A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-08 / 19. szám
JOGI TANÁCSOK REÁLIS ÉS IGÉNYES FELADATOKAT TŰZÜNK KI IFolytatás a 7. oldalról) Front választási programjai végrehajtásában való megváltozott szerepünkkel, valamint módosított alapszabályzatunkkal. Tevékenységünket az alapszabályzat határozza meg. Mint a társadalommal együtt fejlődő szervezetek egyike, módosítjuk alapokmányunkat, hogy az megfeleljen a változó körülményeknek, ne gátolja, hanem elősegítse munkánkat. A Csemadok Központi Bizottsága úgy döntött, hogy a XIV. Országos Közgyűlés elé alapszabályzatmódosítást terjesszen. Mi indokolja ezt a döntést ? Elsősorban az a tény, hogy az SZSZK Kulturális Minisztériuma közvetlen irányítása alól 1987 januárjától a Nemzeti Front tagszervezetévé váltunk, mivel kérésünket a Nemzeti Front Központi Bizottsága elfogadta. Határozatát követően az alapszabályzatban leszögezett irányítási alapelv érvényét veszítette, és az irányítás felelőssége átszállt választott szerveinkre. Ezt a tényt alapszabályzatmódosítással teszszük egyértelművé. Ezen kívül, a helyi szervezetek tagságának gyarapodása is indokolja a változtatást, hiszen nagylétszámú szervezeteink objektív okok miatt nem tehettek eleget a határozatképes taggyűlések feltételeinek. Megszüntetjük tehát a helyi szervezeteket és helyettük — ott ahol erre megvan az igény és a feltétel több, ahol mindez nincs meg, egy — alapszervezetet hozunk létre. Nem történik változtatás kulturális szövetségünk küldetését illetően: kulturális szövetség voltunk, kulturális szövetség maradunk. Eddig is a szocialista nemzetiségi kultúra ápolásával gyarapítottuk hazánk kultúráltságát. ezután is ezt fogjuk tenni, de ha bírjuk, jobban. Központi Bizottságunk határozata értelmében az alapszabályzat-tervezetet megküldtük a járási elnökségeknek, hogy a járásból levő központi bizottsági tagokkal egyetemben foglaljanak állást, alkossanak véleményt a tervezetről és azt juttassák el a Központi Bizottság által jóváhagyott munkacsoport fontolóra vehesse a javaslatokat. Ezek után került sor az ebben illetékes állami szervvel való tárgyalásokra, így került a módosított alapszabályzat-javaslat a XIV. Országos Közgyűlés küldöttei elé. Meggyőződésünk, hogy javasolt alapszabályzatunk nagyobb teret biztosit a tagság és a választott szervek munkájához és kezdeményezéséhez, jó alapokat biztosit kulturális szövetségünk küldetése betöltéséhez. Igényesebb munkát várunk _____az apparátustól_____ Mindennemű tevékenységünk hatékonysága nem kis mértékben az irányítási folyamatok minőségétől függ. Annál is inkább, mert nemzetiségi kulturális szövetségünk irányítása egy érzékeny területre gyakorol hatást. Országos Közgyűlésünk egyik lényeges feladata, hogy meghatározza, milyen szerepet kell vállalnia és betöltenie a Csemadoknak szocialista társadalmunk fejlődése, gyorsításának e forradalmi folyamatában. Elsősorban a tagságunk tevékenységét közvetlenül befolyásoló alapszervezeteink irányításában kell merészebben törekednünk arra, hogy a módosított alapszabályzat által meghatározott küldetésünket betölthessük. Alapszervezeteink képezik azt a láncszemet, ahol szervező és végrehajtó munkánknak a legkonkrétabb akcióképességét kell elérnünk a felettes szervek határozatainak alaposabb ismeretével, s főleg maradéktalan végrehajtásával. Ez megköveteli a határozatokkal való tökéletesebb munkát az irányítás és az ellenőrzés minden szintjén. Megnövekszik az apparátus munkájával szemben támasztott igény is. A járási titkárságok és a központi szerv apparátusa számára ez azt jelenti, hogy a Központi Bizottság beszámolójában megállapított hiányosságokat mielőbb ki kell küszöbölni, tovább kell szilárdítani kapcsolatait szervezeteinkkel és szerveinkkel, észre kell venni szervezeteink és rendezvényeink pozitívumait, hogy azokat gyarapithassuk, ugyanakkor vadhajtásait is, hogy azokat eltávolíthassuk. Az apparátusnak meg kell szabadulnia a korlátokat szabó szakmai behatároltságtól és a mindennapi termelő-alkotó munkája utáni önként vállalt társadalmi többletmunkát végző elkötelezett embert kell látnia tagságunkban. Az eszmei-tömegpolitikai tevékenységet összhangba kell hozni a munkahelyi feladatok végzésével, nevelési ráhatásukkal az elsődleges kötelességet, a munkahelyi feladatokat kell pozitívan befolyásolnunk. Többet kell és jobban kell foglalkoznunk fiatal tagjainkkal, még jobban be kell vonnunk őket az irányitó munkába is. Biztosítanunk kell a folytonosságot. Jó kezekbe kell átadnunk a Csemadok-fáklyát. Eredményes választási időszakot zárunk. Ezt a felsorolt és a fel nem sorolt eredmények igazolják. De tekintsünk előrel Lássuk helyünket a XVII. pártkongresszus által meghatározott gazdasági, szociális és társadalmi fejlődés alapján átalakuló társadalmunkban, és főleg tegyünk meg érdekében minden tőlünk telhetőt! Pártunk lenini nemzetiségi politikája erősítse meg otthonérzési tudatunkat ; munkánk és anyanyelvűnk egyenrangú e haza többi nemzetének és nemzetiségének munkájával és anyanyelvével, dolgozzunk tehát az azonos célért egyazon elhatározással, pártkongresszusunk programjának maradéktalan valóraváltásáért! Szocialista kultúrával Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusa programjának teljesítéséért! Több olvasónk kérésére ismertetjük, hogy hogyan és hol kell a nyugdíjbiztosításból származó igényeket érvényesíteni és mely szervek döntenek ezekről. A nyugdíjbiztosításból származó igényeket rendszerint a Nyugdíjhivatal által kiadott hivatalos nyomtatvány kitöltésével és beadásával kell érvényesíteni; de ez történhetik más módon is, például az illetékes szervnél tett szóbeli előterjesztéssel, vagy más nem formális írásbeli beadvánnyal is, amelyből kiderül, hogy ki és mit kér. — Meg kell azonban jegyezni, hogy csak információ iránti beadványt, vagy pusztán szóbeli tájékoztatást az igények felöl nem lehet az igény érvényesítésének tekinteni. A nyugellátásra való igényeket az aktív dolgozók és azok, akik az utolsó alkalmazásukból kifolyólag a volt munkaadójuktól még betegbiztosítási járulékot (táppénzt) kapnak, valamint mindezek hátramaradottai a munkaadójuk, szakszervezeti üzemi bizottságánál érvényesítik. Azoknak a dolgozóknak, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol nincs szakszervezeti szerv (üzemi bizottság), vagyis a 20 alkalmazottnál kevesebb dolgozót foglalkoztató ún. kis üzemekben, továbbá ezek hátramaradottainak és a tovább nem dolgozó nyugdíjasok hátramaradottainak az igényeit a járási nemzeti bizottság szociális ügyosztályán kell érvényesíteniük. A dolgozó munkaadója köteles a szakszervezeti üzemi bizottságnak főleg adminisztratív szempontból minden segítséget és információt megadni, a nyugellátás iránti kérvénynyomtatványt kitölteni, s benne foglalt adatok helyességét igazolni, az esetleg még szükséges igazolásokat mellékelni és gondoskodni arról, hogy a kérvényt a járási nemzeti bizottság szociális ügyosztályához idejében elküldjék. A munkaadó kötelessége, hogy a Nyugdíjhivatalnak elküldje az ún. nyugdíjbiztosítási nyilvántartási lapot (evidenčný list dôchodkového zabezpečenia), amit minden munkaadó köteles az előírt nyomtatványon vezetni s amelyből a dolgozó nyugdíjigénye szempontjából szükséges adatok kitűnnek. Amennyiben a nyilvántartási lapból nem volna nyilvánvaló, illetve nem volna megállapítható — pl. a régebbi időre vonatkozó munkaviszony, a katonai szolgálat, vagy a szak- és főiskolai tanulmányok stb. ideje, akkor ezeket a tényeket hiteltérdemlö bizonyítványokkal, okiratokkal kell igazolni. Ilyen pl. a volt munkaadó igazolása, régi munkakönyv, katonai irat, tanulmányi bizonyítvány, tanonclevél stb. Ha másként nem volna igazolható a régebbi munkaviszony, akkor ezt a nemzeti bizottság előtt tett becsületbeli nyilatkozattal is lehet igazolni, amit a kérvényező és még két olyan személy — tanú — tesz. akik vagy a kérvényezővel dolgoztak abban az időben és maguk is igazolni tudják az alkalmazásukat, vagy legalábbis közvetlen tudomásuk van a kérvényező munkaviszonyáról, munkája jellegéről és az alkalmazás időtartamáról. (Ezt a nyilatkozatot a bíróság, az állami közjegyző vagy a munkaadó szakszervezeti üzemi bizottsága előtt is meg lehet tenni.) A termelőszövetkezetek és az egységes földműves-szövetkezet tagjai és hátramaradottaik a nyugdíjbiztosításból eredő igényeiket hasonló módon vagy a szövetkezetben vagy közvetlenül a járási nemzeti bizottság szociális ügyosztályán érvényesítik. A nyugellátás iránti kérvényekről a Nyugdíjhivatal (Úrad dôchodkového zabezpečenia), bizonyos esetekben a járási és kerületi nemzeti bizottság szervei vannak hivatva eldönteni. A Nyugdíjhivatal dönt azokban az esetekben, amikor a kérvényezőnek a törvényes feltételek teljesítése mellett jogigénye van a nyugellátásra. Ide tartoznak az öregségi nyugdíj, a rokkantsági és részleges rokkantsági nyugdíj, a leszolgált évek után járó teljes és részleges nyugdíj, az özvegyi nyugdíj és az árvajáradék, továbbá a nyugdíjakhoz adott neveltetési pótlék és a neveltetési pótléknak a kérvényező magatehetetlensége címén történő felemelése. Dönt továbbá olyan esetekben is, amikor bizonyos juttatásra a kérvényezőnek nincs jogigénye A járási es kerületi nemzeti bizottság szervei azokban az esetekben döntenek, mint amilyen a feleség nyugdíja, a szociális nyugdíj a szociális nyugdíjhoz adott neveltetési pótlék, továbbá a feleség nyugdijának és a szociális nyugdíjnak a kérvényező magatehetetlensége címén történő felemelése — tehát ott, ahol a juttatásra nincs jogigény. A járási nemzeti bizottság szociális biztosítási véleményező bizottsága (posudková komisia soc. zabezpečenia) ítéli meg és dönt arról, hogy az a személy, aki már legalább három hónapig munkaképtelen és táppénzt kap. teljesen vagy részlegesen rokkant-e. A rokkantság ugyanis egészségügyi — orvosi kérdés, amelynek előzetes eldöntése a rokkantsági vagy részleges rokkantsági nyugdíj megadásának előfeltétele. Az ebben a kérdésben beadott fellebbezésről a felettes kerületi nemzeti bizottság szociális biztosítási véleményező bizottsága dönt. A munka- és szociálisügyi miniszter joga, hogy bizonyos esetekben, ha ez szociális vagy méltányossági okokból indokolt, a törvény szigorának enyhítésére kivételeket tegyen. A nyugdíjbiztosításból folyó igényekről szóló határozatokat mindig írásban adják ki. Minden határozatnak tartalmaznia kell az igényről való döntésen kívül az indoklást és a jogorvoslásról való kioktatást is. A Nyugdíjhivatal olyan határozatai ellen, amelyekkel olyan igényekről döntött, amelyre jogigény van (pl. öregségi, rokkantsági stb. nyugdíj), a kézbesítésüktől számított 30 nap alatt jogorvoslatot lehet beadni. Erről a Polgári perrendtartás szabályai szerint a kerületi bíróság szóbeli tárgyalás után dönt. A kerületi bíróság ilyen határozata ellen pedig további fellebbezésnek van helye a legfelsőbb bírósághoz, amit 15 napon belül kell beadni. A legfelsőbb bíróság azonban már szóbeli tárgyalás nélkül — zárt ülésen dönt, határozata végérvényes. A Nyugdíjhivatal egyéb határozatai ellen, amelyekkel olyan juttatásokról dönt. amikre nincs törvényes jogigény (az ún. önkéntes juttatások esetében, mint amilyen pl. a részleges rokkantjáradék különösen nehéz életkörülmények közt élő személynél stb.), valamint a nemzeti bizottságok határozatai ellen a kézbesítésüktől számított 15 napon belül lehet a közigazgatási eljárás szabályai szerint fellebbezést beadni. Ezekben az esetekben a Nyugdíjhivatal határozata elleni fellebbezésről az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériumra, a járási nemzeti bizottság határozata elleni fellebbezésről pedig a kerületi nemzeti bizottság dönt. Minthogy a közigazgatási eljárás kétfokú, a fellebbezési hatóság határozata végérvényes. Ellene további jogorvoslatnak nincs helye. n _ _ 19
