A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-05-22 / 21. szám

JUBILÁLT A PRAVDA Hetvenöt éves a moszkvai Pravda, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának napilapja. A jelenleg már mintegy 11 millió példányszámban megjelenő újság fej­lécén ez áll: „Az újságot V. I. Lenin alapította 1912. május 5-én." A lap egykori szerkesztői nem véletlenül döntöttek úgy, hogy a munkások oroszorszá­gi napilapjának első számát Kari Marx szüle­tése napján jelentették meg. A dátummal azt fejezték ki, hogy az új kiadvány a marxista tanítás híve és a dolgozók ügyének a képvi­selője. Törekvésüket a szerkesztők a lap első számában irt vezércikkükben így szövegez­­ték meg: „A munkásosztálynak tudnia kell az igazságot! A Pravda című munkásújságnak méltónak kell lennie címéhez .. A hetvenöt éves Pravda nagy utat tett meg. Mindig az élet ütőerén tartotta kezét, de története folyamán talán még sohasem volt olyan népszerű és keresett, mint napja­inkban. Moszkvából a Szovjetunió ötvenhat városába eljuttatott matricákról nyomják a Pravdát, hét városban pedig távközlési mű­holdak juttatják el a fotomatricákat. Emellett a világ százharminchárom országába száz­nyolcvanezer előfizetője van a Pravdának. Egyesült államokbeli, franciaországi és más társaságok a Pravda kópiáit esetenként or­száguk nyelvén adják ki. A Pravdát Lenin alapította, Lenin határozta meg azt is, hogy a kommunista sajtó fő elvei: a következetes pártosság és eszmeiség, a népiség, az őszinteség és a nyíltság, a szoci­alista hazafiság és a proletár internacionaliz­mus. Alapelvnek tartotta azt is, hogy „Keve­sebb dagályos frázist, több egyszerűbb, hét­köznapibb munkát!" A Pravda távol tartja magától az olcsó szenzációhajhászást. Hangneme komoly. A tudományos gondolkozást összekapcsolja az időszerű napi feladatok közérthető ismerte­tésével. Anyaga hiteles. Nem szépít, de nem is dramatizál. A valóságot olyannak mutatja, amilyen. írásait áthatja az ember iránti tisz­telet, az emberi méltóság megbecsülése. Szorgalmazza a nyílt és őszinte vélemény­­mondást, a bírálat és önbírálat elvének az érvényesítését, a társadalmi és a gazdasági élet problémáinak a megoldását. Napjaink­ban azt tekinti egyik legfontosabb feladatá­nak, hogy elősegítse az új gondolkodásmód kialakítását, a demokratizálást és a szovjet társadalom átalakítását. Az évforduló alkalmából Moszkvában a világ fontosabb kommunista és demokrati­kus sajtójának vezető szerkesztői találkozót rendeztek. Azt vitatták meg, hogy a sajtónak mi a szerepe a haladásért, a társadalmi igazságosságért és a béke megőrzéséért ví­vott küzdelemben. Egyebek között kifejezték, hogy „az új gondolkodásmód azt jelenti, hogy a marxista tanítást a mai feltételek között alkotó módon fejlesztjük tovább és érvényesítjük." A sajtó mai feladatáról szólva leszögezték azt is. hogy „ki kell küszöbölni az olvasók tudatából a dogmákat és a szte­reotípiákat. A kommunista párt hű marad a lenini hagyományokhoz és a nemzetközi po­litika létfontosságú problémáit lenini újító szellemben közelíti meg." A Pravda az újért és a haladóért az élvo­nalban harcolt a múltban, és az élvonalban harcol ma. BALÁZS BÉLA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára május 4-én találkozott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával. A szovjet vezető elmondta, hogy nagy szimpátiával kísérik figyelemmel a francia kommu­nistáknak a dolgozók érdekeiért, a békéért és szociális haladásért, a szabadságért és szocializmusért vívott küzdelmét. A mostani bonyolult helyzetben az SZKP és az FKP hű szövetségesek az atomháború elleni harcban. VISSZAPILLANTÓ ÁPRILIS-MÁJUS '87 Nakaszone Joszuhiro japán mi­niszterelnök hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett. A kétfor dulós tárgyalásokon Ronald Re-SZERDA 29 agan amerikai elnökkel, Caspar Weinberger hadügyminiszterrel és más személyiségekkel folyta­tott tárgyalásokat. Helsinkiben hivatalosan közzétet­tek az új finn kormány összetéte­lét, amelyet Harri Holkeri, a kon­zervatív Nemzeti Koalíciós Párt (KK) volt elnöke alakított. Harri CSÜTÖRTÖK 30 Holkeri kormányának alelnöke és külügyminisztere Kalevi Sorsa, a szociáldemokrata párt elnöke lett, a honvédelmi miniszter pedig Öle Norrback. Világszerte ünnepi felvonulások­kal köszöntötték május elsejei. A prágai Letná felvonulási téren az idén is mintegy 200 ezren gyűltek össze, hogy társadalmi fejlődé­sünk s az alkotó és elkötelezett PENTEK 1 munka mellett tegyenek hitet. Szlovákia