A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-08 / 19. szám
VÍZIMOLNÁROK mmm 492 11 egyezményt... Megjegyezzük azonban, hogyha esetleg a moltéros molnárnak is szüksége lesz lisztjét az újszőnyi partra kivinni, azt bármikor megtehesse." Az 1891. évben Erber József eladta malmának felét nejének. Csillag Annának, ezer forintért. A fél malmot valaki megvásárolta. de már jóval nagyobb összegért, 3 600 koronáért (1892-ben, a korona bevezetése előtt, ez az összeg 1 800 forintnak felelt meg). b) Biztosítás Erber József tűz- és villámcsapás által okozott károk elleni biztosítási szerződése fennmaradt számunkra. Ez azért is érdekes. mert a hajómalomra vonatkozó összes értékeket felsorolták benne. Lássunk belőle néhány példát: A házhajó kétezer, a malomház ezerháromszáz korona. Egy dupla sróthenger fagarattal és szíjjal ezerötszáz, a kiőrlő hengerszék fagarattal és szíjjal kétezer-kétszáz koronát ért. c) Rendelet a hajómalmok tárgyában Az 1888. évtől érvényes és a minden molnár számára kötelező malomkönyvecskében is olvasható rendeletnek hét fejezete van. Lássunk belőle néhányat. A malmok csak úgy helyezhetők el, hogy a közlekedést ne zavarják: Azokon a folyamszakaszokon, ahol hidak vagy kötéllel ellátott kompjáratok vannak, ki kell hagyni alul és felül a szabad helyet; Be kell tartani a hajómalom legkisebb oldaltávolságát a vízi építményektől, a 16 métert; Az őröltető kapcsolata a molnárral, illetve a hajómalommal mások jogait nem sértheti. d) Áruajánlatok, számlák, szállítólevelek A gépi berendezéseket a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár Rt. szállította, amely azok főbb javításait is elvállalta. 1883-ban ezt írták Erber Józsefnek: „Tudatjuk Önnel. hogyha a tőlünk vásárolt hengerszéket akarja átalakítani, nem fog sikerülni, mert nem lehet ugyanazon állványban vastagabb hengereket alkalmazni. A csapágyak középvonalainak távolsága nem elegendő A hengerek nagyságán pedig változtatni nem lehet..." A malmok hengereinek élesítését is a részvénytársaság végezte. A selyemszitákat a pesti Geittner és Rausch, a bécsi Ant. Wiesenburg és Fiai, valamint a kremsi Ludwig Oser és Társa szállította. A kötelet és a zsákkötő spagátot a bécsi Singer Testvérek, a papírárut a pozsonyi és a bécsi cégek szállították. Malomköveket többek között a Ludwig Oser és Társai küldött. Az Erber-iratok között igen sok számla található. Ezek leginkább a különböző szolgáltatások díjazásait és a gabona-, valamint a lisztkereskedésben kiadott összegeket tüntetik fel. Ezekből is látható, milyen élénk volt a helyi és más Duna melléki városokkal folytatott kereskedelem. Erber a gabonát és a lisztet nemcsak eladta, hanem a szükségleteknek megfelelően. illetve a nyereség reményében meg is vásárolta, egyebek közt Brandstein János. Brüll Ignác. Kohn Mór és Weiss Zsigmond kereskedőktől. Az áruk között leginkább a búza (mázsája pl 1882-ben 9 forint 10 krajcár volt), a liszt, a finom korpa és az árpadara szerepelt. TOK BÉLA Bíró Béla és Kontár Gyula felvétele Megtalált iratok Javítás alatt álló vízimalom a komáromi kikötőben. 1984-ben munkamulasztás miatt durván bántalmazta. Az esetet a károsult így adta elő: Harmadmagammal a Jelenik kávéházban mulattam. Amikor kimentem az utcára, a mester durván rám rivalít: — Ti haszontalanok, itt lebzseltek és nem mentek a malomba dolgozni? Majd először kézzel, ezután pedig a nála levő bottal agyba-főbe vert. Az orvosi kivizsgálás után az ügy kölcsönös megbékéléssel ért véget Az 1886. évben a molnár ipartársulatban az alábbi megegyezés született. „Mi, akik őrölni való gabonánkat az újszőnyi félről kapjuk, elnézéssel leszünk a másikok, az ún. moltéros (eladásra őrlő) molnárok irányában. Ha nekik őrölni valójuk érkezik az újszőnyi félről, azt malmaikba bármikor bevihetik. Megjegyezzük azonban, hogy a parasztőrlést (aminek eredménye a durvább, korpás liszt volt) semmi szín alatt nem vihetik be a hídfő alatt levő malmokba." „Mi, akik moltérőrléssel vagyunk elfoglalva, igen méltányosnak találjuk ezt az A komáromi (Komárno) molnárcéh felbomlása után alakuló molnár ipartársulat működéséről eddig még egyetlen jegyzőkönyvet vagy más feljegyzést sem sikerült megszerezniük. Szerencsére azonban Stark Lívia komáromi lakosnál rátaláltunk Erber József volt komáromi vízimolnár és lisztkereső irataira, melyek némi fényt vethetnek az itteni ipartársulat működésére. a) Személyi jellegű ügyek Erber József az önálló iparűzést az 1872. évi ipartörvény értelmében a komáromi kapitányi hivatalnál kérte. A hivatal mint iparhatóság kiadja számára az iparjegyet és beiktatja az iparosjegyzékbe. Egy 1883-ban felvett jegyzőkönyv szerint Erber József a segédjét. Nagy Dánielt,
