A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-06-12 / 24. szám
ELETEBOL m... m"' — ■ MIER CHCEME WSÄ PtSflf MJf sadalmi szuksegességet, mennyire megbecsült az itt végzett önkéntes tevékenység, stb... A VII. Kodály Napokra történt válogatás, a kórusok meghallgatása, problémáik megismerése lényegében ezeket a kérdéseket is felvetette. A problémák nem a szocialista kultúránk fejlesztésére érvényes elveket kérdőjelezték meg, hanem az elvek érvényesítésének módszerét és gyakorlatát. Pl. a szakmai képzés és továbbképzés, a módszertani segítségnyújtás, a partitúrák és a megfelelő műszaki intézmények ellátottságától függ. A hiányosságokban több az emberi tényező, mintsem gondolnánk. A kórusok, gondjaik ellenére, felkészültek a fesztiválra. Volt akaratuk túljutni a problémákon és hitet tenni a kórusművészet mellett. Továbbfejleszteni a forradalmi hagyományokat, művészi igényességgel kortárs szerzők alkotásainak műsorra tűzésével is bizonyítani, hogy az amatőr kórusmozgalom képes hozzájárulni a társadalmi megújulás elősegítéséhez. A VII. Kodály Napokon új arcokkal is megismerkedhetünk. A Sturovoi Művészeti Népiskola női kara 1983 őszén alakult, ma már országos B kategóriás minősítéssel rendelkezik és kiváló teljesítménnyel jutott el Galántára. A szorgalom és a kitartás példaképe a Csemadok tornaijai (Šafárikovo) vegyeskara, amely több mint tízéves tevékenység után került arra a művészi szintre, hogy a Kodály Napok döntőjének résztvevője lett. A központi énekkari verseny további hat tagja már több alkalommal sikerrel szerepelt fesztiválunkon. Ismét lesz cseh (Tfinec), szlovák (Sered) és magyarországi vendégkórusa a fesztiválnak. Rajtuk kívül a VI. Csengő Énekszó legjobbját, a kassai (Košice) Kuzmányi utcai alapiskola Csengettyű gyermekkarát üdvözölhetjük Galántán. A résztvevő kórusok szombaton este békehangversenyeken szerepelnek. A járási székhelyen kívül Vízkeleten (Vozokany), Nádszegen (Trstice), Diószegen (Sládkovičovo), Zsigárdon (Žiharec) és Alsószeliben (Dolné Saliby). A galántai hangverseny a város 750. jubileumi ünnepségéhez is hozzá kíván járulni a helyi Kodály Zoltán Daloskor, a CSMIKE, a bratislavai Bartokvonósnégyes és a kaposvári Vikár Kórus közreműködésével. A fesztivál fénypontja a vasárnap délutáni koszorúzási ünnepség és a gálahangverseny lesz, ahol a verseny eredményhirdetése után a versenyző kórusok előadásában felhangzanak a VII. Kodály Napok kötelező és közös kórusmüvei. A rendezvény hagyományosan nagyszámú közönsége az idén is ízelítőt kap hazánk és más népek vokális zenéjéből, A Csemadok Központi Bizottsága és a társrendezők nevében kívánom, hogy a VII. Kodály Napok tovább gazdagítsák nemzetiségi kulturális értékeinket, hazánk szocialista művészetét. Legyen a versenyző és a vendégkórusok tevékenységének emlékezetes állomása, munkájuk kicsúcsosodása, amely felejthetetlen művészi élményekben részesíti a fesztivál kórusmuzsikát kedvelő közönségét. D. DUNAJSKÝ GÉZA a művészeti főosztály vezetője Fotó: Gyökeres György és a magyarországi könyvkiadók közelmúltban megjelent könyveiből. A kiállításon Dobos László és Gál Sándor dedikálták könyveiket. Az ünnepség népművészeti műsorában szerepelt az Új Nemzedék, a szinai Rozmaring táncegyüttes, valamint a szesztai asszonykórus. Ezt Mensáros László előadói estje követte. A II. Városi Kulturális Ünnepség táncházzal és diszkóval zárult. A kisgyermekek részére az ünnepség egész ideje alatt v 'ideoprogramokat mesefilmeket és különféle vetélkedőket szerveztek a rendezők. A kassai kulturális ünnepség és a Szepsi Csombor Márton Napok egyrészt a Csemadok járási és városi bizottságának jól összehangolt munkájáról, másrészt a szepsi alapszervezet megújuló aktivitásáról tanúskodik. Az együttesek és műsorok cseréje mindkét helyszínen színes, színvonalas és emlékezetes élményt adott a közönségnek.