fővárosában, Bratisla­vában a manifesztáció közép­pontja az idén is a szlovák nemzeti felkelés tere volt, ahol felvonulók tízezrei gyűltek össze. Határozatok elfogadásával ért vé get Managuában az Interparla­mentáris Unió 77. konferenciája. A dokumentumok felszólítanak a SZOMBAT 2 háborús konfliktusok rendezésére és a fejlődő országok gazdasági problémáinak megoldásara Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellár Strassburgban találkozott Jacques Chirac francia kormány­fővel. A közöspiaci problémák mellett mindenekelőtt arról tár-VASARNAP 3 gyaltak, hogy miként reagáljon a Nyugat a közepes és a rövid ható­­távolságú rakéták Európából való eltávolítását célzó szovjet javas­latra. Madridban megkezdődtek Fran­cisco Fernando Ordonez és Bohus­­lav Chňoupek hivatalos külügymi­niszteri tárgyalásai. A felek nagy HÉTFŐ 4 figyelmet szenteltek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének és az időszerű nemzetközi kérdések­nek. Prágában is, Bratislavában is ün­nepi gyűléseken emlékeztek meg a csehszlovák nép nemzeti felsza­badító harca betetőzésének 42. KEDD 5 évfordulójáról. A prágai ünnepsé­geken Gustáv Husák elvtárs, a bratislavai koszorúzáson Jozef Le­nárt elvtárs is jelen volt. HÉTVÉGI LEVÉL Lassan ismét véget ér egy iskolaév. Ezekben a napokban sokan tesznek közép- vagy felsőfokú vizsgát, sokan érettségiznek. Az „ah, végre vé­ge!" felkiáltás nem mindig igazolódik be. A tanulás, az önművelés nem érhet véget az ifjú­korral. Az elmúlt korokban, ha valaki iskoláit befejez­te, úgy vélték, hogy ismeretei a munkájához elegendőek egy egész életre, nincs szükség további tanulásra. Sőt. különféle „tudományos" elméletek bizonyították, hogy felnőttkorban nem képes az ember az új befogadására. Ezek a nézetek tévesnek bizonyultak. A felnőtt is képes a tanulásra, olykor jobb hatásfokkal sajátítja el az ismereteket, mint a 14—18 évesek. A tanu­lást az agykéreg rugalmassága, képlékenysége teszi lehetővé. Ha nem funkcionáltatjuk, elveszíti ezt a rugalmasságát. Könnyebben tanul az a felnőtt, aki állandó „tréningben" tartja az agyát, mint az, aki iskolái befejeztével többéves szüne­tet tart. Az újrakezdés nehezebb, de megéri. A rendszeres tanulás, önművelés növeli szellemi befogadóképességünket. Ezért annak, aki nem­csak testi, hanem szellemi frisseségét is meg akarja őrizni — ami legalább olyan fontos, mint az előző —, folyamatosan tanulnia kell. A szülő, ha nem akarja elveszíteni tekintélyét, nem gyepesedhet be, mert ha ez bekövetkezik, akkor nemcsak a tekintélyén esik csorba, hanem a családon belüli vezető szerepét, a családra gyakorolt hatását is elveszíti. Nem mindentudó polihisztornak kell lennie, nem az iskola szerepét kell átvállalnia, hanem széles látókörű, palléro­zott szellemű, sokoldalúan müveit emberként mintegy támaszul szolgálni bonyolult világunk­ban az eligazodáshoz. A tudomány, a technika, és az ipar fejlődése olyannyira felgyorsult, hogy az iskola már nem adhat egy életre szóló tudást. Az újabb és mindig újabb ismeretek megszerzése a munká­juk mellett továbbtanuló felnőttek napi gondja. Akadnak, akik szemében csak akkor ember az ember, ha diplomás. Mellékes, hogy milyen a tudása, emberi értéke. Különbséget kell tenni az öncélú, csak a „papír" megszerzéséért iskolába járó felnőtt és a tudását valóban gyarapítani akaró ember között. Ma már mindenki könnyen és egyszerűen ellenőrizheti, hogy milyen művelt. A tévé, a rádió a sajtó szinte naponta szembesít tudásunkkal, ismereteink színvonalával. Csak azért, mert valaki idősebb vagy magasabb be­osztású nem fogadják el kritikátlanul a vélemé­nyét. Társadalmunkban az egyéb változások mellett, a beosztással, a korral járó tekintélytisz­telet is csökkent. A szabad idő hasznos eltöltésének egyik ki­emelt része lehetne az önművelés. Lépten-nyo­­mon azt tapasztalom, hogy elszürkült az embe­rek kifejezőkészsége, szegényes a szókincse. A szépirodalom, az olvasás segít abban, hogy színesen, érdekesen szóljunk, hogy mondaniva­lónk megértésre találjon. Az ismeretszerzés jó forrása a tévé. Ám nem szabad kritikátlanul mindent elfogadni, vagy ami még rosszabb, csak a könnyű, szórakoztató műsorokat, a „bunyós" filmeket megnézni. Nem szabad „leragadni" a tévé mellé. Jön a nyár, a sok-sok szabadtéri program, mind megannyi ismeretszerzés forrása. Helyénvaló a szabad idő minden olyan jellegű eltöltése, amely az egyént fejleszti, regenerálja, testi és lelki egészségét szolgálja. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom