A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-29 / 22. szám
A KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK ALAPJÁN Egy olyan országban, mint Csehszlovákia, ahol nemzeti jövedelmünk jelentős hányadát a külpiacokon realizáljuk, nagy gondot kell hogy fordítsunk iparunk exportképességének növelésére. Az exportra dolgozó gazdasági ágazatok dolgozói előtt ismeretes, milyen kemény harc folyik a világpiacokon. Hazánk éppúgy, mint a többi szocialista ország, a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését dinamizálja, hatékonyságát és minőségét a népgazdaságfejlesztés jelentős tényezőjének tekinti. Ezért a KGST-ben tömörült országok a fejlett kapitalista országokkal is a kölcsönösen előnyös kereskedelem és együttműködés fejlesztésén fáradoznak. Szorgalmazzák például az Európai Közösséggel való kétvagy többoldalú együttműködést is. A Kelet és Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségek kihasználását célzó igyekezet szöges ellentétben van a legkülönfélébb megkülönböztető intézkedésekkel, az embargókkal, a kereskedelmi és hitelkorlátozásokkal, amelyeket az USA és néhány nyugat-európai állam kormánya oly széleskörűen alkalmaz. Tanúi vagyunk annak, hogy az USA és szövetségesei a szocialista országoknak gyakorlatilag csak elavult árut és technológiát akarnak eladni. A szuverén államok közötti kapcsolatokban ez teljesen elfogadhatatlan. Világos az is, hogy ez a nyugati cégek számára sem kedvező, mivel jelentős előnyöktől elesnek. Nyikolaj Riskov szovjet miniszterelnök mondotta ezzel kapcsolatban nemrégen: „Egyes politikusok és talán az üzleti világ némely képviselői is lelkűk mélyén összetévesztették a kereskedelem istenének Merkúrnak a tiszteletét a háború istenének Marsnak a tiszteletével. Egyeseknek úgy tűnik, hogy a lázas fegyverkezés a műszaki fejlődés növekedésének valamilyen generátora". A mitológiából vett hasonlat nagyon találóan fejezi ki a mai helyzetet. A KGST-ben tömörült országok abból indulnak ki, hogy a külgazdasági kapcsolatoknak nemcsak számunkra kell előnyösnek lenniük, hanem partnereink szempontjából is. Ez az álláspont azonban megköveteli a hasonló hozzáállást a másik fél részéről is. Az egészséges gazdasági kapcsolatok csak a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján képzelhetők el úgy, hogy a kapcsolatban lévő felek szigorúan betartják az érvényes megállapodásokat és nem avatkoznak bele partnereik belügyeibe. Ezzel az általunk tisztelt elvvel szemben gyakran vagyunk tanúi annak, hogy egyes tőkés országok a gazdasági kapcsolatokat a más országokkal szembeni politikai nyomásra, azok megkárosítására használják fel. Országunk gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai című dokumentum feltételezi, hogy a világpiaci követelményeknek megfelelően emeljük külkereskedelmi tevékenységünk színvonalát, javítjuk a termelés és a külkereskedelem összhangját. Az exportszerkezetben az előírt követelménynek megfelelően erősíteni kell a hatékony termékek. főleg a gépek és berendezések kivitelét. A szocialista országok ma már jelentős tudományos bázissal rendelkeznek, ezért tarthatatlan az a nézet, hogy a technológiák áramlásának iránya csak egyirányú lesz. STRASSER GYÖRGY Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására május 11-én egynapos baráti munkalátogatásra Csehszlovákiába látogatott Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Felvételünk az ünnepélyes fogadáson a Ruzynéi repülőtéren készült. VISSZAPILLANTÓ ■■■■■■ MÁJUS '87 Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter spanyolországi hivatalos látogatásának utolsó napján Sevillában találkozott Jósé Rodriguez de la Borbollával, a legdélebbi spanyol autonóm terület, Andalúzia kormányának el-SZERDA 6 nőkével és Manuel del Valle Arevalo sevillai polgármesterrel. Külügyminiszterünket spanyolországi tartózkodása során fogadta I. János Károly király, González miniszterelnök és Ordonez külügyminiszter is. Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár a Bundestagban előterjesztette a leszerelési kérdésekkel foglalkozó kormánynyilatkozatot. Az európai közepes hatótávolságú és harcászati-had-CSÜTÖRTÖK 7 műveleti rakéták felszámolására vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolatban azonban a dokumentum nem fogalmazza meg végérvényesen Bonn álláspontját. Hivatalos látogatáson járt hazánkban Sedli Klibi, az Arab Államok Ligájának főtitkára. Pénteken a Hrzán-palotában Prágában fogadta őt Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke, a PÉNTEK 8 Cernín-palotában pedig hazánk külügyminiszterével, Bohuslav Chňoupekkal tárgyalt a közel-keleti helyzetről és egyes időszerű nemzetközi kérdésekről. Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából országszerte ünnepségeket rendeztek. Gustáv Husák, köztársaságunk elnöke SZOMBAT 9 Csehszlovákia nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a prágai vár reprezentációs helyiségeiben. A Vyšné Nemecké-i csehszlovák-szovjet határátkelőhelyen közel ötezer kelet-szlovákiai és kárpát-ukrajnai dolgozó találkozott, hogy közösen ünnepeljék VASÁRNAP 10 meg a fasizmus felett aratott győzelemnek és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 42. évfordulóját. A CSKP KB meghívására hazánkba érkezett az SZKP KB Ellenőrző Bizottságának tanulmányi küldöttsége, amelyet Mihail Voropa-HÉTFŐ 11 pajev, az SZKP KB tagja, a KB Ellenőrző Bizottságának alelnöke vezet. Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter Bonnban megkezdte tárgyalásait Hans-Dietrich Genscherrel, az NSZK alkancellárjával, külügyminiszterével. A KEDD 12 konstruktív véleménycsere légkörében a két államférfi áttekintette a kétoldalú kapcsolatok alakulását. HÉTVÉGI LEVÉL „Gyermek.. . sohase fogom megérteni, hogy ezt a címet a felnőttek számára nem olyan kivételesen adják, mint az aranygyapjas rendet. Viszont nincs is e joggal megbírálható világnak, életnek különb, istenibb produktuma, mint a gyermek. A gyermek az elevenség, az öröm, a jövőbe ható ígéret, a bilincsbe nem vert hit, az igazán igaz isten." — Ady 1910-ben, a Petőfi nem alkuszik című tanulmányában írta le e sorokat. Azóta eltelt néhány évtized. A gyerekek változatlanul az elevenség, az öröm és tegyük hozzá: az őszinteség megtestesítői. Ez szerencsére nem változott. De hogy eme jelzőkkel lassan kizárólag csak őket illethetjük — ez már elgondolkodtató. Ha a társadalom legifjabbjai számára az előbb felsorolt tulajdonságok magától értetődőek. természetesek, akkor nem túl nagy fényűzés, hogy felnőtt korunkra mindez nyomtalanul kihulljon belőlünk ? Elég, ha körülnézünk a környezetünkben, de az is megteszi, ha önmagunkba pillantunk, mert azonnal szembeötlik: mennyire kevés felnőttnek sikerül megőriznie hajdanvolt önmagát Elsikkad bennünk a játszani, derülni tudás képessége. Vagy vegyük az őszinteséget! Természetellenes, hogy egy felnőtt számára az legyen a legnagyobb művészet, hogy őszinte tudjon maradni. Elszoktunk tőle, s már nem is nagyon tudjuk, hogy lehet a ptetykásság, a siránkozás vagy dicsekvés, a szemérmetlen kitárulkozás érzete és látszata nélkül azt mondani, amit gondolunk, legyen szó önmagunkról, vagy rajtunk kívülálló dolgokról mondott értékítéletről. Igaz, az őszinteség kiszolgáltatottá teszi az embert, olyanná, mint egy pohár tiszta víz, amin áthatolhat a tekintet. De hiszen a víz értékét sem csökkenti a tisztasága, sőt! A gyerekek gyanútlanul vállalják az őszinteségüket, a nagy egyéniségek pedig azért, mert ők tudják, hogy a szférák zenéje nem a zavarosban jön létre. Tulajdonképpen mi szükség arra, hogy kiismerhetetlenné álcázzuk magunkat? Olyan erős önbizalom kiépítésére van szükség, amely képessé tesz bennünket annak elviselésére, hogy csak emberek vagyunk. Amely erőt ad ahhoz, hogy tévedéseinkkel, botlásainkkal együtt merjük vállalni lényünket, véleményünket; hogy el tudjuk viselni és viseltetni az őszinteségünket. Ebben hasonlíthatnánk a gyerekekre, akik ösztönösen viselkednek úgy, ahogy nekünk a ráció állomásait végigjárva viselkednünk kellene. Június elsején az egész világon minden kor legtisztább, legemberibb produktumát, a gyermekeket ünnepeljük. Őket, akik még képesek arra, hogy a szivükkel lássanak, mint Saint-Exupéry kis hercege, s akikkel szemben felnőtt-társadalmunknak a legtöbb kötelessége van. Akikért valóban mindent meg kell tennünk, hogy ne önámítás legyen évtizedek múlva annak bizonygatása, hogy mindent megtettünk, amit megtehettünk. A jelenlegi víz- és levegőszennyezés foka, az erdőirtás mértéke, a fegyverkezés üteme nem jogosít fel bennünket a nyugalomra, elégedettségre. Továbbra is minden erőnkkel azon kell dolgoznunk, hogy tiszta életkörnyezetet, szabad világot hagyjunk nekik örökül. Hiszen mindannyian és őszintén szeretnénk azt, hogy ne csak június elsején, hanem egész évben kiegyensúlyozottságból fakadó boldog mosoly csillogjon a gyermekarcokon; s ne csak nálunk: az egész világon! /
