A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-04-03 / 14. szám
A CSEMADOK VÁLTOZOTT-E AZ EDDIGI HELYZET Ritkán találkozom Princ Sándorral, a Csemadok Losonci (Lučenec) Járási Bizottságának titkárával. De mostanáig nyomon tudom követni az életútját, évekkel ezelőtt be is mutattam őt a Hét olvasóinak. Nyitrán végzett Tanárképző Főiskolát 1969-bej, és azután megszakítás nélkül pedagógus Nagydarócon (Veiké Dravce), majd Losoncon évekig tevékeny embere a Csemadok helyi szervezetének és járási bizottságának, s ez utóbbinak 1980-tól titkára. A pedagógusi hivatással így sem hagyott fel egészen. Hetente három órát tanit a város pedagógiai iskolájának első osztályában. De ha történetesen egyetlen órát sem tartana, akkor is megmaradna eredeti hivatásában, mert a járási titkári poszt végső soron a tanítás magasabb foka — jóval szélesebb területen. Legutóbb a Csemadok járási konferenciájának szüneteiben beszélgettem vele, és tréfának szántam a megjegyzést, hogy egy járási titkárnak tulajdonképpen hány szakkal kell rendelkeznie, de ő komolyan vette a választ. — Többel mint az iskola falai között — mondta. — Tantárgyak a művelődés, az amatőr művészeti munka, a néptánc, az ének és zene, a néprajz, az előadóművészét és a színpadi mozgalom. Nem kell mindenben maximálisát nyújtania, de minden területen jártasnak kell lennie. — A konferencián a beszámolóban és a vitában is szó esett arról, hogy tavaly októberben Mocsár/ Lajos emlékoszlopot lepleztek le Kurtányban, a szülőfaluban. Jelentős eseménynek tartom, hiszen egy ismert és nemzetiségi kérdésekben előrelátó politikusnak állítottunk emlékoszlopot a Csemadok füleki, fülekkovácsi és losonci helyi szervezete, valamint a Fülekkovácsi Hnb közös összefogásának eredményeképpen. Járásunk igy gazdagabb lett egy műemlékkel. Az ilyen irányú helytörténeti munkára és kutatásra, illetve emléktáblák elhelyezésére a jövőben is szükség lesz. Járásunk főleg Losonc és Fülek gazdag munkásmozgalmi hagyományokban, történelmi és irodalmi személyiségekben. Mindig érdekesek helytörténeti és irodalmi előadásaink, az immár hagyományos Kármán József Irodalmi és Kulturális Napoknak évről évre gazdag programja van. — A konferencián a nyelvművelés, az irodalom-népszerűsítés és a klubmozgalom TÖBBEK ÉRDEME A Galántai Járás Csemadok-szervezeteire az eredményes munka, a jó szervezettség a jellemző. Az eredményesség természetesen mindig többek érdeme, ez esetben a helyi szervezetek irányítóié és a Csemadok Galántai Járási Bizottsága dolgozóinak fáradhatatlan, céltudatos tevékenységéé. kérdései sem kerülték el a küldöttek figyelmét ... — Az utóbbi két esztendőben sok mindent tettünk azért, hogy legyen miről számot adnunk. Kezdem azzal, hogy 1985-ben a Járási Pedagógiai Központtal és a Szocialista Akadémiával közösen járási szemináriumot rendeztünk A hűség nyelve című könyv szerzőivel (Gyönyör József. Kovács László, Zalabai Zsigmond). Kiemelkedő eseménynek tartjuk. Hasonlóképpen Mayer Judit és dr. Fábián Pál nyelvészekkel való találkozásunkat is '1986-ban. De nem kicsinyíthetjük le a jelentőségét a tavaly megszervezett nyolc játékos nyelvi vetélkedőnek sem általános és középiskoláinkban. Ide sorolom az anyanyelvi oktatásról elhangzott előadásokat a szülők akadémiáján, valamint a Kerületi Pedagógiai Központtal közösen megrendezett „Szép magyar beszéd" kerületi versenyt. Ezt a jövőben a Kármán Napok keretében állandósítjuk. Irodalomnépszerűsítő és könyvterjesztő munkánk is eredményes volt. A könyvhónapban például 18 helyi szervezetünk 24 könyvkiállítást szervezett, s az eladott könyvek értéke meghaladta a 17 ezer koronát. író-olvasó