öttusaversenyeken egy napon bonyolítsák le a lövészetet és az úszást. Amit így megnyerne a béta-blokkolóval doppingoló a lövészetben, azt elveszítené a fizikai erőpróba során. Ez a kezdeményezés azonban a még gyorsabb lebomlásé ajzószerek kifejlesztéséhez vezetett. A fáradtságérzet csökkentését olyany­­nyira lehet gyógysze­resen fokozni, hogy a szervezet valamennyi erőtartalékét feléli, s túlzottan kimerül. Nem-egy halálos ál­dozatot is követelt már a doppingolás. 16 9-

Next

/
Oldalképek
Tartalom