-gs-Kísértet Besenyőn A besenyői (Bešeňov) Csemadok életéből nem hiányozhat egy évben sem a színjátszó csoport bemutatója. Úgy hozzátartozik ez már a falu kulturális életéhez, mint egy évenként ismétlődő nagy ünnep várása. Immár harminchét éve pezsdíti a kedélyeket és neveli kultúrára az embereket. A hosszú téli esték után, tavaszváró örömmel készülnek az emberek az újabb bemutatóra. Ebben az évben Oscar Wilde — Fehér István: A kísértet házhoz jön című háromfelvonásos vígjátékát mutatták be. A rendező Grosch István ismét a régi szereplők közül válogatva osztotta ki a szerepeket. A már tíz-húsz éve játszó amatőr színészek a tőlük elvárt színvonalon alakították szerepüket. A főbb szerepeket Tan ka Lajos, Magyar Veronika, Pintes István és Pintes Istvánné, Mrúz János valamint Tanka József játszották. Eddig hétszer adták elő a darabot itthon és a környékbeli községekben. A siker sehol sem maradt el. Mindannyian reménykedünk abban, hogy egy év múlva ismét tapsolhatunk ennek az önfeláldozó, fáradságot nem ismerő nagyszerű színjátszó csoportnak. Halász Kálmánná • A Csemadok KB Elnöksége áprilisi ülésén értékelte a Szőttes Népművészeti Együttes és a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1986-ban végzett munkáját. Az elemző értékeléseket az Elnökség jóváhagyta és a további zavartalan munka biztosítása, illetve az együttesek művészi teljesítményének az emelése érdekében több pontból álló határozatot hozott. Egyebek között megbízta a KB Titkárságát és az együttesek vezetőségét, hogy a Szőttes esetében dolgozza ki az együttes új statútumát, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara esetében pedig tegyen javaslatot a karnagyutánpótlás megoldására. • A Csemadok KB Titkársága április 6-án tartott ülése megtárgyalta és jóváhagyta a Csemadok keretében dolgozó művészeti bizottságok szervezési és tárgyalási rendtartását, valamint a bizottságok összetételét. A néptánccal foglalkozó szakbizottság elnöke: Štefan Zima. Tagjai: dr. Takács András és Czingel László. Az ének-zenei szakbizottság elnöke: dr. Igor Berger. Tagjai: Matus János és Dunajský Géza. Az irodalmi szakbizottság elnöke: Ozsvald Árpád. Tagjai: Lacza Tihamér és Zalabai Zsigmond. • Steiner Gábor, a csehszlovákiai munkásmozgalom kiemelkedő harcosa születésének 100. évfordulója alkalmából a Csemadok is számos — Steiner Gábor életével és munkásságával kapcsolatos — előadást és emlékműsort tart. A Jókai Napok szervezői a centenárium alkalmából május 18-án megkoszorúzták Steiner Gábor komáromi szobrát. Május 18-án Steiner Gábor jubileuma tiszteletére nyitották meg a Csemadok Galériában a Komáromi Képzőművészeti Kör tagjainak alkotásait bemutató, A forradalmi örökség című kiállítást. • Magyar művelődés Csehszlovákiában címmel közölt cikket a Népszabadság 1987. április 15-én megjelent száma. Sidó Zoltán, a Csemadok Központi Bizottságának elnöke az újságírónak a Csemadoknak a Nemzeti Frontban betöltött tagságával kapcsolatos kérdésére így válaszolt: „Fő küldetésünk továbbra is a magyar művelődés ápolása Csehszlovákiában. Megszűnt azonban most a minisztériumi felügyelet, nagyobb lett a helyi és központi Csemadok-szervezetek felelőssége és autonómiája. A Nemzeti Front minden bizonnyal több segítséget ad majd programjainak megvalósításához, s e tömegszervezet vezetésében jobban hozzászólhatunk a nemzetiséget érintő kérdések megvitatásához." Arra a kérdésre, hogy „Milyen a Csemadok kapcsolata Magyarországgal?" Sidó Zoltán ezeket mondta: „Ez olyan gazdag kérdéskör, hogy sokáig lehetne róla szólni. Elég elmondani, hogy nemcsak a mi együtteseink lépnek fel rendszeresen a határon túl, de rendezvényeinkre, a gombaszögi fesztiválra, a komáromi Jókai Napokra, a kassai Kazinczy-ünnepségekre, a galántai Kodály Napokra meghívunk magyarországi együtteseket, résztvevőket. Magyar nyelvészek segítenek nekünk a nyelv tisztaságának őrzésében. Azt mondhatnánk: a nemzetiség, s azon belül kulturális-társadalmi szervezete nagyon is hozzájárul a cseh és szlovák, illetve a magyar nép, a kultúrák kölcsönös jobb megismeréséhez, az előítéletek megszüntetéséhez." 7