találkozóinkon Varga Erzsébetet és Duba Gyulát a rappi, sídi. nagydaróci és galsai, Lovicsek Bélát a persei, sőregi és rappi helyi szervezet látta vendégül. Csáky Károly a losonci Korunk Művelődési Klub, Ardamica Ferencet és dr. Lóska Lajost a járási művelődési tábor hívta meg. Az író-olvasó találkozók támogatásáért ezúton is köszönetét mondok a füleki könyvesboltnak. — Említetted a Korunk Művelődési Klubot. Mi a helyzet járásotokban a klubokkal? — Sajnos ezzel kapcsolatban lényeges előrelépésről nem beszélhetünk, bár magát a munkaterületet változatlanul lényegesnek tartjuk. Előző konferenciáinkon elhatároztuk, hogy öt művelődési klubot hívunk életre. Nos, elképzelésünket teljes egészében nem sikerült valóra váltanunk. Három klubunk fejt ki megfelelő tevékenységet. A Korunk országosan is elismerésre méltó munkát végez. A füleki Nógrády Sándor Klub tevékenysége is állandósult, a bolgáromiaknak sikerült újjászervezniük klubjukat, de látnunk kell azt is, hogy míg 1985-ben a losonci és a füleki klub 48 akciót szervezett, tavaly a három klub összesen csak huszonhetet. Járási bizottságunk arra fog törekedni, hogy sem 1987. február 14-én tartott XXVI. járási konferenciájukra is a jó felkészültség, a pontos szervezés, a racionális időkihasználás volt a jellemző Két év munkáját a legutóbbi járási konferencia óta eltelt időszakot értékelték ki, illetve az elkövetkező évek tervét hallgatták és vitatták meg a résztvevők. Lendületes, tartalmas volt a konferencia, mert volt miről és volt kinek beszámolniuk. Az ülésen a járás szinte valamennyi párt- és társadalmi szervezete képviseltette magát s a Csemadok helyi szervezetei részéről is majdcsaknem 100 százalékos volt a részvétel. Sipos Bélának, a Galántai JB elnökének megnyitó beszédéből is kitűnt hogy kitűzött céljaik nem elérhetetlen álmok. helyiséghiány, sem más akadály ne álljon a klubmozgalom útjában. Szép és tartalmas előadások hangzottak el a klubokban jogi, egészségügyi, temészettudományi, helytörténeti és irodalmi kérdésekről. A magyarországi rétságiakkal közös baráti estet is szerveztek Losoncon. A tavalyi év egyik legsikeresebb rendezvényének kell tekintenünk az abroncsosi első járási művelődési tábort. — A fülekpüspöki Palóc néptáncegyüttes még mindig elevenen él a köztudatban ... — Igen, munkájuk folyamatos, dacára annak, hogy az együttesnek vendég-koreográfusa van. Jelenleg a Palócnak nincs elég táncosa, de ahogy ismerem a vezetőket, ezt a gondjukat is megoldják Az Apró Palóc 1985-ben harmadik helyezést ért el Zselízen. A csoportnak jelenleg nincs vezetője, így nem fejt ki tevékenységet. Gondjukon segítenünk kell. Nem lehet számunkra közömbös a Palóc tánccsoport jövője. Szakemberekre van szükségünk, sajnos helyi szervezetünk senkit nem küldött tánckörvezetői tanfolyamra. Pedig ez lenne a megoldás kulcsa. S ha már a táncmozgalmat érintettük, hozzáveszem az ének-zenei munkaszakaszt is. Járási bizottságunk tavaly Füleken első ízben rendezte meg a Fehér liliomszál népzenei gyermekfesztivált, amelyen járásunk óvodáiból és általános iskoláiból 26 szólóénekes és 12 éneklőcsoport vett részt. Ha ezt kétévenként rendszeresíteni tudjuk, az illetékes járási szervek részéről a támogatást is megkapjuk és az érdekelt pedagógusok munkája is elismerésben részesül, akkor bizakodóan tekinthetünk előre. Öröm számunkra, hogy mindkét füleki kórusunk készül a Kodály Napokra. De változatlanul szükség van az énekkarok és az éneklőcsoport munkájának rendszeresítésére. Az 1985-ben hanem megfontolt emberek átgondolt korrekt elképzelései voltak, igy a két évvel ezelőtt előirányzott tervet maradéktalanul sikerült teljesíteniük. Jogos büszkeséggel tarthatta meg a XXV. járási konferencia óta eltelt időszakban végzett munkájukról szóló beszámolóját Mézes Rudolf, a jb titkára, aki — noha mindvégig igyekezett a tények felvonultatásánál maradni — több mint egy óráig beszélhetett a szervezeti életben, a népművelési és a népművészeti munkában elért eredményeikről. Az elmúlt időszak egyik fontos feladata volt a tagtoborzás. Az előirányzott 10 000 helyett a járás 37 alapszervezetének taglétszáma 10 235-re emelkedett megrendezett Tavaszi szél... országos népdalversenybe 15 szólóénekesünk, 7 éneklő- és 2 folklórcsoportunk vett részt. 1986-ban a Melódia '86 tánczenei fesztivál járási, majd országos elődöntőjét is sikeresen rendeztük meg Füleken. Járásunkból Varga Róbert és Kökény Beáta, valamint a Kelemen Gábor—Varga Lóránt kettős kapott meghívót az országos döntőbe. — A konferencia küldöttei a létesülő néprajzi szobákról is beszéltek ... — A kalondai néprajzi szobákra gondolsz? A Csemadok ottani helyi szervezete és főleg idősebb Simon János kezdeményezésére rendeztek be egy épületben néprajzi szobákat. Néprajzi tevékenységünk gazdag. Szakbizottságunk következetes és céltudatos munkát végez. Közös összefogással még előbbre léphetünk a népi hagyományok ápolásában, a népi tárgyi eszközök megmentésében, tájházaink számának növelésében stb. A két konferencia között körülbelül húsz néprajzi témájú előadást, népművészeti bemutatót és kézimunka-kiállítást tartottunk. — Miről nem beszéltünk még? — A Dunamenti Tavasz és a Jókai Napok járásunkban folyó versenyeiről, amelyeket közösen szervezünk a járási népművelési központtal. 1985-ben öt egyéni versenyző, két kisszínpadi csoport és a füleki Zsákszinház színjátszó együttes képviselte járásunkat az országos seregszemlén, 1986-ban pedig nyolc egyéni versenyző és a nagydaróci gyermekcsoport. Minőségi előrelépésről beszélhetünk ezen a munkaterületünkön, de nem hagyhatom szó nélkül, hogy a kisszinpadok járási versenyéről évek óta hiányoznak a középiskolai csoportok, nincsenek bábegyüttesek és felnőtt színjátszás sincs. Arról sem akarok hallgatni, hogy a két konferencia között csak a füleki színjátszó csoport tagjai fejtettek ki tevékenységet, bemutattak a Hókirálynö és a Charly nénje cimü darabot. Több helyi szervezetünkben csak tárgyaltak színjátszó csoport alakításáról, de a darab kiválasztásáig nem jutottak el. — A Csemadok 1987. január 1-től a Nemzeti Front tagja. Változott-e az eddigi helyzet? — Lényegében nem, hiszen szervezetünk eddig is szinte minden társadalmi eseménynek részese volt. Gondolok a választási előkészületekben való részvételünkre, a társadalmi munkával töltött 17 ezer óránkra stb. A járási pártbizottság 1985-ben nagyon pozitívan értékelte munkánkat. Szervezetünk takintélynek örvend a járásban. Taglétszámunk növekedőben van. Remélem, hogy az 1987-es esztendőre tervezett 4 700-as taglétszámot a Csemadok XIV. Országos Közgyűlésének évében elérjük. MACS JÓZSEF A járási konferencia minden résztvevője megkapta a helyi szervezetek és a járási bizottság rendezvényeinek, a szervezeti élet eredményeinek statisztikai kimutatását, így áttekintést szerezve minden küldött érezhette, mennyire fontos része az ö helyi szinten végzett munkájuk egy nagy egésznek. Ezek az emberek valóban fontosnak érzik kultúránk, anyanyelvűnk ápolását Elkötelezettségüket a vitában is kifejezésre juttatták. Hozzászólásaikból érződött a tenni akarás, a javítás szándéka. Többen javasolták, szervezzen rendszeresen a Csemadok jb, illetve a Hét is indítson nyelvi vetélkedőket hasábjain. Szinte lapunkat érintette az a hozzászólás, amelyben az a 6
